Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.18/2008/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2008. évi szeptember hó 9. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság 2008. évi február hó 12. napján kihirdetett B.282/2007/9. számú ítéletét megváltoztatja, a börtönbüntetés végrehajtását 3 /három/ évi próbaidőre felfüggeszti, egyben 200.000.- / Kettőszázezer / Ft pénzmellékbüntetést alkalmaz vele szemben. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 2000 /kettőezer/ Ft-onként kell egyegy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győrött, 2007. december 11-én és 2008. február 12-én tartott tárgyalások alapján hozott, 2008. február hó 12. napján kihirdetett B.282/2007/9. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. vesztegetés bűntettében. Ezért, halmazati büntetésül 1 év 8 hó börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztéséért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.66/2008/1-I. számú átiratában indítványozta a tényállás személyi részének kiegészítését a vádlott előző elítélésére vonatkozó adatokkal, a vádlott előállításakor foganatosított motozás során a ruházatában talált pénz összegével, amelynek lefoglalását a nyomozóhatóság elmulasztotta. A felajánlott háromszázezer forintra, amely a vagyoni előny tárgya volt, indítványozta a Btk. 77/B.§ /1/ bekezdésének
- e)pontja alapján vagyonelkobzás elrendelését. Ennek biztosítása érdekében 300.000.-Ft erejéig a vádlott ingatlan vagyonára zár alá vétel elrendelését. A büntetéskiszabási körülményeket korrigálja és súlyosító körülményként értékelje a vádlott büntetett előéletét, az újabb bűncselekmény büntetőeljárás hatálya alatti elkövetését. Mellőzze enyhítő körülményként figyelembe venni, hogy a vádlott büntetlen előéletű, valamint a helyszínen együttműködő magatartást tanúsított, mert ezt csak a jövedéki orgazdaság miatt folyó eljárásban lehetne javára értékelni. A Győri Ítélőtábla tanácsülésen hozott Bf.18/2008/2. sorszámú végzésével a fellebbviteli főügyészség zár alá vétel iránti indítványát elutasította. A vádlott védője a fellebbezési eljárás nyilvános ülésén elhangzott perbeszédében a történeti tényállást nem vitatta és fellebbezését enyhítésért tartotta fenn. Ennek érdekében hivatkozott arra, hogy a cigaretta csempészeten tetten ért vádlott tudatbeszűkült állapotában ajánlotta fel a nála lévő pénzt az intézkedő pénzügyőröknek. A vádlott megbánására, egy kiskorú gyermekének és nagyanyjának eltartási kötelezettségére figyelemmel pénzmellékbüntetés kiszabása mellett a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta. A fellebbviteli főügyészség képviselője a fellebbezési eljárás nyilvános ülésén az átiratban írtakat azonos tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint a vádlott magatartása nem volt kapkodó, a pénz feltalálási helye arra utal, hogy a vádlott megvesztegetés céljára készítette elő a ruházatában talált háromszázezer forintot. Felkészült arra, hogy ha leleplezik, a pénzt a pénzügyőrök lefizetésére fogja felhasználni. Jogi indoklása szerint a vagyoni előny tárgyát el kell kobozni. Ha a passzív vesztegető azt átvette a Btk. 77/B§ /1/ bekezdésének
- a)pontja szerint, ha pedig nem, akkor az
- e)pont az elkobzás jogalapja. Mellékbüntetésként szabjon ki a vádlottal szemben közügyektől eltiltást, egyebekben az első fokú ítélet rendelkezéseit hagyja helyben. A vádlott a nyilvános ülésen elhangzott perbeli nyilatkozatában csatlakozott védőjéhez, megbánásának adott hangot, személyi körülményeiről előadta, hogy alkalmi autószerelőként dolgozik, havi jövedelme körülbelül százezer forint, tanuló gyermeke után tartásdíjat fizet. A jelen üggyel kapcsolatos jövedéki orgazdaság vétsége miatt 2007. decemberében 10 hónapi, 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre jogerősen elítélték. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló fellebbezés alapos, a fellebbviteli főügyészség indítványa részben alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján a Be. 348.§ /1/ bekezdés szerint a megelőző bírósági eljárással együtt teljes körűen bírálta felül a megyei bíróság ítéletét. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság a büntető eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ügy eldöntése szempontjából jelentős bizonyítékokat feltárta és megvizsgálta, azokat egyenként és összességében értékelte. Megindokolta, hogy miért vetette el a vádlottnak azt a védekezését, amely annak elfogadtatására irányult, hogy a pénzügyőröknek felajánlott, nála lévő háromszázezer forintból a helyszínen akarta kifizetni a bírságot és jövedéki adót azért, hogy a büntetése várható mértékét együttműködésére figyelemmel enyhítsék. Az első fokú bíróság a vádlott ténybeli beismerése, a tanúvallomások és okirati bizonyítékok értékelésével megalapozottan állapította meg, hogy a vádlott mind a három pénzügyőrnek kötelességük megszegéséért ígérte a háromszázezer forintot, azzal a szándékkal, hogy megvesztegetésükkel a jövedéki orgazdaság miatti ismételt büntetőjogi felelősségre vonást elkerülje. A vádlott tisztában volt a jövedéki orgazdaság büntetőjogi következményeivel, a vádbeli hónapot megelőzően a bíróság ugyanilyen bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte. A személyi bizonyítékokon, a lefoglalási jegyzőkönyv és a halaszthatatlan nyomozati cselekményként elvégzett motozásról készített jelentés adatain túl a vádlottól lefoglalt készpénz sem hagy kétséget afelől, hogy a vádlott az intézkedő pénzügyőröknek a nála lévő háromszázezer forint elfogadására ajánlatot tett. Az ítélet tényállása a bizonyítékok törvényes értékelésén alapul, ezért az alábbi pontosítással a felülbírálat során is irányadó volt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a tanúvallomások, lefoglalási jegyzőkönyv és bűnügyi nyilvántartási adatok mérlegelése során hivatkozott a vádlott korábbi elítéléseire, valamint a motozás során tőle lefoglalt pénzösszegek feltalálási helyére és visszaadására. A tényállás személyi részében azonban az előző elítélésre vonatkozó adatokat nem tüntette fel, holott a Btk. 100.§ /3/ bekezdésének rendelkezése alapján a mentesítés nem vonatkozik azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a Btk. a korábbi elítéléshez fűz. A jelen eljárás kapcsán a vádlott előző két elítélése súlyosító körülmény, amit a büntetés kiszabásánál értékelni kell, ezért a személyi részből nem mellőzhetők. A vádlott előző elítélése vonatkozásában a tényállást a Be.352.§.
(1)bekezdés a./ pontja alapján a büntetés-végrehajtás nyilvántartási adatait is figyelembe véve kiegészítette azzal, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.B.35170/1992/
- számú ítéletével halált okozó ittas járművezetés vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre ítélte. Jövedéki orgazdaság vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.447/2006/
- számú,
- április 10-én jogerős ítéletével 120.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A személyi rész kiegészítendő továbbá azzal, hogy a vádlott jelenleg autószerelő műhelyben dolgozik, havi jövedelme 100.000.- Ft körüli, nyugdíjas édesanyjával él együtt, gimnáziumban tanuló gyermekét támogatja, a kapcsolatuk rendezett. Az ítélőtábla ezen kívül a tényálláshoz tartozónak tekintette az ítélet indokolásának
- oldal
- bekezdésében rögzített alábbi tényeket is: a vádlottól lefoglalásra került a cigarettákon kívül 317.000.-Ft és 115 Euro készpénz, amelyet a nyomozóhatóság visszaadott a vádlottnak. Az így kiegészített, hiánytalan, a Be. 351.§
(2)bekezdésben felsorolt megalapozatlansági hibáktól mentes tényállásból a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. Helyesen ismerte fel az első fokú bíróság azt is, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét a vesztegetéssel érintett személyek száma szerint három rendbeli bűncselekményben kell megállapítani. A büntetés kiszabásánál az első fokú bíróság által figyelembe vett bűnösségi körülményeket az ítélőtábla annyiban helyesbítette a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően, hogy további súlyosító körülményeket értékelt a vádlott terhére. A Btk. 83.§ /1/ bekezdése a bűnösségi körülmények figyelembevételével írja elő a büntetés kiszabását, a korábbi elítélés után rövid idővel történt újabb bűnelkövetés a vádlott társadalomra veszélyességét fokozó, kriminogén tényező, amelyet súlyosító körülményként kell figyelembe venni, továbbá a bűncselekmények kettőnél több halmazatát. Az enyhítő körülmények tekintetében a vádlott helyszíni együttműködő magatartása a jövedéki orgazdaság miatti eljárásban vehető figyelembe, ehelyett jelen eljárásban ténybeli beismerését kis nyomatékkal az ítélőtábla a vádlott javára értékelte. A kiegészített bűnösségi körülmények figyelembevételével az ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést és annak mértékét törvényesnek tartotta. Az irányadó, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetés mellett a kiszabott szabadságvesztés tartama az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, az értékelt bűnösségi körülményekkel arányban áll, megfelel a büntetési céloknak, ezért a büntetés lényeges enyhítésére nem kerülhet sor. Ugyanakkor a vádlott a javára jelentkező enyhítő körülményekben megnyilvánuló személyi körülményei és a bűncselekmény kategórián belül kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésére figyelemmel az egyébként szükséges mértékű szabadságvesztés végrehajtása nélkül is biztosíthatónak tűnik a büntetési célok elérése. A vádlott a nyilvános ülésen is komoly tanújelét adta megbánásának, életvezetésében pozitív irányú változások figyelhetők meg. Minderre tekintettel látott lehetőséget az ítélőtábla a Btk.89.§.
(2)bekezdés alkalmazásával a végrehajtás Btk.89.§.
(3)bekezdésének megfelelő próbaidejű felfüggesztésére. A további bűncselekmények elkövetésétől való visszatartása érdekében a Btk. 64.§ /1/ bekezdésének
- b)pontja és /2/ bekezdése, valamint a Btk. 65.§ /2/ bekezdése alapján pénzmellékbüntetést szabott ki a főbüntetés mellett. A fellebbviteli főügyészség vagyonelkobzás intézkedés alkalmazására irányuló indítványnak az ítélőtábla nem adott helyt, mert a Btk. 77/B.§ /1/ bekezdésének
- e)pontjában foglaltak tényállási alapja hiányzik. A jelen ügyben szereplő és a vádlott által a pénzügyőröknek ígért 300.000.-Ft nem került átadásra, a nála utóbb talált pénzösszegre konkrétan a vádlott részéről semmilyen utalás nem történt, a jelentés szerint a vádlott ruházatában egyébként sem ezt az összeget találták. Az eljárási garanciák betartásával foganatosított, szabályoknak megfelelő lefoglalás a hatóság részéről nem történt, aminek nem csupán az a következménye, hogy e mulasztást megállapítja adott esetben a bíróság, hanem mindez akadályát jelenti a jogi következtetések levonásának. A bűncselekmény az előny ígéretével befejezetté válik, ugyanakkor az intézkedés alkalmazhatóságának törvényi feltétele nem esik ezzel egybe. Az adott vagyoni előny tárgya - akár történt átadás, akár csak annak ígérete - minden esetben konkrétan meghatározott, pontosan beazonosított, a tényállás számára leigazolt módon kell hogy megjelenjen, mely körülmények a jelen ügyben semmiképpen nem adottak. Az eljárás jelenlegi szakaszában mindez nem orvosolható, ezért az indítványozott intézkedés alkalmazására sor nem kerülhet. Az ítélőtábla a fenti indokok alapján a Be. 372.§ /1/ bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét a büntetés vonatkozásában megváltoztatta, az egyéb törvényes rendelkezéseket a Be. 371.§
(1)bekezdés alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta. Győr,
- szeptember
- napján Dr. Kovács Tamás sk.Dr. Miklós Mária sk.Dr. Takácsné dr. Helyes Klárask. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.282/2007/
- számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerős és fel nem függesztett része végrehajtható. Győr,
- szeptember
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: