A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.385/2011/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten,
- év július hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi v é g z é s t: A csalás bűntette miatt vádlott neve és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben a vádlott neve I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Battonyai Városi Bíróság 7.B.15/2009/
- számú, valamint a Békés Megyei Bíróság 2.Bf.174/2010/
- számú ítéletét vádlott neve I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s: A Battonyai Városi Bíróság a
- január
- napján kelt 7.B.15/2009/
- számú ítéletével vádlott neve I. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(6)bekezdése b) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, a Btk. 313/C. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett készpénzhelyettesítő eszközzel visszaélés bűntettében, a Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti, társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettében, valamint a Btk.
- §-a szerinti, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért halmazati büntetésül két év hat hónapi börtönbüntetésre és négy évi közügyektől eltiltásra ítélte; rendelkezett az érvényesített polgári jogi igényekről, az ennek kapcsán fizetendő eljárási illetékről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezésekre tekintettel a határozatot a Békés Megyei Bíróság a
- január
- napján kelt 2.Bf.174/2010/
- számú ítéletével felülbírálta, és azt vádlott neve terhelttel szemben megváltoztatva a terhére folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisításként értékelt bűncselekményeket 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette, a kiszabott szabadságvesztést három év két hónapi börtönbüntetésre súlyosította; érintette a változtatás a polgári jogi igénnyel és a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezéseket; egyebekben a határozatot e terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen vádlott neve I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapozva. Az indítványozó szerint a másodfokú eljárásban a terhelt védelmét olyan ügyvéd - dr. M. Zs. - látta el, aki az első fokú eljárásban a III. r. terhelt védőjeként vett részt. Miután pedig álláspontja szerint védence és a III. r. terhelt érdekei ellentétesek voltak, ellentmondásosak voltak vallomásaik is, és mindez a bűnösségük megállapítására is kihatott, dr. M. Zs. nem láthatta volna el az I. r. terhelt védelmét a másodfokú eljárásban. Az indítványozó szerint a fentiekre tekintettel - miután az ügyben a védelem kötelező volt - a másodfokú bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek jelenléte azon kötelező. Ezért a Be. 373. §
(1)bekezdésének II. c) pontjára hivatkozva arra tett indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárásra az első fokon eljárt bíróságot. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Álláspontja szerint az I. és III. r. terhelt között ténylegesen nem volt érdekellentét, emellett dr. M. Zs. csak azután kapott meghatalmazást az I. r. terhelttől védelmének ellátására, miután korábbi védencére, az ügy III. r. terheltjére nézve az első fokú ítélet jogerőre emelkedett, így törvényesen járt el vádlott neve I. r. terhelt védőjeként a másodfokú eljárásban. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (Bf.1360/2011. szám). Ugyan a védő eljárási szabálysértésre csak a másodfokú bíróság eljárása kapcsán utalt, azonban a másodfokú határozat mellett az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését is kérte; így a Be. 423. §
(4)bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott másodfokú határozat mellett az első fokú határozatot is felülvizsgálta az indítványban megjelölt ok alapján. Emellett figyelemmel volt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt és az indítványban nem hivatkozott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges egyéb eljárási szabálysértésekre is. Az utóbbi rendelkezés szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a a II-IV. pont valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A 373. §
(1)bekezdés II.
- d)- és nem az indítványban hivatkozott
- c)- pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartják meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Az első fokú eljárásban minden tárgyaláson jelen volt a terhelt védője, így abban ilyen eljárási szabálysértés nem történt. Dr. M. Zs. ügyvéd meghatalmazás alapján az első fokú eljárásban a III. r. terhelt védelmét látta el. Az utóbbi terheltre nézve azonban az első fokú ítélet a kihirdetését követően jogerőre emelkedett, és az az ügyvéd vádlott neve I. r. terhelttől ezt követően - már a másodfokú eljárás során - kapott meghatalmazást. A másodfokú eljárásban emellett vádlott neve terhelt védőként dr. L. L. ügyvédet is meghatalmazta. A másodfokú bíróság az ügyben nyilvános ülést tűzött ki; a 2011. január 11-én megtartott nyilvános ülésen az I. r. terhelt mindkét meghatalmazott védője jelen volt. Így a nyilvános ülés megtartására védő jelenlétében került sor, abban az esetben is, ha a másik védő, azaz dr. M. Zs. részvétele az eljárásban bármely okból kizárt lett volna. Kétségtelen, hogy a Be. védő által is hivatkozott 44. §-ának
(4)bekezdése szerint több terhelt védelmében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. A fentiekre tekintettel azonban a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy a terhelt egyik védője eljárhatott-e a másodfokú eljárásban vagy sem, érdemben nem is vizsgálta. Nem észlelt a felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság a Be. 373.§-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II.-IV. pontjának valamelyikében meghatározott egyéb eljárási szabályszegést sem. Így a felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére a Legfelsőbb Bíróság nem látott okot, ezért azokat hatályukban fenntartotta. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- július
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Belegi József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Mátyás Gyöngyi