← Magyarország

Bhar.138/2008/3 – Fővárosi Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a

  1. év október hó
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő V É G Z É S T: A gondatlanságból elkövetetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vétsége miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fejér Megyei Bíróság 1.Bf.173/2007/
  3. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a Fejér Megyei Bíróság ítéletének bevezető részében
  4. évi dátumot 2008-ra helyesbíti, egyben tárgyalási napként feltünteti a
  5. év október hó 09., és a
  6. év november hó
  7. napjait. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A vádlottat a Székesfehérvári Városi Bíróság a
  8. év április hó
  9. napján kelt 9.Bp.486/2006/
  10. számú ítéletével gondatlanságból elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés végett. A Fejér Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a másodfokú eljárás során bizonyítás felvételét követően a
  11. év március hó
  12. napján kelt 1.Bf.173/2007/
  13. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlottat az ellene gondatlanságból elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vétségének vádja alól felmentette. Rendelkezett az egyéb járulékos kérdésekről is. Ezzel a határozattal szemben a pótmagánvádló jogi képviselője útján írásban is megindokoltan jelentett be fellebbezést. A beadványban a pótmagánvádló felsorolta, hogy a cselekmény során a vádlott a KRESZ mely szakaszait - KRESZ 21.§

(5),
(6),
(8)és
(9)bekezdéseit - szegte meg. A pótmagánvádló és jogi képviselőjének álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor e KRESZ szabályszegések ellenére a vádlottat felmentette. A pótmagánvádló beadványában hangsúlyozta, hogy a baleset bekövetkezése előtti 1-2 másodpercig a megkülönböztető jelzést használta, így azt a vádlottnak feltétlenül hallania kellett. Ennek eredményeként viszont fokozott óvatossággal kellett volna az áthaladást folytatni, amelynek keretében mindenképpen elvárható lett volna a vádlottól, hogy az áthaladás veszélytelenségéről balra tekintéssel is meggyőződjön. A pótmagánvádló álláspontja szerint a közlekedési balesetért és ennek során az őt ért sérülések bekövetkeztéért is kizárólag a vádlott tehető felelőssé, mivel súlyosan gondatlanul járt el. A pótmagánvádló fellebbezése nem alapos. A harmadfokú bíróság a pótmagánvádlói fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást a Be. 387.§
(1)bekezdése szerinti terjedelemben bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a mind az első- mind a másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartása mellett folytatta le. A felülvizsgálat során a harmadfokú bíróság megállapította, hogy a pótmagánvád benyújtására vonatkozó törvényi előírások jelen ügyben maradéktalanul megvalósultak. A vádlottal szemben ugyanis a nyomozati eljárás során a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat
  1. év november hó
  2. napján kelt. E határozattal szemben a pótmagánvádló panasszal élt, mely panasz
  3. év november hó
  4. napján érkezett a nyomozó hatósághoz. A pótmagánvádló panaszát
  5. év december hó
  6. napján utasították el, és az elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a pótmagánvádló az indítványát elő is terjesztette. Ennek előrebocsátása után a harmadfokú bíróság megállapította, hogy az első- és a másodfokú bíróságok a rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték gondos mérlegelésével állapították meg a tényállást, amely azonban az iratok tartalma ,a helyszíni szemle jegyzőkönyv és a
  7. sorszám alatti rendőri jelentés alapján a következők szerint egészítendők ki a Be.
  8. §
(2)bekezdése alapján: A baleset helyszíne egy kétszer-két forgalmi sávval ellátott út volt, mely út jobb oldalának külső sávjában a baleset idején a ballagó diákok haladtak, míg a belső forgalmi sávban folyamatos gépkocsi forgalom volt. A bal oldali forgalmi sáv külső sávja a parkoló gépjárművek számára volt fenntartva. Az iratok tartalma alapján kiegészíti a harmadfokú bíróság a tényállást azzal is, hogy az elütési helytől visszafelé 37,6 méterre, míg a pótmagánvádló haladási irányát tekintve előre 150 méterre kijelölt gyalogos átkelőhelyek voltak felfestve. E kiegészítésekkel az ítéleti tényállás már minden tekintetben helytálló és így irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. Megjegyzi a harmadfokú bíróság, hogy az ítéleti tényállást támadás sem a vádlott, sem a pótmagánvádló, illetve jogi képviselőik részéről nem is érte. A harmadfokú bíróság maradéktalanul osztotta a Fejér Megyei Bíróság ítéletének
  1. oldalán kifejtetteket. Kétségtelen, hogy a vádlott szabályt szegett az áthaladása során, de hangsúlyozni kell, hogy a baleset konkrét körülményeit tekintve nem kellett reálisan számolnia azzal, hogy balról gépjármű (nevezetesen a motoros pótmagánvádló) közlekedik. E körben hangsúlyozza a harmadfokú bíróság - utalva a pótmagánvádló, illetve a jogi képviselőjének érvelésére -, hogy nincs annak jelentősége jelen ügyben, hogy a sziréna kikapcsolására mennyivel a balesetet megelőzően került sor. Jelentőséggel csupán az bír, hogy a pótmagánvádló már az X. út -Y út kereszteződésénél a szirénát kikapcsolta, és csak ezt követően haladt át szabálytalanul a záróvonalat átlépve a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávba. E körben utal a harmadfokú bíróság a 2003.
  2. eseti döntésben a Legfelsőbb Bíróság által kifejtettekre. Az e jogesetben kifejtettek szerint a megkülönböztető jelzéssel haladó jármű vezetője a KRESZ 24.§-tól 43.§-ig rögzített közlekedési szabályok betartására valóban nem köteles. A jogeset hangsúlyozza azonban, hogy a megkülönböztető jelzés használatával közlekedő jármű is köteles biztonságra törekedni, a szabályok alkalmazásának mellőzésével nem idézhet elő a környezetében haladókra közvetlen baleseti veszélyt és az ilyen járművet vezető személy köteles meggyőződni a haladásának balesetmentességét ígérő akadálytalanságáról is. Hangsúlyozandó tehát, hogy a megkülönböztető jelzéssel haladó jármű vezetőjének a rendkívüli jogosultsága mellett is kerülnie kell azokat a manővereket, amely közvetlenül fenyegetik, vagy fenyegethetik a személy- és a vagyonbiztonságot, és azokat a helyzeteket is, amelyek a baleset okozásának felismerhető veszélyével járnak együtt. Mindezek a megkülönböztető jelzéssel haladó jármű vezetőjére vonatkoznak. Jelen ügyben azonban senki által nem vitatott, hogy a pótmagánvádló a Y utcai kereszteződést elhagyva a megkülönböztető jelzések közül a hangjelzést kikapcsolta, ekként pedig nem minősül megkülönböztető jelzést használó járműnek a KRESZ szerint. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a sziréna kikapcsolását követően köteles lett volna betartani a KRESZ valamennyi rendelkezését. Utal arra is a harmadfokú bíróság, hogy a pótmagánvádló az alapeljárások során többszöri meghallgatásakor határozottan úgy nyilatkozott, hogy a vádlottat és a társaságában lévő gyalogosokat észlelte, folyamatos mozgásukat azonban azért nem tudta figyelemmel kísérni, mert a ballagásra tekintettel 25-30 gyalogos mozgott szabálytalanul az úttesten, akiknek a testi épségére is figyelnie kellett. Ezek a pótmagánvádlói nyilatkozatok pedig egyértelműen alátámasztják a megyei bíróság jogi álláspontját, amellyel a harmadfokú bíróság is egyetért. Jelen közlekedési helyzetben a pótmagánvádló szabályszegése hozható közvetlen okozati összefüggésbe a bekövetkezett balesettel, mivel a vádlottnak a megkülönböztető jelzés kikapcsolását követően a záróvonal átlépésekor nem kellett arra számítania, hogy balról jármű közlekedik. Összességében a fent kifejtettek alapján a harmadfokú bíróság a Fejér Megyei Bíróság ítéletét a Be. 379.§-a alapján helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla, hogy a másodfokú bíróság az ítélete bevezető részében nem tüntette fel valamennyi tárgyalási napot, és az ítélethozatal dátumaként - nyilvánvaló elírásból adódóan - tévesen jelölte meg
  3. évet. Ezeket az ítélőtábla megfelelően pontosította. Budapest,
  4. év október hó
  5. napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. előadó bíró . Lassó Gábor sk. bíró A Fejér Megyei Bíróság 1.Bf.173/2007/
  6. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bhar.138/2008/
  7. számú végzésével
  8. év október hó
  9. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
  10. év október hó
  11. napján Dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Udud Sándorné bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.