Kfv.37249/2007/5 – Kúria

Kfv.III.37.249/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Koczka Ákos György szegedi ügyvéd által képviselt felperesnek Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése szegedi (Széchenyi tér 10.) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a Csongrád Megyei Bíróságon folyamatban volt perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett lakos beavatkozott - a

1. április
2. napján meghozott 5.K.22.310/2007/
3. számú ítélet ellen a felperes részéről
4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.22.310/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, felhívásra 36.000 eljárási illetéket. hogy fizessen meg a Magyar Államnak (harminchatezer) forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes és a beavatkozó korábban egyenlő arányban volt osztatlan közös tulajdonosa a lakcíműkön fekvő ingatlannak. Ez az ingatlan utóbb társasház lett, melynek udvara közös tulajdonban maradt úgy azonban, hogy meghatározott részét a felperes, a fennmaradó részét a beavatkozó használja. A társasház alapító okirata szerint a felperesi területen a felperes állatot tart a hozzáépített kifutóval együtt. Az alperesi beavatkozó használatában lévő területen a beavatkozónak van működési engedéllyel nem rendelkező húsüzeme. A polgármester mint elsőfokú közigazgatási hatóság határozatával kötelezte a felperest, hogy a társasházi ingatlanon a baromfi és nyúl tartását szüntesse meg. Az alperes a 419/2006.(XI.3.) Kgy. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában az állatok tartásáról szóló 28/1999.(VI.14.) Kgy. számú rendelet (a továbbiakban: R.)
6. §-ának /2/ bekezdésére hivatkozott, mely szerint haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, haszonélvezőjének) hozzájárulása szükséges. Jelen esetben az érintett ingatlan egyik tulajdonosa, a beavatkozó bejelentéséből és
7. augusztus 16-án az elsőfokú hatóság előtt tett kifejezett nyilatkozatából megállapíthatóan nevezett az állattartáshoz nem járult hozzá. A hozzájárulás hiányában a kisállatok tartásának megszüntetéséről kellett rendelkezni. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, melyben a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy jogszerűen tartott a használatába adott területen baromfit és nyulat, melyet az R.
8. §-ának /2/ bekezdése sem korlátoz, mert az tulajdonosi és nem tulajdonostársi hozzájárulásról beszél. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az R.
9. §-a /2/ bekezdésének a tulajdonosról szóló rendelkezése nem határozza meg több tulajdonos esetére a tulajdonostársak szükséges hozzájárulásának arányát, így az állattartáshoz az összes tulajdonos hozzájárulása szükséges. Ennélfogva az alperes határozata a jogszabályoknak megfelel. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadta, hogy a kizárólagos tulajdonban álló ingatlan részében tarthatna kisállatot. Előadta továbbá, hogy a kizárólagos használatában, de közös tulajdonban lévő területen sem tilthatták volna meg kisállast tartását tekintettel arra, hogy az R. tulajdonosi és nem tulajdonostársi hozzájárulást igényel az állattartásról. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az R.
10. § /2/ bekezdése szerint haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, haszonélvezőjének) hozzájárulása szükséges. Helyesen mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy ez a rendelkezés a tulajdonostárs hozzájárulására is vonatkozik. A perbeli esetben ez a tulajdonostársi hozzájárulás hiányzott, ezért az alperes jogszerűen rendelkezett arról, hogy a felperes köteles ingatlanán a baromfi és nyúl tartását megszüntetni. A perben nem volt vitás, hogy a felperes a kizárólagos használatába adott területen tartott baromfit és nyulat. A határozat is e tartás megszüntetéséről rendelkezik. Annak ennélfogva nincsen jelentősége a perben és az alperes sem bírálta el azt a kérdést, hogy a felperes lakásában nyulat és baromfit tarthatna-e. Jelen ügy tárgyát a felperes felülvizsgálati kérelmében előadott lehetőség vizsgálata nem képezi. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
11. §a /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek és az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban a Pp.
12. § /1/ bekezdése szerint felszámítható költsége nem merült fel, ezért perköltség viseléséről rendelkezni nem kellett. A felperes az illetékekről szóló
13. évi XCIII. törvény
14. §ának /1/ bekezdése alapján köteles az államnak az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére. Budapest,
15. május
16. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok