Bf.99/2008/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(4)bekezdése] állapította meg, s ezért őt 2 év fogházbüntetésre ítélte valamint kötelezte a felmerült bűnügyi költség viselésére. Az ítéletet az első fokú tárgyaláson eljáró ügyész tudomásul vette, a vádlott és a védő a büntetés enyhítése végett terjesztette elő perorvoslatát. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.218/2008/1. számú átiratában az első fokú bíróság által a bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállást, és a vádlott bűnösségének megállapítását megalapozottnak tartotta, egyetértett a cselekmény jogi minősítésével is, ezért az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, a Be. 360.§

(4)bekezdése szerinti tanácsülés megtartásával. A védő a

1. április
2. napján, a másodfokú bírósághoz érkezett beadványában tárgyalás kitűzését, valamint tanúk meghallgatását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla a védői indítványra tekintettel a Be. 360.§

(4)bekezdésében foglalt kötelező törvényi rendelkezés alapján a tanácsülés helyett más eljárási formát választott, nyilvános ülést tűzött ki, és a megtartott nyilvános ülésen a védő bizonyítási indítványait elutasította. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a nyilvános ülésen nem vett részt, és azon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a vádlott sem. A Be. 362.§

(3)bekezdése alapján a vádlott távollétében a nyilvános ülés megtartható volt, mert meghallgatása nem volt szükséges és a fellebbezés elbírálható volt a jelenléte nélkül is. A védő perbeszédében a nyilvános ülésen fellebbezését fenntartotta, az első fokú bíróság által megállapított tényállást annyiban kérte módosítani, hogy nem a vádlott volt a szóváltás kezdeményezője. A védő részletesen kifejtett álláspontja szerint az 1-es tanú ebben a kérdésben nem volt szavahihető. A túlsúlyban lévő enyhítő körülmények helyes értékelésével a védő a kiszabott büntetés próbaidőre való felfüggesztésére tett indítványt. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi és a vádlotti perorvoslatok folytán felülbírálta az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Heves Megyei Bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A rendelkezésére álló bizonyítási anyagot értékelési körébe vonva, a bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve mérlegelte, és e tevékenységéről megfelelően számot is adott. Okszerűen megindokolta, hogy mely bizonyítékokat, mely részükben és miért fogadott el, illetve melyeket, mely részükben és miért nem tartott valónak. Az első fokú ítélet indokolása mindenre kiterjedő, logikus és nem ellentétes az iratok tartalmával sem. A Heves Megyei Bíróság kellő részletességgel megindokolta, hogy elsősorban az 1es és a 2-es tanú vallomása, illetve az azokat mindenben alátámasztó igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján állapította meg az ítéleti tényállásnak az italboltban a sértett sérülése előtt és után megvalósuló részét. A vádlott a nyomozati vallomásában maga is úgy nyilatkozott, hogy rajta és az 1-es tanún kívül csak a „Dulu”, az „Egér” gúnynevű, illetve még egy alacsony személy volt benn a sörözőben akkor, amikor a sértettel szóváltásba keveredett. Erre tekintettel a védő által indítványozott bizonyítás lefolytatása szükségtelen, mert csak az eljárás elhúzódását eredményezné. A sértett sérülésének elszenvedésével kapcsolatos tényállás-részt az első fokú bíróság a vádlott feltáró, bűnösségét is beismerő vallomása alapján állapította meg, mert a történteknek szemtanúja nem volt, és a vádlott vallomásának e részét az orvosszakértői vélemény is alátámasztja annyiban, hogy a sértetten erős ütésre utaló külsérelmi nyom nem volt. A Heves Megyei Bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 352.§

(1)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, annak kiegészítése szükségtelen, mert minden vonatkozásban megalapozott, tartalmazza a szükséges tényeket. Az első fokú bíróság eleget tett a törvényben írt indokolási kötelezettségének is, így az általa megállapított tényállás irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. Erre tekintettel az első fokú ítéletben megállapított tényállás megváltoztatására irányuló védői indítvány - amely a bizonyítékok mérlegelését támadja - nem volt elfogadható. Okszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés, és a cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. A büntetés kiszabása során figyelembe veendő körülményeket az első fokú bíróság helyesen sorolta fel és azokat súlyuknak megfelelően értékelte. A Heves Megyei Bíróság által alkalmazott joghátrány a vádlott esetében teljes mértékben arányban áll az általa elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával és az egyéb bűnösségi körülményekkel, annak enyhítése nem indokolt. A vádlott esetében az ítélőtábla nem látott olyan különös méltánylást érdemlő okot amely indokolttá tenné a Btk. 89.§

(2)bekezdése alapján a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztését. Az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla, ezért a Heves Megyei Bíróság ítéletét a Be. 371.§

(1)és

(4)bekezdése értelmében - helyes indokainál fogva - helybenhagyta Budapest,

1. év október hó
2. napján Dr. Czine Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Mató Ágnes s.k. bíró A Heves Megyei Bíróság 1.B.488/2007/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.99/2008/
4. számú végzése folytán
5. év október hó
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. év október hó
8. napján Dr. Czine Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő