Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.359/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Sopow Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a Palotai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 22.G.24.009/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A peres felek között
- augusztusában fuvarozási szerződések jöttek létre. Az egyik szerződés szerint a felperes
- augusztus 3-i és 4-i felrakás mellett Spanyolországból konyhabútor szállítását vállalta Budapestre
- augusztus 7-i és 8-i lerakási időponttal 308.233,- Ft fuvardíjért. Az ehhez a fuvarozási szerződéshez kapcsolódó nemzetközi fuvarlevélen feltüntetésre került, hogy a szállítmány milyen sérülésekkel rendelkezik. A másik fuvarozási szerződés szerint a felperes
- augusztus 14-i spanyolországi felrakás mellett burkolóanyag szállítását vállalta Budapestre 571.178,- Ft fuvardíjért, míg a harmadik fuvarozási szerződés szerint a felperes
- augusztus 24-i és 25-i felrakással ugyancsak burkolóanyag szállítását vállalta Budapestre
- augusztus 29-i lerakással, 583.422,- Ft fuvarozási díjért. A két fuvarlevél tekintetében a nemzetközi fuvarlevél nem tartalmaz olyan adatokat, amelyekből az volna megállapítható, hogy a fuvarozási feladat szabályszerű teljesítésére és az áru sértetlen kiszolgáltatására ne került volna sor. Az alperes a fuvarozási szerződések teljesítését követően kiállított számlákat nem fizette ki a felperes részére, ezért a felperes az esőfokú bíróságra
- február 1jén benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében az alperest 1.462.833,- Ft fuvardíj, ennek
- október 7-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes az ellentmondásában a követelés jogalapját és összegszerűségét is vitatta azzal, hogy a részletes indokolással ellátott beadványt 30 napon belül benyújtja a bíróság részére, mivel a társaság ügyvezetője huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. A felperes
- október 25-én részletes előkészítő iratot terjesztett elő, amelyhez a bizonyítékait is csatolta. Az elsőfokú bíróság az ügyben
- április
- napjára tűzött ki tárgyalást
- október 26-án, egyúttal külön végzésben felhívta az alperest, hogy az ellenkérelmét 30 napon belül terjessze elő, amiben jelölje meg a védekezése alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, okirati bizonyítékait csatolja. Figyelmeztette, hogy amennyiben legkésőbb az első tárgyalásra az ellenkérelmet nem terjeszti elő, azt úgy tekinti, hogy a felperes által megjelölt tényeket vitatni nem kívánja (Pp.
- §
(2)bek., Pp. 141. §
(2)bekezdése). Az alperes jogi képviselője az idézést és a felhívást
- október 30-án vette át. A
- április 7-i tárgyaláson kizárólag a felperes jogi képviselője jelent meg, aki a keresetét változatlanul fenntartotta és ellenkérelem hiányában a bizonyítékaira tekintettel határozat hozatalát kérte. Ugyanezen a napon a Pest Megyei Bíróság ítéletet hozott, a jegyzőkönyv lezárására 10.45-kor került sor. A tárgyalás napján 10.24-kor a Pest Megyei Bírósághoz fax útján ellenkérelem érkezett, amely a hivatalos feljegyzés szerint az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás után került bemutatásra. Ebben az alperes jogi képviselője az ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a mai napig nem jutott egyezségre a felperes által a Szaturnusz házba szállított sérült áruk ügyében, és az sem tisztázott a felek között, hogy az áruk a szállítás során sérültek-e meg vagy a gyártó felelős a sérülésekért. Bejelentette, hogy az áruk sérülése miatt beszámítási kifogással kíván élni. Kérte továbbá a bíróságot, hogy a ... sztrájkból eredő közlekedési akadályok miatt a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A Pest Megyei Bíróság a
- május 15-én kelt
- sorszámú végzésével felhívta az alperest, hogy nyilatkozzon arra, hogy a tárgyalás berekesztése után csatolt beadványában foglaltakat a tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelemként fenntartja-e. A felhívásra az alperes jogi képviselője
- június 17-én úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalás napján a bíróság részére faxon eljuttatott beadványát igazolási kérelemnek és érdemi ellenkérelemnek is tekinti. Előadta, hogy a beadványt a tárgyalás megkezdése előtt fél órával küldte meg a bíróság kezelő irodájába, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy azt az eljáró bíró részére haladéktalanul bemutatják. A jogi képviselő szóban kívánta az érdemi ellenkérelmét előterjeszteni, a ... sztrájk miatt azonban nem tudott időben eljutni a tárgyalásra. Az elsőfokú bíróság a
- június 23-án kelt és július 16-án jogerőre emelkedett végzésével az alperes igazolási kérelmét elutasította, mivel értékelhető indokot nem adott elő a mulasztás vétlenségével kapcsolatban. A Pest Megyei Bíróság a
- április
- napján kelt 22.G.24.009/2007/
- számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.462.833,- Ft tőkét és ennek
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát és 175.400,- Ft perköltséget. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felek között a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti fuvarozási szerződés jött létre, és mivel az alperes az eljárás során érdemi ellenkérelmet nem csatolt, nem adott elő védekezése alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, ezért a tényállást teljes egészében a felperes által előadottak és az általa csatolt okiratok alapján állapította meg. A felperes által becsatolt fuvarlevelekből megállapítható az, hogy a felperes a felek között létrejött megállapodás alapján a fuvarozási feladatokat teljesítette. A
- augusztus 4-én kezdődő fuvarozással kapcsolatban rögzítette, hogy a szállított áru már a felrakáskor sérült volt, amit a fuvarlevél
- pontja tartalmaz. Ezzel a fuvarral kapcsolatban az okiratok tartalmából az állapítható meg, hogy az áru sérülése már a felrakás időpontjában megvolt, az a fuvarozó magatartásával ok-okozati összefüggésbe nem hozható, mert nem a fuvarozás során keletkezett, hanem már a felrakást megelőzően. Mivel a felperes által csatolt okiratokból megállapítható volt az, hogy a felperes a fuvarozási szerződéseket határidőben teljesítette, az árut a címzett részére kiszolgáltatta, és az alperes nem igazolta azt, hogy a fuvarozóval szemben a küldemény hiányos vagy sérült volt, amiatt kifogást érvényesített, ezért kötelezte az alperest az elvégzett fuvarozási feladatokhoz igazodó mértékű fuvardíj megfizetésére a felperes javára. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását; másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan. Előadta, hogy a
- április 7-én keltezett beadványt igazolási kérelemnek és egyben ellenkérelemnek is tekintette, amelyet a tárgyalás megkezdését megelőzően fél órával telefax útján küldött meg az elsőfokú bíróság kezelő irodájába, majd a jogi képviselő telefonon azt a megerősítést kapta a kezelő iroda egyik ügyintézőjétől, hogy a beadványt az eljáró bíró részére haladéktalanul kézbesíti. Ehhez képest téves az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített azon megállapítás, hogy sem a tárgyaláson, sem a tárgyalásig érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A jogi képviselő a tárgyaláson kívánta szóban előadni az érdemi védekezést, azonban a ... sztrájk miatt a budai alirodából a közlekedési zavarok miatt a tárgyalásra időben megérkezni nem tudott és csak rövid ellenkérelmet tudott előterjeszteni, amelyben egyébként kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását is. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes által szállított áruk sérültek voltak, amely tényt az alperes ügyvezetője és logisztikai vezetője tanúvallomásával alá tudnak támasztani. Ennek megfelelően legkevesebb a felperes által követelt összeg erejéig beszámítási kifogással kíván lenni. A felperes az alperes fellebbezésére fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a perbeli jogvita elbírálása szempontjából a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben megalapozottan utasította az alperest a három szerződésből eredő fuvardíj megfizetésére. Az alperes a fellebbezésében a
- április 7-i beadványban foglaltakra, továbbá az áru sérülésére és az ezzel kapcsolatos beszámítási kifogás előterjesztésére hivatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az alperes a fizetési meghagyást
- június 20-án kézhez vette, azaz ettől a naptól kezdve tudomása volt arról, hogy a felperesnek követelése van vele szemben. Az alperes által benyújtott ellentmondás kizárólag azt tartalmazza, hogy a jogalapot és az összegszerűséget vitatja, ennek indokát azonban nem adta. Az első tárgyalás kitűzésére
- október 26-án került sor és ugyanezen a napon kelt az alperesnek szóló felhívás a védekezésének az előterjesztésére, továbbá figyelmeztetés ennek elmulasztása esetén a jogkövetkezményekre. Az alperes jogi képviselője az idézést és a felhívást
- október
- napján átvette, ennek ellenére a
- április
- napján tartott tárgyalás berekesztéséig - ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg - érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(6)bekezdésének alkalmazásával ún. mulasztásos ítéletet hozott, és az ellenkérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt jogerősen elutasított igazolási kérelemre, továbbá a konkrétan meg nem határozott kifogásokra tekintettel az ellenkérelmében foglaltak sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem vizsgálhatóak. A fellebbezésben hivatkozott kifogás, érdemben nem felel meg a jogi képviselővel eljáró féltől elvárható érdemi ellenkérelem követelményeinek, mivel az áru sérülésével kapcsolatos tényeket még a fellebbezés részletes indokolásában sem terjesztett elő. A Pp. 247. §
(3)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előerjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt el. Mivel az alperes által a fellebbezésében előterjesztett beszámítási kifogás a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, ezért az alperes részéről a beszámítási kifogás másodfokú eljárásban történő előterjesztése megalapozatlan volt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását annyiban pontosítja, hogy mivel az áruk átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely két különböző állam területén volt, ezért a peres felek között nem a Ptk. 488. §
(1)bekezdésében szabályozott fuvarozási, hanem az
- évi
- tvr.-rel kihirdetett "Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló Egyezmény az I. cikk
- pontja alapján nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés jött létre. Mindez pedig azt jelenti, hogy a fuvarozó felelősségére nem a Ptk.
- §
(1)bekezdését, hanem a CMR Egyezmény vonatkozó cikkeit kell alkalmazni. Az alperes mulasztására tekintettel azonban ez a jelen eljárás befejezése szempontjából irreleváns. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a felperesnek a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel, ezért a másodfokú bíróság a perköltség vonatkozásában a határozathozatalt mellőzte. Budapest,
- év november hó
- napján álinkásné dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Kurucz Zsuzsánna sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Tibold Ágnes sk. bíró