A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.126/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi november hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A másodfokú bíróság a testi sértés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.375/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott a büntetőjogi felelősség megállapítása miatt, felmentés érdekében, míg a védő elsősorban felmentés, másodsorban pedig enyhítés végett jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot - a Be.348.§
(1)bekezdése alapján - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság tényállását mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az kellő mértékben felderített és hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával, rendkívüli körültekintéssel folytatta le, az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges adatokat maradéktalanul beszerezte. Helyesen járt el, amikor a közvetlen előzmények rögzítése után, a nyomozó hatóság által készített fényképfelvételek és rendőri jelentés alapján kitért a szórakozóhely lépcsőfeljárókkal összekötött szintjeinek a bemutatására, a helyszín leírására. Így ugyanis lehetővé vált annak feltárása, hogy a hangos szóváltással kezdődő tettlegességről az épületben tartózkodó vendégek és alkalmazottak milyen módon szereztek tudomást. E személyeket nagy alapossággal hallgatta ki, tisztázva a dulakodás résztvevőihez fűződő érdekeltségüket, s nem utolsó sorban azt, hogy a bántalmazás időpontjában pontosan hol tartózkodtak. Ezt követően került csak olyan helyzetbe, hogy az egymással ellentétes előadások tartalmi hitelességének a kérdésében állást foglalhatott. E tekintetben nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az ügy mikénti elbírálásában teljességgel érdektelen tanú1 vallomásának tulajdonított meghatározó jelentőséget. A szóban forgó tanú ugyanis - noha kezdetben a napi bevétel elszámolásával volt elfoglalva - a durva kifejezésektől sem mentes veszekedésre felfigyelt, majd felszaladt a lépcsőn. Még azt megelőzően, hogy a vádlott és a sértett közötti konfliktus egészen kibontakozott volna, így tehát láthatta a sörösüveg célzott eldobását is. A sértett fejsérüléseit, azok keletkezési idejét és mechanizmusát az elsőfokú bíróság igen kiterjedt bizonyítás keretében derítette fel. Beszerezte a kórházi kezelésekkel kapcsolatos dokumentációkat, kihallgatta a ............i Városi Kórház Sebészeti Osztályának traumatológusait, s az ügyben eljáró igazságügyi orvosszakértőt többször is szakvéleményének a kiegészítésére hívta fel. Ezzel megnyugtatóan és kétséget kizáró bizonyossággal tisztázta azt, hogy a sértett a fejére célzott sörösüvegtől kizárólag a bal füle mögötti régióban keletkezett - nyolc napon belül gyógyuló - zúzódásos sérülést szenvedte el, a koponyájának jobb oldali falcsontján évekkel korábban képződött benyomatos jellegű törés e cselekménnyel már nem volt összefüggésbe hozható. Indokolási kötelezettségének az elsőfokú bíróság messzemenően eleget tett, ténymegállapításait logikus magyarázatokkal kellőképpen alátámasztotta. Mindezek alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott - ittasságára is visszavezethető felindult állapotban - egy sörösüveggel fejen dobta a sértettet. E tényállás megalapozott, az - a Be.351.§
(1)bekezdése alapján - irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------Mindebből az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. Következésképpen a felmentést célzó jogorvoslati nyilatkozatok nem voltak megalapozottak. A cselekmény minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak, az e körben részletesen kifejtett jogi érvekkel a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta és azokat a tényleges súlyuknak megfelelően értékelte. Az ittas állapotban történő bűnelkövetésre és a vádlott büntetett előéletére tekintettel helyesen járt el, amikor szabadságvesztést szabott ki: annak - a büntetési tétel alsó határához közelítő - tartamával és végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztésével a Btk.37.§-ban megfogalmazott célok elérhetőek. Enyhébb főbüntetés kiszabására, a Btk.87.§
(2)bekezdés e) pontjának az alkalmazására ilyen körülmények között nincs törvényes indok és lehetőség. Így az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés sem bizonyult eredményesnek. Mindezekre figyelemmel - mivel a további rendelkezések is megfeleltek a jogszabályoknak - a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.371.§
(1)bekezdésében írtak szerint helybenhagyta. P é c s,
- november
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.375/2007/
- számú ítélete - a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.126/2008/
- számú végzése folytán - a
- évi november hó
- napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke