FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.379/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nyolczas László ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- március
- napján kelt 19.K.35.204/2007/
- számú ítélete ellen a felperes
- és
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az Európai Unió Hivatalos Lapjában
- október 22-én közzétett ajánlati felhívásával indult, a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény IV. fejezete szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként
- május 14-én hőszolgáltatási szerződést kötött a ….-vel. A szerződés szerint a szolgáltató feladatát képezte a hőellátó rendszerek jelenleginél költségtakarékosabb üzemeltetése, a szükséges karbantartások, fejlesztések és felújítások megvalósítása. A felperes
- február 16-án tájékoztatta az alperes elnökét arról, hogy a már megkötött hőszolgáltatási szerződéshez kapcsolódó korszerűsítési munkák során a szerződés teljesítéséhez olyan pótmunkák és többletberuházások elvégzése vált elengedhetetlenül szükségessé, amely a szerződő felek előtt nem voltak és nem is lehettek ismertek, ezért e munkák elvégzésére a Kbt.
- §
(3)bekezdésének a) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást kezdeményezett. A Döntőbizottság Elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban hozott D.111/10/
- számú határozatával az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(2)bekezdését, továbbá a Kbt. 41. §
(1)bekezdésére tekintettel a Kbt. 125. §
(3)bekezdésének a) pontját. Emiatt az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit megsemmisítette, és a felperest 500.000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabását azzal indokolta, hogy az eljárásfajta megválasztásával súlyos, az alapelveket érintő jogsértés valósult meg, valamint már az ajánlattételi felhívás is jogsértő volt. A bírság összegét a közbeszerzés tárgyára és értékére figyelemmel annak figyelembevételével állapította meg, hogy a jogsértés az eljárás eredménytelenné nyilvánításával reparálható volt, értékelte azonban azt is, hogy a felperes terhére az elmúlt két évben jogerősen már állapított meg jogsértést. A felperes keresetében az alperes határozatának a bírság kiszabására vonatkozó részében történő megváltoztatását és a bírság megfizetése alóli mentesítését kérte. Azzal érvelt, hogy tényszerűen nem igaz, hogy
- április óta, két éven belül elkövetett jogszabálysértés miatt jogerősen megbírságolta volna az alperes. Kifejtette, hogy az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, az ügy szempontjából lényeges, az alperes által igényelt kérdésekre megfelelt, nem vezette szándék a jogszabálysértésre, egyébként pedig nehéz gazdasági helyzetben van, nincs olyan mértékű bírság, amely gazdálkodásában „elférhetne.” Az elsőfokú eljárás során az alperes elismerte, hogy az ellenkérelmében ügyszám szerint megjelölt négy döntőbizottsági határozat közül kizárólag a D.312/
- számú határozat vonatkozott a felperesre, ebben a Kbt.
- §
(1)bekezdésének sérelme miatt 200.000 forint bírsággal sújtotta. E pontosítástól függetlenül is fenntartotta határozatának azt a megállapítását, hogy az elmúlt két évben jogerősen már megállapított jogsértést a felperes terhére. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy az alperes D.312/
- számú határozatában jogsértést állapított meg a felperes terhére és bírságot is alkalmazott, ezért a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vonatkozó alperesi hivatkozás és ennek figyelembe vétele a bírság kiszabásakor jogszerűen történt. Hivatalos tudomása alapján rögzítette, hogy a felperessel szemben két további jogorvoslati eljárás is volt folyamatban, melynek eredményeként az alperes a
- október
- napján D.620/11/
- szám alatt hozott határozatot, annak bírósági felülvizsgálatára 19.K.35.121/
- számon történt, és a
- február
- napján kelt D.1089/9/
- számú határozatot, amelynek bírósági felülvizsgálatára 19.K.31.222/
- számon került sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- §
