← Magyarország

Pfv.20410/2008/4 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.410/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Baski Ágnes ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a dr. Várnai Anikó szabadalmi ügyvivő által képviselt ellenérdekű fél ellen védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti kérelmet elutasító MSZH határozat megváltoztatása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 1.Pk.24.090/

  1. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.917/2007/
  2. számú jogerős végzésével befejezett ügyében a kérelmező által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson kívül, meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartja. Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős végzés elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti kérelmet elutasító határozata ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmét és a kérelmezőt az ellenérdekű fél javára 70.000 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A megállapított tényállás szerint a kérelmező volt a jogosultja az
  4. augusztus 11-i elsőbbségű, 139990 lajstromszámú „NEVIKÉN" szóvédjegynek, amely az
  5. osztályba sorolt „ipari, tudományos, kertészeti, fényképészeti és erdészeti vegyi termékek" oltalmára vonatkozott. Ezzel szemben az ellenérdekű fél a jogosultja az
  6. szeptember
  7. elsőbbségű 153489 lajstromszámú ugyancsak „NEVIKÉN" szóvédjegynek, amely az
  8. osztályba tartozó „növényvédőszerek"-re vonatkozik. Az ellenérdekű fél védjegyének lajstromozására
  9. augusztus 28-án került sor. A kérelmező
  10. január 21-én kezdeményezte az ellenérdekű fél szóvédjegyének törlését a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  11. évi XI. tv. (Vt.)
  12. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaira, illetve 5. §
(2)bekezdésére hivatkozással. Az MSZH
  1. október 26-án kelt határozatával az eljárást az ellenérdekű fél által a 139990 lajstromszámú védjegy törlése iránti eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az ellenérdekű fél kérelme alapján az MSZH elrendelte a kérelmező 139990 lajstromszámú védjegyének törlését. A Fővárosi Bíróság e határozat megváltoztatása iránti kérelmet elutasította és a Fővárosi Ítélőtábla a
  2. szeptember 15-én kelt 8.Pkf.25.550/2005/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Másnap,
  4. szeptember 16-án a kérelmező, módosítva kérelmét, az MSZH-tól az ellenérdekű fél védjegyének a használat hiánya miatti törlését kérte a Vt.
  5. §-ára hivatkozással. A kérelmező álláspontja szerint az ellenérdekű fél a saját bejegyzett védjegyét, a kérelmező védjegyétől függetlenül, a védjegybitorlás veszélye nélkül használhatta volna és nem lett volna akadálya annak sem, hogy az ellenérdekű fél ugyanolyan elnevezésű termékének gyártására és forgalmazására hatósági engedélyt szerezzen. Az MSZH a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelmet elutasította, mert az ellenérdekű fél ugyan nem bizonyította, hogy a védjegy tényleges használatát megkezdte, azonban, megállapítása szerint, ebben az időben a kérelmező javára még oltalom alatt állt a 139990 lajstromszámú „NEVIKÉN" védjegy, amelynek jogerős törléséig tisztázatlan volt a jogi helyzet a támadott védjegy oltalmát illetően. Az igaz, állapította meg az MSZH, hogy a védjegyjogosult a saját védjegyével nem követhet el védjegybitorlást, azonban a kérelmező védjegyének árujegyzékében felsoroltakhoz a támadott védjegy árujegyzéke hasonló volt és ez a védjegybitorlás megállapítását megalapította volna. A védjegyhasználat tehát hátrányos jogkövetkezmények beálltával fenyegetett, ezért a védjegyhasználat elmaradása az ellenérdekű fél terhére nem róható fel. A jogerős végzés, lényegében osztva az MSZH határozatában megállapítottakat, elfogadta, hogy az ellenérdekű fél a védjegy használatának elmaradását kellőképpen igazolta. Bár a jogerős végzés osztotta a kérelmezőnek a BH. 1998/
  6. szám alatt közzétett eseti döntésén alapuló álláspontját, amely szerint a saját védjegy jogszerű használata esetén a védjegybitorlás nem állapítható meg, azonban esetenként a védjegybitorlás a BH. 1989/
  7. számban közzétett eseti döntés szerint mégsem kizárt, ha a saját védjegy jogosultja a védjegy árujegyzékében nem szereplő, de más védjegyének árujegyzékébe felvett vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban használja a védjegyet. Mindezek alapján elfogadható az ellenérdekű fél védekezése, amely szerint tartott attól, hogy a saját védjegyének használatával védjegybitorlást követhet el. Másrészt elfogadta a jogerős végzés az ellenérdekű félnek azt a védekezését is, amely szerint a kérelmező védjegyének törlése iránti eljárás jogerős befejezéséig sikertelenül próbálkozott volna Nevikén elnevezéssel a permetezőszerre vonatkozó hatósági engedélyhez jutni. A kérelmező által hivatkozott, az alapeljárásban J/
