Pécsi Ítélőtábla Gf.II.30.152/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Magyar György ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Neszményiné dr. Balogh Szilvia ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kezesi szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 3.G.40.017/2007/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest arra, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg az alperesnek 900.000 (kilencszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a B. T. Villa Park Rt „f.a" és az alperes között
- december
- napján és a
- november 18.napján létrejött kölcsönszerződések biztosítására , az alperes és a felperes között kezesi szerződés nem jött létre. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a
- november
- napján kelt kölcsönszerződéssel összefüggő kezesi szerződés létrejötte
- december
- napja, melyre tekintettel kezesi felelőssége a többi kezessel nem egyetemleges, kezesként a sortartási kifogás megilleti. Ugyancsak kérte annak megállapítását, hogy bármelyik kezesi jogviszony esetleges megállapítása esetén a kezesi kötelezettsége alól az alperes magatartása folytán mentesült. Az alperes a felperes követelésének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az elsődleges kereseti kérelemet - mely szerint az alperes és a felperes között kezesi szerződés nem jött létre - arra hivatkozással, hogy a megállapítási kereset feltételei nem állnak fenn, mivel a megállapítási kereset megindításához az a körülmény nem szolgáltat kellő alapot, hogy a felperes az érvényesíteni kívánt szerződés teljesítésére irányuló igény érvényesítésétől tart. A bíróság megállapította, hogy a felperes által támadott kezesi szerződés alapján kiállított közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása megtörtént, a végrehajtási eljárás a felperessel szemben már megindult és a felperes a végrehajtás megszüntetése iránti pert megindította. A felperesnek a végrehajtani kívánt követelés érvényes létrejöttének hiányára a végrehajtás megszüntetése iránti perben kell hivatkoznia és nincs helye megállapítási per indításának. A másodlagos és a harmadlagos kereseti kérelmek vonatkozásában az első fokú bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes kezessége a többi kezessel egyetemleges-e, vagyis sortartási kifogásra hivatkozhat-e? A bíróság álláspontja szerint ezek olyan felperesi igények, amelyek a végrehajtás megszüntetése iránti perben a törvény szövege taxatíve nem sorol fel, így megállapítási kereset előterjeszthető annak megállapítására, hogy felperest sortartási kifogás megilleti, illetve a kezesi felelőssége alól az alperes magatartása következtében mentesül. Az első fokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a
- december
- napján és a
- november
- napján létrejött kölcsön szerződésekhez kapcsolódó kezességi szerződések kapcsán a kezesek felelőssége egymással egyetemleges és a felperes a kezesi kötelezettsége alól nem mentesült. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, és az alperessel szembeni kereset teljesítése iránt jelentett be fellebbezést. Beadványában arra hivatkozott, hogy a
- decemberi kölcsönszerződéshez kapcsolódó kezességvállalás a kezesek részéről nem egyidejűleg történt, ezért a kezesek a kölcsönszerződés biztosítékaként nem egymásra tekintettel, egyidejűleg vállaltak kezességet. A
- novemberi kölcsönszerződéshez kapcsolódóan pedig arra hivatkozott, hogy a közjegyzői közokirat valótlan tényeket tartalmaz,illetve a magánokiratban foglalt kezességvállalás eltérő időpontban történő aláírása miatt kezesi jogviszonyok nem keletkezhettek egyidejűleg, illetve egymásra tekintettel. A kezesi mentesülésre hivatkozást azzal támasztotta alá felperes, hogy az alperes részéről a kölcsönszerződések késedelmes felmondása a kezesek törvényes érdekeit sértette, mivel helytállási kötelezettségüket terhesebbé tette, mint amilyen annak elvállalásakor volt, továbbá az alperes sem az adós részére biztosított fizetési haladékról, sem a kölcsönök lejártáról, illetve az adós kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének megszegéséről nem értesítette a kezeseket, vagyis tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget. Az alperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezése alaptalan. A Pp. 123.§