(1)bekezdésének c) pontja alapján az alperes határozata jogerős határozat, így az alperes korábbi jogsértésre vonatkozó megállapítása helytálló. Kiemelte, hogy az ajánlatkérőkkel szemben általánosan elvárt követelmény a közbeszerzési eljárás folyamán a Kbt. szabályainak betartása, a jogorvoslati eljárás során pedig a közigazgatási szerv eljárásának együttműködő segítése. A bírság kiszabása a jogsértés objektív jogkövetkezménye, ezért sem a jogszabályi rendelkezések betartására törekvés, sem a jóhiszeműség, a szándékosság hiánya, az együttműködő magatartás tanúsítása nem értékelhető a felperes javára. Az alperes határozata mind a bírság kiszabására, mind annak mértékére megfelelő indokokat tartalmazott, a mérlegelés szempontjai és annak jogszerűsége megállapítható volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, másodlagosan az ítélet megváltoztatása és perköltsége megállapítása iránt. Keresetlevelében foglalt érvei változatlan fenntartásával azt emelte ki, hogy a szerződésbeli kötelezettségek megállapítása során az alperes a felek akaratán kívül álló, a szerződésben nem szereplő jogokat és kötelezettséget állapított meg, így a felperesnek sem a szerződés teljesítésére, sem új eljárás lefolytatására nincs lehetősége. Állította, hogy az alperesnek nincs hatásköre a polgári jogi jellegű kérdések megválaszolására. Bizonyítási indítványként a
- május 14-én létesített szerződés tartalmával kapcsolatosan tanú meghallgatás elrendelését kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyására és költségei megállapítására irányult azzal, hogy a felperes keresetében a terhére rótt jogsértést nem vitatta, ezért arra már fellebbezésében sincs lehetősége. A jogsértésre vonatkozóan előterjesztett, szükségtelen bizonyítási indítvány elutasítását kérte. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés kapcsán elsődlegesen azt emeli ki, hogy a felperes keresetlevelében kizárólag az alperesi határozat bírságot kiszabó rendelkezését kérte felülvizsgálat keretében megváltoztatni, a bírságot mellőzni. Az alperesnek a jogsértést a felperes terhére megállapító, és az ennek következményeként az ajánlati felhívást és az ajánlatkérő azt követő döntéseit megsemmisítő határozati rendelkezései nem voltak a felülvizsgálat tárgyai, erre a felperes keresete nem terjedt ki, az elsőfokú bíróság ezért a határozatnak ezt a részét nem érintette, kereseti kérelem hiányában nem is érinthette, ez okból a másodfokú bíróság sem vizsgálhatta a fellebbezésben kifejtett, a jogsértésre vonatkozó érveket és nem adhatott helyt a bizonyítási indítványnak sem, mivel azt a jogsértéssel összefüggésben tartotta a felperes szükségesnek előterjeszteni. Az elsőfokú bíróságnak és ehhez igazodóan a másodfokú bíróságnak is kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bírság kiszabása és összegének meghatározása jogszerűen történt-e, tartalmazta-e a határozat a mérlegelés szempontjait és azokból megállapítható-e a mérlegelés jogszerűsége. Az elsőfokú bíróság ítéletének ezzel kapcsolatos megállapításaival a Fővárosi Ítélőtábla is egyetért, ezért az abban foglaltakat nem ismétli. Helyesen rögzítette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a jogsértés objektív jogkövetkezménye a bírság, ezért nem vizsgálható, hogy milyen körülmények vezettek a jogsértés megállapításához. A fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság azt emeli ki, hogy az alperes határozatában nem, csupán érdemi ellenkérelmében felsorolt négy határozat közül a D.610/2005., a D.333/
- és a D.55/
- számú határozat valóban nem a felperesi jogsértést állapította meg, a határozatok mindegyike … vonatkozott. Az ellenkérelemben írt tévedést azonban az alperes az eljárás folyamán korrigálta. A bírósági felülvizsgálat tárgya az alperes határozata, nem pedig érdemi ellenkérelme volt. Az alperes a bírság összegszerűségének meghatározásánál súlyosítóként azt a körülményt értékelte, hogy a felperes közbeszerzési eljárásaiban az elmúlt kettő évben jogerősen már állapított meg jogsértést. Nem sorolta fel, hogy mely ügyben hozott, hány határozatot vett figyelembe, egy és nem több elkövetett jogsértés tényét rögzítette. Ez a megállapítása helyénvaló volt, mivel a D.312/
- számú határozatával jogsértést állapított meg a felperes terhére és vele szemben bírságot is alkalmazott. A további három jogsértést nem rótta a felperes terhére határozatában, arra csak az eljárás folyamán hivatkozott, majd utóbb visszavonta, maga is elismerve tévedését. A felperes terhére és javára szolgáló, a határozatban megjelent mérlegelési szempontok alapján hozott döntés okszerűsége megállapítható volt, ezért az alperes határozata a bírság alkalmazását illetően jogszerű volt. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A felperest a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes másodfokú perköltségének viselésére. A felperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM r.
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,