Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.173/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év október hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A választás rendje elleni bűntett miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság11.B.107/2006/
- számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott köteles a másodfokú eljárásban felmerült 6.000,- (Hatezer) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Pest Megyei Bíróság a
- február
- napján kihirdetett 11.B.107/2006/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki választás rendje elleni bűntettben (Btk.211.§ e./ pont IV. fordulata), ezért őt 30 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 45.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztére történő átváltoztatásról. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 62.000 forint bűnügyi költség megfizetésére. A kihirdetett ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.428/2008./1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta megalapozottnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás szabályait betartva járt el, a szükséges bizonyítást lefolytatta, az általa megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte és a vádlott tagadásával szemben a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, valamint az ezeket erősítő bizonyítékok alapján állapította meg. Indokolási kötelezettségének eleget tett. A tényállás azonban a Be.351.§
(2)bekezdés b./ pontja szerint részben megalapozatlan, mert a vád tárgyává tett bűncselekmény csak kampányidőszakban követhető el, a tényállás azonban nem tartalmazza, hogy milyen választás alkalmával és mely választókerületben történt a bűncselekmény elkövetése, ezért indítványozta a tényállás ezen adatokkal történő kiegészítését. A kiegészítéssel már megalapozottá válik a tényállás, ezért az irányadó a másodfokú eljárásban is, és ennek alapján okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, helyesen minősítette cselekményét is és a bűnösségi körülményekkel arányban álló, a büntetési célok elérésére alkalmas joghátrányt alkalmazott. Indítványozta a tényállás kiegészítése után a Be.371.§
(1)bekezdése alapján az első fokú ítélet helybenhagyását. A védő a nyilvános ülésen a felmentésre irányuló fellebbezését változatlanul fenntartotta. A fellebbezését részletesen megindokolva azt az álláspontját fejtette ki, hogy védence nem valósította meg a terhére rótt bűncselekményt, mert a kampányidőszakban csak ígéretet tett arra, hogy különböző adományokkal, illetve pénzbeni juttatásokkal segíti a cigány önkormányzat létrehozását, ha a roma választók az MSZP jelöltjére szavaznak. Ugyanakkor tény, hogy a választói akaratukat tényleges anyagai juttatással nem befolyásolta, mivel a négy szavazókörben az MSZP jelöltjeként indult képviselő jelölt a szavazatok 38%-át, míg a FIDESZ jelöltjeként indult képviselő jelölt a szavazatok 62 %-át kapta, tehát a vádlottnak a kampányidőszakban tett ígéretei nem voltak hatással a roma polgárok választói akaratára, így tehát bűncselekményt nem valósított meg. A törvényalkotó valódi akarata csak az anyagi juttatással történő befolyásolást kívánta büntetendővé tenni, az anyagi juttatás ígéretét nem. A kifejtettekre tekintettel védence felmentésére tett indítványt. Az ügyész a perbeszédében az írásban előterjesztett álláspontját fenntartva, indítványozta a védelmi fellebbezés elutasítását, ugyanis a vádlott azzal a magatartásával, hogy anyagi juttatás ígéretével igyekezett befolyásolni a választói akaratot megvalósította a Btk.211.§ e./ pontjának IV. fordulatában írt bűncselekményt. A tényállás kiegészítése mellett az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a bejelentett védelmi fellebbezésre tekintettel az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be.348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokon eljárt Pest Megyei Bíróság a büntetőeljárás szabályait megtartva folytatta le az eljárást, melynek során az ügy szempontjából valamennyi releváns bizonyítékot beszerzett, azokat egyenként és összességükben megvizsgálta és e bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg a vádlott tagadásával szemben a tényállást. Ítéletének IV. részében részletesen értékelte a tanúvallomásokat, az egyéb okirati bizonyítékokat és ezek alapján megállapította, hogy a vádlott tagadásban megnyilvánuló védekezése nem alapos, mert a tárgyaláson meghallgatott tanúk következetes vallomása meggyőzően cáfolta a vádlott állításait. A tanúk szavahihetőségét megerősítette a feljelentő által tett bejelentés tartalma (
- sorszám alatti irat), valamint az általa emelt kifogás a Pest Megyei
- számú Választási Bizottságnál, illetve annak
- sorszám alatti határozata. Az ítélőtábla osztotta a megyei bíróságnak a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos álláspontját és az abból levont következtetéseket, ugyanakkor megállapította, hogy az ítéleti tényállás részben hiányos, mert az nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy a vádlott milyen választás során és mely választókerületben valósította meg a terhére rótt bűncselekmény. Ezért - egyetértve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával - az ítélőtábla a Be.352.§
(1)bekezdés a./ pontja alkalmazásával a tényállást annyiban egészíti ki, hogy : „ a Magyar Köztársaság Elnöke a
- évi országgyűlési képviselő választások első fordulóját a 7/2006 (I.19.) KE. határozatával (Magyar Közlöny
- évi
- száma)
- április
- napjára (vasárnapra) tűzte ki. A bűncselekmény elkövetésének helyszíne a Pest Megye
- választókerületéhez tartozik, ahol a választók a MSZP egyéni képviselő jelöltére és listájára is szavazhattak más pártok egyéni képviselő jelöltjei és listái mellett." E kiegészítéssel az ítéleti tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, így az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az irányadó tényállás alapján a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a törvénynek megfelelően helyesen minősítette a cselekményét is. A vádlott felmentését célzó védelmi fellebbezés nem alapos A megyei bíróság ítélete V. részében rendkívüli alapossággal és körültekintéssel fejtette ki a vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítésével kapcsolatos álláspontját, amelyet az ítélőtábla is maradéktalanul osztott. A védelmi érveléssel szemben tényként állapítható meg, hogy a vádlott azzal a magatartásával, hogy a Köztársasági Elnök 7/
- (I.19.) KE. határozatával kitűzött országgyűlési képviselőválasztás kampányidőszakában a Pest Megye
- választókerülethez tartozó községben élő roma választópolgároknak az MSZP jelöltére történő szavazás esetére ingyenesen cipőt és ruhát, továbbá a roma közösségnek egyéb pénzbeni juttatást is ígért, szándékos (célzatos) magatartásával befolyásolni törekedett az arra jogosultakat a választói akaratuk szabad kinyilvánításában, e cselekményével pedig megvalósította a Btk.211.§ e./ pontjának IV. fordulatába ütköző választás rendje elleni bűntettet. E bűncselekmény megvalósulása szempontjából - ellentétben a védelmi állásponttal - nincs jelentősége annak, hogy a befolyásolásra irányuló törekvés eredményes volt-e vagy sem, ugyanis a szabad választói akarat anyagi juttatással, vagy más anyagi előnyök kilátásába helyezésével, ígéretekkel történő befolyásolására törekvéssel, tehát valamire irányuló akarat kifejezésre juttatásával, mint célzatos magatartással, a bűncselekmény befejezetté válik, függetlenül a választások tényleges végeredményétől. Az első fokon eljárt megyei bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és ezek alapján megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával megfelelő súlyú pénzbüntetés is alkalmasnak mutatkozik a Btk.37.§-ában írt büntetés célok eléréséhez. A pénzbüntetés napi tételeinek száma igazodik a vádlott cselekményének tényleges tárgyi súlyához, míg az egy napi tétel összege a vádlott személyi és jövedelmi viszonyaihoz. Törvényes a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére vonatkozó rendelkezés is. Az előzőekben írtak alapján a Fővárosi Ítélőtábla a védelmi fellebbezést nem tartotta megalapozottnak, ezért a Pest Megyei Bíróság ítéletét - egyetértve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával - a Be.370.§-ára figyelemmel a Be.371.§
(1)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Be.338.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Be.386.§
(1)bekezdése alapján a végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
- év október hó
- napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Hildenbrand Róbert s.k. előadó bíró Dr. Révész Tamásné s.k. bíró A Pest Megyei Bíróság 11.B.107/2006/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.173/2008/
- számú végzése folytán
- október
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
- év október hó
- napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: Ónodi Gáborné bírósági ügyintéző