(1)bekezdés második fordulata szerint megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a Pp. 123.§-ában foglalt törvényi feltételeknek együttesen kell fennállniuk, és azokat a bíróságoknak hivatalból kell vizsgálniuk. A perbeli esetben nem vitás az, hogy a felperes az alperestől teljesítést nem igényelhet, a jogmegóvás szükségességét az elsőfokú bíróság mindhárom kereseti követelés vonatkozásában vizsgálta. A másodfokú bíróság a per iratai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nyilvánvaló célja e perrel az, hogy a kért megállapításokat az ellene megindított végrehajtási eljárásokban felhasználja. Ezen ok miatt azonban érvénytelenségi kereset előterjesztésére a felperes jogainak alperessel szembeni megóvása végett nincs szükség, a felperes jogainak megóvását ugyanis egy speciális perfajta, nevezetesen a végrehajtás megszüntetési illetőleg végrehajtás korlátozási per szolgálja. E per megindításának a Pp. 369.§-a a)-d) pontjai alapján akkor van helye, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre (a), a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt (b), a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartam nem járt le (c), vagy az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni (d). A felperesnek az ellene indított végrehajtási eljárás megszüntetése iránt kell a per elbírálására a Pp. 22.§
(1)bekezdése szerint hatáskörrel, és a Pp. 367.§-a szerint illetékességgel rendelkező, végrehajtást elrendelő bíróság előtt keresetet előterjesztenie, mely perben - az e per sajátossága illetőleg rendeltetése folytán mindazokra a tényekre és körülményekre hivatkozhat, amelyekkel védekezhetne abban a perben, amit a végrehajtást kérő záradékolási kérelem helyett ellene indítana. A felperes a végrehajtást megszüntetési perben a Pp. 369.§
- a)pontja alapján alapíthat arra keresetet, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, mivel közöttük kezesi megállapodás nem született. Ugyancsak a Pp. 369.§
- b)pontja alapján indíthat végrehajtási pert a felperes arra a tényre hivatkozással, hogy a kezesi felelőssége a többi kezessel nem egyetemleges, kezesként a sortartási kifogás megilleti, illetve annak megállapítását, hogy kezesi kötelezettsége alól mentesült az alperes magatartása folytán a Ptk. 276.§
(2)bekezdése szerint. Hiányzik tehát a felperesi megállapítási kereset Pp. 123.§-ában foglalt egyik feltétele, így e megállapítási per a felperes alperesekkel szembeni jogai megóvása végett szükségtelen, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azonban indokolását annyiban változtatta meg, hogy a felperes másodlagos és harmadlagos kereseti kérelme vonatkozásában sem állnak fenn a megállapítási kereset megindításának feltételei. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, amennyiben a felperes a végrehajtási záradékkal megindított végrehajtási eljárástól valamilyen módon szabadulni kíván, úgy számára erre lehetőséget és jogvédelmet a Vht. biztosít nemcsak az elsődleges, de a másodlagos és harmadlagos kereseti követelések vonatkozásában is. Amíg a végrehajtás megszüntetése iránti perben a jogérvényesítési lehetőségek fennállnak, addig megállapítás iránti pernek nincs helye. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy amennyiben egy megállapítási per keretében döntene jelen kereseti követelések tekintetében a bíróság az egy végrehajtási perben nem is kötné a végrehajtás szempontjából hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, sem a tényállás megállapítása sem a jogi álláspont kialakítása szempontjából. A megállapítási per megindításának feltételei hiányában a másodfokú bíróság mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletéből mindazon tényállási elemeket és az ahhoz kapcsolódó indokolásokat, amelyek a másodlagos és harmadlagos kereseti kérelem érdemi vizsgálata körében merültek fel. Az elsőfokú bíróság által elutasított másodlagos és harmadlagos kereseti kérelemre vonatkozó ítéleti döntés indokait a fentiek szerint módosította a másodfokú bíróság és ezekkel a pontosításokkal az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-a alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére, amely költség az alperest képviselő ügyvéd munkadíja, amelyet a bíróság a 32/2003 (VIII.22) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdései alapján - a rendkívüli magas fellebbezési pertárgyértékre tekintettel - mérsékelt összegben állapított meg az ügyvéd által kifejtett munka mennyiségére is tekintettel. P é c s, 2008. október 8. Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Bálint s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró