Kf.27394/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdésében foglaltak megsértése miatt, az Rttv. 112.§-ának

(1)bekezdésének e) pontja alapján 200.000 forint bírságot szabott ki a felperessel szemben, továbbá az Rttv. 10.§-ának

(5)bekezdésében foglaltak megsértése miatt, az Rttv. 112.§-ának

(1)bekezdés a) pontja alapján felhívta a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi határozatban feltüntetett időben közszolgálati műsorszám közreadása nem történt, a közreadott műsorszámok elemzéséből az alperessel egyezően megállapította, hogy a „……………….” (olasz sorozat), a „……………….”, (amerikai sorozat), a „……………….” (amerikai sorozat), egyértelműen a szórakoztató bűnügyi sorozatok kategóriájába tartoznak, köz-szolgálatiságra utaló tartalmat nem hordoznak, míg az „……………….” amerikai sorozat az extrém helyzetek és furcsa emberek bemutatása mellett, két percig tartó epizódban természettudományos ismereteket közvetített a világ legnagyobb rágcsálójáról a vízidisznóról. Azt is megállapította, hogy a ………………. közismert reklámszlogenjének megjelenítése, valamint a ………………. kozmetikai termékek támogatói szpotja többletinformációt tartalmaztak, az adott áru előnyös jellemzőinek kiemelésével az áru vásárlásra hívta fel a figyelmet, ezáltal a felperes burkolt reklámot közvetített, és mindezekre tekintettel vonta le azt a következtetést, hogy a felperes a terhére rótt jogsértéseket elkövette, az alperes határozatával jogszabályt nem sértett. A kiszabott szankciók vonatkozásában megállapította, hogy az alperes az Rttv. megfelelő rendelkezéseire, illetve a felperes korábbi jogsértéseire hivatkozással kellőképpen megindokolta határozatát, azok eltúlzottnak nem tekinthetők. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes az alperes határozatára is kiterjedően az ítélet megváltoztatását csak az Rttv. 8.§-ának

(2)bekezdésében foglaltak megsértése és a kiszabott szankció vonatkozásában kérte. Álláspontja szerint a „……………….” és a „……………….” című műsorszámok megfelelnek a közszolgálatiság követelményének, mivel azok a rendőrség munkáját mutatják be, nyilvánosságot teremt a közbiztonság és a belső rend védelmező funkcióját ellátó rendőri, nyomozói közeg mindennapi munkájának. Továbbá azzal érvelt, hogy a sorozatok megfelelnek az Rttv. 2.§

1. pontja a/ alpontjában a közszolgálati műsor fogalom-meghatározás „művészeti alkotás” elemének, ugyanis a filmalkotás a szerzői jogról szóló
2. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerint is művészeti alkotás. Az ilyen jellegű műsorszám a bemutatott munka természetéből adódóan tartalmaz fegyveres akciókat, alkalmanként esetleges trágár kifejezéseket is. A ………………. című műsorszámot a fentiek mellett jellemzi a szereplők letisztult jellemrajza, továbbá a szervezett bűnözés elleni harcoló rendőröket terhelő valós morális kérdések, és a munkájuk során felmerülő drámai szituációk kifinomult ábrázolása, amelyek folytán ezt a műsorszámot a szó hétköznapi értelmében is művészeti alkotásnak lehet tekinteni, amellett, hogy a műsorszámokat az alperes, valamint az elsőfokú bíróság a szórakoztató bűnügyi sorozatok kategóriába sorolta. Az Rttv. nem ad semmilyen eligazítást a jogalkalmazó számára a művészeti alkotás definíciója körében, álláspontja szerint az Szjt. meghatározása alkalmazandó, ezért az elsőfokú bíróság jogértelmezése e körben téves. A vitatott alkotások beletartoznak a művészeti alkotások csoportjába, megfelelnek a közszolgálatiság kritériumainak, tekintve, hogy a nézők tájékozódási, kulturális szükségleteit kielégítő művészeti alkotások. A fellebbezésében is fenntartotta, hogy az alperesi határozat indokolása a kiszabott szankció vonatkozásában nem tartalmazza kielégítően, hogy milyen módon határozta meg, nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy az Rttv. 135.§-ának

(1)bekezdése alapján elsődlegesen a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének a megállapítására kell törekednie, és csak ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatja a 10.000 - 1.000.000 forintig terjedő bírságot. A határozat nem tartalmazza, hogy a jogosulatlanul elért bevétel kétszerese miért nem volt megállapítható, ezért a Pp. 339/B.§-a szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozat nem tekinthető jogszerűnek, e jogszabályban megállapított kötelezettségnek az alperes nem tett eleget. A fellebbezési ellenkérelmében az alperes az ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy egy adott műsorszám közszolgálati jellegét nem a szerzői jogi törvény alapján lehet megítélni. Az Rttv. fogalom meghatározása támpontot ad a deklaratív felsorolással, amelyből kitűnik, hogy milyen jellegű műsorszámok tekinthetők közszolgálatinak. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy a közérdek kiszolgálása, a társadalmi szocializáció szükségletei, igényei szempontjából alapvetően fontos területek kapjanak kiemelt szerepet a tájékoztatásban, a műsorszolgáltatásban. A két sorozat azon túlmenően, hogy művészeti alkotás, egyik kategóriának sem felel meg, mivel alapvetően az izgalmas krimisorozatok közé sorolhatók. A határozatának a kiszabott szankció indokolásával kapcsolatban pedig előadta, hogy az megfelelően tartalmazza a figyelembe vett körülményeket. Hivatkozott a korábbi határozataiban kiszabott szankció fajtákra is, és mivel a jogosulatlanul elért bevétel nem volt megállapítható, ezért ő határozta meg a kiszabott bírság összegét. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljes körűen megállapított tényállásból, mindenben megfelelő jogi következtetést vont le, ítéletének megváltoztatására a fellebbezett részében a másodfokú bíróság okot nem látott. A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi határozatban megállapított és vitatott jogsértést az Rttv. 8. §-ának

(2)bekezdésében előírtak alapján vizsgálta, mely kimondja, hogy közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben (18 óra 30 perc és 21 óra 30 per közötti időszakban) legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. A felperes érvei alapján, a főműsoridőben közreadott „……………….” és „……………….” műsorszámokat az Rttv. 2.§ 19 pontjának a/ pontja alapján közszolgálati műsorszámnak tekinteni nem lehetett. A rendőri, nyomozói közeg munkája - bár közszolgálat - egy valós vagy kitalált esemény kapcsán bemutatott szórakoztató filmben nem töltheti be azt a szerepet, melyet a nézők megismerhetnek. konkrét eset kapcsán ismeretterjesztő műsorszámból A filmalkotás, mint művészeti alkotás az Szjt. 1.§-a szerint a 82.§-ában foglalt feltételek mellett bár szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik, ez nem jelentheti, hogy bármilyen filmalkotás, mint művészeti alkotás az Rttv. 2.§-ának 19/a pontja értelmében közszolgálati műsorszám lehet, csak az, amelyik e speciális szabály értelmezésében, a közérdeklődésre számot tartó, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlést tartalmazza és az a nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgálja. Nem tekinthető ilyennek az Rttv. 2.§. 28. pontja szerint egyéb műsorszámba sorolható szórakoztató krimi témájú filmalkotás. Az alperes a kiszabott szankció vonatkozásában mérlegelési jogkörében döntött. A Pp. 339/B. §-a kimondja, hogy a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Az Rttv. 135. §-ának

(1)bekezdése szerint jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. Jogalap tekintetében az alperes határozata jogszabályt nem sértett, s mivel bevételét a kiemelt műsorszámok közvetítéséből a felperesnek kellett volna bizonyítania - jogosulatlan elért bevételt az alperes nem állapított meg, ezért az Rttv. 135.§-a szerint a kiszabható bírság második fordulata szerint jogszerűen gyakorolta mérlegelési jogkörét. A mérlegelési szempontok a határozat indokolásából megállapíthatók, megfelel a jogszabályi követelménynek, azok felülmérlegelésére az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége. A felperes fellebbezésében sem hivatkozott olyan mérlegelési szempontokra melyeket az alperesnek figyelembe kellett volna vennie. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253.§-ának

(2)bekezdése alapján helybenhagyta, a nem fellebbezett részét nem érintette. Az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, míg a feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13.§-ának

(2)bekezdése alapján köteles viselni. Budapest,

1. évi október hó
2. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,