Pf.20413/2007/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.413/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Tánczi Tibor jogtanácsos által képviselt I.r., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által képviselt II.r. alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés és kártalanítás iránti perében a Vas Megyei Bíróság 2007.évi október

1. napján meghozott P.20.877/2006/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az I.r. alperes részére 10.000,(Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az állam részére az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztály Szombathelyi Szervezeti Egységének felhívására a felhívásban jelzett időben és módon megfizetni 306.000,(Háromszázhatezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az állam javára 306.000,- forint eljárási illetéknek, az I.r. alperes javára 50.000,- forint, a II.r. alperes javára pedig 10.000,- forint perköltségnek a megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a korábban jogszerű, de alaptalannak bizonyuló, a kártalanítás szempontjából releváns kényszerintézkedéshez az szükséges, hogy a nyomozást megszüntető határozat, felmentő ítélet, az eljárást megszüntető végzés, illetőleg rendkívüli jogorvoslat eredményeképp hozott határozat szülessék és ezen határozatok által válik később alaptalanná a korábban jogszerű kényszerintézkedés és így válik a kártalanítás esedékessé. A felperes esetében nem született olyan határozat, amely alapján a korábban jogszerűen elrendelt kényszerintézkedés utóbb alaptalanná vált volna. A felperest az ellene folyamatban lévő büntető eljárás során vették őrizetbe elfogatóparancs alapján figyelemmel arra, hogy az eljárás során magát az alól kivonta, a tárgyalásokon nem jelent meg. Az elfogatóparancs kiadását és az őrizetbe vételt követően az előzetes letartóztatását rendelte el a ... Városi Bíróság, amely végzést a megyei bíróság jóváhagyott. A későbbiek során a büntető börtönbüntetés került kiszabásra. eljárásban a felperessel szemben A fentiekre tekintettel a felperesnek a kártalanítás iránti igénye jogalapjában alaptalan, mert annak törvényi feltételei a felperes esetében teljes mértékben hiányoznak. Kiemelte a megyei bíróság, hogy a kártalanítás és a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény két önállóan érvényesíthető igény, a kártalanítás iránti igény esetében az alperes a II.rendű alperes , míg a kártérítés iránti igény esetében az adott eljáró szervvel szemben lehet érvényesíteni. Az I.r. alperes jogellenes magatartása körében a felperes hivatkozott arra, hogy vele szemben a Helység 2-i és a Helység 1-i fogvatartása idején testi és lelki terrort alkalmaztak a I.rendű alperes dolgozói. A felperest ért testi és lelki terrorra vonatkozóan a felperes a 2007.január 24-i tárgyaláson személyes meghallgatása során tett nyilatkozatot: - „egy jó sportos alkatú ember megrúgott és két pofont adott" - „a Helység 2-i bántalmazásokra konkrétan csak annyiban emlékszem, hogy a fájdalmat éreztem" - „lelki terror alatt azt értem, hogy azt mondták nekem, hogy büdös cigány úgyis megdöglessz, mert te sem adtál esélyt annak akit megöltél" (13.sz.jkv.6.oldala). A felperes felesége tanúkénti meghallgatása során nyilatkozta azt, hogy „a férjem nagyon rosszul volt, vittük orvoshoz, fájdította a fejét, azt mondta a férjem, hogy ott ütötték őt." (20.sz.jkv.11.o.) A felperes bántalmazására "A" tanú tett vallomást (20.sz.jkv.8.o.). Ő a felperestől szerzett tudomást a felperest ért bántalmazásokról, a rendőrök által történt verésről Helység 1-en. "B", aki a felperes bűntársa volt a ... Városi Bíróság előtt folyamatban volt büntető eljárás során nyilatkozott arról, hogy a „felperesnek kék volt a nyaka, meg az egész teste, a feje, annyira meg volt romolva a testi állapota" (26.sz.jkv. 6.o.). A tanú azonban már arra nyilatkozni nem tudott, hogy melyik időszakban milyen időtartamig volt a felperessel egy szállító fogdában. A fenti, felperesi érdekkörbe tartozó tanúvallomásokon kívül a bizonyítási eljárás során adat arra nem merült fel, hogy a felperest a ...megyei fogvatartása alatt testi, illetve lelki terror érte volna. A bíróság beszerezte a bizonyítási eljárás során a felperesnek a Helység 2-i fogvatartása alatt keletkezett fogdaellenőrzésekről a feljegyzést, ebben bántalmazásra utaló bejegyzés nincsen. A ... megyei fogvatartása idején elmeszakértői vizsgálata volt a felperesnek, a bv-intézetbe történt befogadásakor sem volt adat, hogy valamiféle külsérelmi nyom lett volna a felperesen. "C", az I.rendű alperes Bűnügyi Osztályán dolgozó rendőr, aki a felperes ellen folyamatban volt .... szám alatti nyomozás vezetője volt, a felperes részéről panaszra nem emlékszik, akkor amikor, mint az ügy előadójának erről tudomással kellett volna bírnia. A fenti bizonyítékok együttes mérlegelése alapján a megyei bíróság azt nem tudta megállapítani ily módon, hogy az I.r. alperes rendőrei részéről kényszer és fenyegetés valósult volna meg. Rögzítette a megyei bíróság, hogy a beszerzett szakvéleményben van olyan megállapítás, hogy a felperes depressziójában nagy valószínűséggel és jelentős mértékben közrehatott az átélt lelki trauma, azonban a szakvélemény orvosszakértői szempontból ad választ arra, hogy a felperesnél fennálló betegségeknek milyen rizikófaktora van, az nem feladata az orvosszakértőnek, hogy az I.r. alperes részéről esetlegesen tanúsított jogellenes magatartásra vonatkozóan megállapítást tegyen. A szakvélemény feladata, hogy amennyiben a felperes az I.r. alperes részéről a jogellenességet bizonyítja, úgy a jogellenesség és a kár közötti okozati összefüggésre vonatkozóan tegyen nyilatkozatot. Hivatkozott a felperes arra, hogy I.r. alperes kommandós akció keretében indokolatlan elfogást foganatosított vele szemben. A beszerzett okirati bizonyítékokból a megyei bíróság kétséget kizáróan megállapíthatónak látta, hogy a ... Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály Bevetési Alosztálya vett részt a felperes és feleségének elfogásában, az kétséget kizáróan pedig nem volt bizonyítható, hogy az elfogásban a ... megyei rendőrök is részt vettek volna. Ezen felül az, hogy az elfogást a Bevetési Alosztály végzi, az eset összes körülményei alapján a rendőrség mérlegelési körébe tartozó kérdés, mint ilyen pedig nem alapozhatja meg a jogellenes magatartást (BH:2007.187.). Hivatkozott a felperes jogellenes magatartásként arra, hogy Helység 1-re szállították ismeretlen céllal. A megyei bíróság megállapította, hogy a felperes ellen akkor, amikor a ... Városi Bíróság előtt folyamatban volt a büntető eljárás, a I.rendű alperes is nyomozást folytatott és ezen nyomozás során történő meghallgatása céljából került ... megyébe szállításra a felperes. Erre vonatkozóan az okirati bizonyítékok a nyomozati iratok között megtalálhatóak. Hivatkozott a felperes arra is, hogy kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmény miatt folyt ellene Helység 3-ban eljárás, a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedés nem volt összhangban a cselekmény tárgyi súlyával és nem volt összhangban arra tekintettel sem, hogy ő a büntető eljárás alól nem vonta ki magát, bírói engedéllyel tartózkodott külföldön. A fenti hivatkozással kapcsolatban a megyei bíróság egyrészt utalt arra, hogy az I.r. alperes jogellenes magatartását ez az előadás nem alapozza meg abban az esetben sem, ha a felperesi hivatkozások a valóságnak megfelelnének. Ugyanakkor a hivatkozások a valóságnak sem feleltek meg figyelemmel arra, hogy a ... Városi Bíróság előtt folyamatban volt büntető eljárás iratai alapján megállapítható volt az, hogy a felperes a büntető eljárás alól kivonta magát, a büntető tárgyalásokon nem jelent meg, lakcíméről nem volt idézhető, lakcímének felkutatása eredménytelen volt, ezért került elfogatóparancs kiadására sor. Azt követően pedig, hogy a felperest elfogták, őrizetbe vették, a ... Városi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását is, majd miután az előzetes letartóztatás feltételei nem álltak fenn, az megszüntetésre került. A fentiekkel kapcsolatban a megyei bíróság utalt arra is, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti per nem lehet tárgya korábban hozott bírósági döntések érdemi felülvizsgálatának, így a felperessel szemben elrendelt kényszerintézkedések vonatkozásában a felperes jogorvoslati kérelmét előterjesztette, a ... Megyei Bíróság arról döntött, ezen jogerős döntés esetleges törvénysértéséről nem hivatott a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben eljáró polgári bíróság dönteni. Hivatkozott a felperes arra, hogy az I.r. alperes jogellenesen járt el akkor, amikor a szentkirályszabadjai emberöléssel kapcsolatban őt kihallgatta, adatgyűjtést folytatott anélkül, hogy őt az emberölési ügyben meggyanúsította volna. Az eljárás során meghallgatott tanúk nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a felperes a szentkirályszabadjai emberöléssel kapcsolatban képbe került, vele szemben adatgyűjtés folyt. A rendőrségi törvény 63.§.