Pf.20224/2008/5 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján kijavította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint peres felek s-i lakosok, ahol a Római Katolikus Egyház tulajdonát képező temetőben történik a temetkezés. A lakosság előtt közismert, hogy az elhunyt hozzátartozójának bejelentése alapján a polgármester jelöli ki a sírhelyet. Az elhunyt eltemettetése vagy egy megkezdett sorban kihagyott sírhelyre, vagy a megkezdett sorban a következő sírhelyre történhet. Amennyiben az elhunyt hozzátartozója az elhunyt mellé később más hozzátartozóját kívánja eltemettetni, kettős sírhely kijelölésére kerül sor. Az alperes édesanyja

1. december
2. napján hunyt el, s az alperes bejelentése alapján a polgármester a temetőben egy már megkezdett sorban, a soron következő üres egyes sírhelyet jelölte ki, figyelemmel arra, hogy az alperes csak egyes sírhelyet igényelt. Az egyes sírhelyek alapmérete maximum 105 cm.
3. november
4. napján elhunyt a felperes házastársa. A felperes bejelentésére a polgármester az alperes édesanyja melletti, a sorban soron következő sírhelyet jelölte ki a felperes elhunyt házastársának sírhelyéül. A felperes házastársának eltemetése az alperes édesanyjának sírja mellé legalább egy méter oldaltávolság betartásával történt. Az alperes
5. augusztusában ún. másfeles síremléket készíttetett, mert az édesapját is ide kívánja majd eltemettetni. A síremlék az alapjául szolgáló járdával együtt 210 cm szélességű és 280 cm hosszúságú. Az így elkészített síremlék miatt a felperes elhunyt házastársának sírját csak úgy tudja az alperesi sírhely oldaláról gondozni, ha az alperesi hozzátartozó síremlékére rálép. A felperest ez a helyzet zavarja, s számára elfogadhatatlan, hogy az ő elhunyt hozzátartozóját nem illeti ugyanannyi hely, mint amennyi „minden más embernek megjár". A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a sérelmes helyzet megszüntetésére, az általa emeltetett síremlék részleges visszabontására. Másodlagosan 150.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében az elsődleges kereseti kérelmet elutasította és az alperest 150.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint bizonyításra nem szoruló tény, hogy a felperes elhunyt férjéhez kapcsolódó kegyelete sérült azzal, hogy hozzátartozója sírjának ápolásakor, gondozásakor a szomszédos síremléken kénytelen járkálni, mert a két sírhely között nincs út. Az alperes a síremlék ilyen módon való elkészíttetésével megsértette a felperes Ptk.85.§-ának

(3)bekezdése által védett kegyeleti jogát. Figyelemmel azonban arra, hogy a síremlék visszabontása az alperes kegyeleti jogát sértené, s lehetetlenné tenné, hogy a szülei majd egymás mellett nyugodhassanak, az elsődleges kereseti kérelmet nem találta teljesíthetőnek, azonban a 150.000 forint igényelt nem vagyoni kártérítést a jogsérelemmel arányosnak ítélte, ezért az alperest annak megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a temető tulajdonosa nem teljesítette a szabályzatkészítési kötelezettségét. Vitatta az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást, mely szerint a két sír között nincs meg a 30 cm-es oldaltávolság és állította, hogy ő 2001-ben kettes sírhelyet kívánt magának, illetőleg szüleinek biztosítani. Valójában ő már 2001-ben kettős sírhelyet igényelt. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes következtetést levonva, az irányadó anyagi jogszabályoknak megfelelő, helyes érdemi döntést hozott. A másodfokú bíróság a kifejtett indokokkal is egyetért, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§-ának

(2)bekezdése alapján - utalva a Pp. 254. §-ának

(3)bekezdésére -helyes indokainál fogva hagyta helyben. Alaptalanul támadta az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, hiszen a Sz-i Városi Bíróság előtt folyamatban volt P.20.049/

1. számú perben az alperes személyesen adta elő - az
2. sorszámú jegyzőkönyvben foglaltak szerint -, hogy nem kért dupla sírhelyet az édesanyja halálakor, továbbá azt is állította, hogy „az alperes házastársának a síremléke és az édesanyám síremléke között egyáltalán nincsen semmiféle hely, azok közvetlenül összeérnek". Ehhez képest a fellebbezési állítása valótlan és saját korábbi állításának is ellentmond. A felperest ért jogsérelem és a temetői szabályzat hiánya között okozati összefüggés nincsen, ezért a kereset elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a temető tulajdonosa eleget tett-e a jogszabályban előírt kötelezettségének vagy sem, ezért a másodfokú bíróság ezt nem vizsgálta. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, azonban a felperesnek megtérítendő költsége nem merült fel, ezért az ítélőtáblának a másodfokú perköltségről határoznia nem kellett. Az alperest pártfogó ügyvéd képviselte a fellebbezési eljárásban. A pártfogó ügyvédi képviseletet a Baranya Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata engedélyezte az alperes számára. A pártfogó ügyvéd díját - a sikertelen fellebbezésre tekintettel - a
3. évi LXXX. tv. a 11/A.§-ának

(2)bekezdése értelmében az állam viseli, azt a 62. § szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat fogja megállapítani és kifizetni. A másodfokú bíróság ezért a Pp.87.§-ának

(2)bekezdése alapján csupán megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd díját az állam köteles viselni, amiről az elsőfokú bíróságnak kell a jogi segítségnyújtó szolgálatot 8 napon belül értesítenie. Az alperes költségmentességére tekintettel, a sikertelen fellebbezéssel felmerült fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. P é c s, 2008. október 16. Dr. Lábady Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró