← Magyarország

Gf.40301/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.301/2008/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Stugner Ágnes Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Dorottya utca
  2. szám, ügyintéző: dr. Stugner Ágnes ügyvéd) által képviselt felperesnek a Horváth L. Gábor Ügyvédi Iroda (1126 Budapest, Márvány u.
  3. II/
  4. szám, ügyintéző: dr. Horváth L. Gábor ügyvéd) által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  5. február 6-án kelt 15.G.41.241/2007/
  6. számú részítélete ellen az alperes részéről
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A peres felek között
  8. augusztus
  9. napján szerződés jött létre a felperes által DVD formátumban kiadott filmek alperesi forgalmazására az általa kiadott időszaki lap mellékleteként. A felperes a szerződésben meghatározott filmeket az alperes részére átadta, azonban az alperes a felperesi számlák és felszólítások ellenére azok vételárát nem fizette meg. A felperes a keresetében az alperes kötelezését kérte 18.577.065 forint főkövetelés és ennek késedelmi kamatai, valamint kötbér megfizetésére. Az alperes a felperes keresetét 8.146.239 forint részösszeg és annak kamatai vonatkozásában a per során elismerte, míg a fennmaradó rész tekintetében kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság a
  10. február 6-án kelt 15.G.41.241/2007/
  11. számú részítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 8.146.239 forint részkövetelést és ennek
  12. június
  13. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű kamatát. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
  14. §

(2)bekezdésének felhívása mellett a Ptk. 365. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a részítélettel az alperest az elismert tőke és kamatösszeg megfizetésére. A határozat indokolása szerint az alperes nem vitatta, hogy részére a felperes a szerződés tárgyát képező DVD filmeket átadta, továbbá az áruk 60 %-ára vonatkozóan a felperesi teljesítést szerződésszerűnek fogadta el, hibás teljesítésre csak a fennmaradó árumennyiség vonatkozásában hivatkozott. Az alperes nem vitatta azt sem, hogy a vételár megfizetésével késedelembe esett a felperes által a kereseti kérelemben megjelölt időponttól kezdődően, ezért az alperes a felek szerződésének 8.
  1. pontjában meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a perköltség viseléséről az ítéletben határoz majd a
  2. számú Polgári Kollégiumi állásfoglalásban foglaltakra tekintettel. A részítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérte a részítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes költségekben történő marasztalását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, az abból levont jogi következtetés téves. Véleménye szerint a felperes a tényállást nem bizonyította. Kijelentette, hogy a felperes nem teljesített szerződésszerűen, de a fellebbezés további indokolást nem tartalmazott. Az alperes a fellebbezésében illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte, azonban a kérelem hiányait bírósági felhívás ellenére nem pótolta, ezért az elsőfokú bíróság a
  3. sorszámú végzésével az alperes személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Az alperes ezt követően a fellebbezési illetéket lerótta. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a részítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a részítélet az alperes elismerésén alapul, ezért álláspontja szerint a fellebbezés rosszhiszemű és alaptalan. A fellebbezés megalapozatlan. A Pp.
  4. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A Pp. 221. §
(2)bekezdése szerint a jogról való lemondás, illetőleg a jog elismerése alapján hozott ítélet indokolásában a tényállás rövid leírása mellett csak a lemondásra, illetőleg az elismerésre kell utalni. Az alperes a
  1. február 6-án tartott tárgyaláson 8.146.239 forint részkövetelésre és annak
  2. június
  3. napjától járó, a szerződés szerinti kétszeres jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatra elismerő nyilatkozatot tett. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor részítéletet hozott, és a Ptk.
  4. §
(1)bekezdése alapján marasztalta az alperest. Az alperes fellebbezése indokolást nem tartalmazott, a fellebbezésében az alperes nem jelölte meg, hogy a szerződésen és az elismerésén alapuló elsőfokú ítéletet miért tartja megalapozatlannak és tévesnek. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság részítéletét annak indokaival helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a
  1. számú Polgári Kollégiumi állásfoglalásában foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla is mellőzte a másodfokú eljárás költségeinek viselésében való határozathozatalt, ugyanis csak a részítélettel még el nem bírált további kereseti kérelem tárgyában hozott döntés ismeretében lehet meghatározni a peres felek pervesztességének és pernyertességének arányát, és ennek tükrében a pervesztes fél perköltségviselésének mértékét. A Fővárosi Ítélőtábla a részítélet elleni fellebbezést a Pp. 256/A. § f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  2. szeptember
  3. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Gál Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.