Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.164/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda ( ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kovács Imre ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r., a Kaposvári
- sz. Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda cíem, ügyintéző dr. Hernesz Csaba ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II r. alperes címe) II. r. alperesek ellen tag kizárása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 8.G.20.405/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. r. alperesnek 150.000 (egyszázötvenezer) forint, a II. r. alperesnek 120.000 (egyszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes - az alperesek felperesi társaságból történő kizárása iránti - kereseti kérelmét elutasította. Az alperesek védekezését alaposnak találva kifejtette azt, hogy az alperesek kizárásáról döntést hozó taggyűlést a felperes nem szabályszerűen hívta össze, mert a taggyűlésre szóló meghívóból nem derült ki az, hogy mely társasági tag tagsági viszonyának kizárás útján történő megszüntetése a taggyűlés tárgya. Ezen túl jogszabálysértőnek találta a felperes által meghozott taggyűlési határozatot azért is, mert a társaság az alperesek kizárásának kérdéséről nem alperesenként külön-külön szavazott, és ennek eredményeként az egyik tag kizárása kérdésében a másik tagot szavazati joga gyakorlásától elzárta. Leszögezte az elsőfokú bíróság azt, hogy ezen a határozat meghozatala körében megállapítható jogsértések már önmagukban megalapozzák a kereset elutasítását a Gt.
- §
(4)bekezdésére figyelemmel, mégis vizsgálta a felperesi keresetet érdemben is, és azt alaptalannak találta, mert álláspontja szerint a kizárás oka, nevezetesen, hogy az alperesek társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné, nem áll fenn. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint a társaság taggyűlésére szóló meghívó elküldése szabályszerű volt, Gt. 144. §
(2)bekezdése szerinti 15 napos időköz betartásával történt, a meghívóban pedig a megtárgyalni kívánt témakör, nevezetesen a kizárás szerepelt, annak pedig nincs jelentősége, hogy a napirendi pontot részletező írásos tájékoztatást a tagok csak a taggyűlést megelőzően 7 nappal kapták meg. Támadta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a szavazás módja és a kizárási ok megvalósulása körében kifejtettekkel összefüggésben is. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a helyes tényállásból érdemben helyes jogi következtetést is vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság helyes ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával abban a kérdésben, hogy az alperesek elleni kizárási per megindítása tárgyában meghozott taggyűlési határozat jogsértő, mert az e taggyűlésre szóló meghívó nem felelt meg a Gt. 144. §
(2)bekezdése szerinti követelményeknek, az ugyanis a taggyűlés napirendjét nem megfelelő módon tartalmazta. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásával, az teljes körű, kiegészítésre nem szorul. Miután a meghívó hiányosságai miatt az összehívott taggyűlés nem volt szabályszerű, azon jogszerű határozatot hozni nem lehetett, ezért az elsőfokú bíróság által is idézett Gt. 47. §
(4)bekezdésére figyelemmel a nem szabályszerűen összehívott taggyűlésen meghozott határozat jogsértő, e határozat jogsértő volta miatt a felperesnek az alperesek kizárására irányuló - e taggyűlési határozaton alapuló - kereseti kérelmét ez okból el kellett utasítani. A fentiek okán szükségtelen annak vizsgálata, hogy az egyébként nem szabályszerűen összehívott taggyűlésen a határozat meghozatalánál a szavazás rendjére vonatkozó szabályokat betartották-e, és szükségtelen annak vizsgálata is, hogy a felperes által a taggyűlési határozatban megjelölt kizárási ok fennáll-e avagy sem, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásából az ezzel összefüggő részeket mellőzi. A felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles viselni a másodfokú eljárásban is pernyertesnek tekintendő alperesek felmerült költségét, melynek összegét a másodfokú bíróság az I. r. alperes tekintetében a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján állapította meg, a II. r. alperes részére járó ügyvédi munkadíjat pedig a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel határozta meg, a kikötött megbízási díjat azonban a 2. §
(2)bekezdése alapján 100.000 forintra mérsékelte, mivel álláspontja szerint a kikötött megbízási díj nem áll arányban a pertárgy értékével, illetve a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. P é c s, 2008. szeptember 10. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Veszeley Józsefné s.k. bíró