  8. sorszám alatt csatolt,
  9. július 26-án kelt hatósági határozat ugyanis elutasította az ellenérdekű fél kérelmét, amelyben annak engedélyezését kérte, hogy a Nevikén lemosó permetezőszer engedélyokiratában a kérelmező helyett vagy mellett az ellenérdekű fél is feltüntetésre kerüljön. Megállapítható, hogy ebben az időben az ellenérdekű félnek védjegyhasználati kötelezettsége még nem volt, majd ezt követően
  10. január 21-én a kérelmező már megindította a védjegy törlése iránti eljárást. Bár a kérelmező által csatolt hatósági határozatokból az egyértelműen nem következik, hogy azonos elnevezéssel csak egyetlen személy kaphatott a gyártásra és forgalmazásra engedélyt, az kétségtelenül megállapítható, hogy az engedélyező hatóság a Nevikén olajos lemosó permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása tárgyában hozandó döntését (J/12., 16.,
  11. szám alatti határozatok) attól tette függővé, hogy a védjegy jogosultsága kit illet meg. Ennek megfelelően a kérelmező védjegyének törlését követően a hatóság
  12. január 27-én az ellenérdekű fél által addig Agrilkén elnevezéssel gyártott termék nevét Nevikénre változtatta. Az ellenérdekű fél terhére tehát a védjegy használatának megkezdése és használatának elmaradása nem róható fel, és a használat elmaradását az ellenérdekű fél kellőképpen igazolta. A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kérelmének megfelelően az MSZH határozat megváltoztatását és az ellenérdekű fél védjegye használat hiánya miatti megszűnésének a megállapítását. Álláspontja szerint a jogerős végzés a Vt.
  13. §át, továbbá a Ptk.
  14. §
(4)bekezdését sértően jutott arra a következtetésre, hogy az ellenérdekű fél jóhiszeműen járt el, amikor a terméke Nevikén néven való használatát éveken keresztül elmulasztotta, jóllehet ennek jogi akadálya nem volt. Állította, hogy védjegyjoga alapján a védjegybitorlástól nem kellett tartania és azt is állította, hogy a hatóság a gyártási és forgalmazási engedély kiadását nem jogi akadály miatt, hanem azért tagadta meg, mert az ellenérdekű fél a J/
  1. szám alatt csatolt határozat indokolásából megállapíthatóan az 5/
  2. (IV.26.) MÉM rendeletben megkívánt dokumentáció hiányában kérte az engedélyokirat módosítását. Az ellenérdekű fél, aki a kérelmező dokumentációja alapján kívánt engedélyokirathoz jutni, mulasztásának jogszerűségére nem hivatkozhat. Az ellenérdekű fél felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős végzés a releváns tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az ellenérdekű fél terhére a Vt.
  3. § d) pontja és a Vt.
  4. §
(1)bekezdés alapján a védjegy használat hiánya miatti megszűnésének megállapítására nem volt lehetőség, függetlenül attól, hogy az ellenérdekű fél a védjegyét annak
  1. augusztus 28-i lajstromozásától kezdődően öt éven keresztül nem használta. Az ellenérdekű fél ugyanis a használat elmaradását az eljárás folyamán kellőképpen igazolta. A két, teljesen azonos, egymás mellett és egyidőben létező és lényegében hasonló árujegyzékre vonatkozó védjegyek, ugyanazon termék tekintetében eszközölt, egyidejű használata számtalan jogi problémát vethet fel és a későbbi elsőbbségű védjegy jogosultja a saját védjegy oltalmától függetlenül alaposan tarthat attól, hogy a megjelölés használatával védjegybitorlást követhet el. Függetlenül attól tehát, hogy a saját védjegynek a saját árujegyzékben szereplő áruval kapcsolatos használata miatt általában védjegybitorlás megállapítására nincsen lehetőség, nem róható az ellenérdekű fél, mint védjegyjogosult terhére, hogy a lehetséges jogkövetkezményektől tartva mellőzte saját védjegyének a használatát. Ezért, erre tekintettel önmagában megállapítható, hogy az ellenérdekű fél a védjegy törlése iránti eljárások jogerős befejezéséig azon magatartásával, hogy a védjegyet nem használta, felróható mulasztást nem tanúsított, azaz kellőképpen igazolta a használat elmaradását. Az, hogy az ellenérdekű fél, bár lajstromozott védjeggyel rendelkezett, a védjegy használatát mellőzte, a kérelmező gazdasági érdekeit nem sértette, és éppen a kérelmező, aki ezidő alatt háborítatlanul használhatta saját védjegyét, a használat hiányának elmaradását nem kifogásolhatja. A fentiekből következően nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy az ellenérdekű fél, megfelelő eljárás eredményeként, az Agrilkén elnevezésű termékének Nevikén elnevezéssel való gyártására és forgalmazására esetleg szerezhetett volna hatósági engedélyt is, mert a hatósági engedély önmagában nem zárta volna ki, hogy a Nevikén elnevezés használata miatt a kérelmező védjegybitorlás miatt eljárást kezdeményezzen vele szemben. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp.
  2. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Az ellenérdekű félnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.