← Magyarország

Gf.40106/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.106/2008/

  1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy Tamás ügyvéd (1222 Budapest, Nektár u. 1/b.) által képviselt ....... (.......) felperesnek a dr. Molnár Péter ügyvéd (1072 Budapest, Rákóczi út
  2. IV/2.) által képviselt ......... (...........) alperes elleni közgyűlési határozat felülvizsgálata és bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Pest Megyei Bíróság
  3. február 5-én kelt 9.G.40.070/2007/
  4. számú ítélete ellen a felperes és alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja azzal, hogy mellőzi a ........, mint igazgatósági tagot érintő, valamint a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság megkeresésére vonatkozó rendelkezést; az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatja, és a 24.000 (Huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illeték államnak megfizetésére alperest kötelezi. A peres felek másodfokú perköltségüket maguk viselik. Alperes 7.000 (Hétezer) visszaigényelhet. forint fellebbezési Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás illetéket az adóhatóságtól Felperes az alperesi szövetkezet tagja. Alperesnél - alapszabálya értelmében - igazgatóság működik, a felügyelő bizottság feladatait egy tag látja el. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze, a közgyűlést megelőző 15 nappal korábban.
  5. november 28-ig az igazgatóság tagja ........ elnök (bejegyzett képviseletre jogosult), ........ és ........, a felügyelő bizottság feladatait ellátó tag ......, könyvvizsgáló ....... volt. Valamennyi tisztségviselő jogviszonya
  6. november 28án lejárt. A lejárt mandátumú igazgatóság
  7. november 30-án ülést tartott közgyűlés összehívásának szükségességéről, utalva arra is, a tisztségviselők „mandátuma lejárt." A jegyzőkönyv tanúsága szerint az ülésen részt vett ...... is, aki
  8. december 15-én 11 órára szóló közgyűlési meghívót adott át a megjelenteknek, utalva arra, az igazgatóság
  9. november 30-án már nem hozhat döntést, ezért „a közgyűlés a tagok 10 %-ának kezdeményezésére, illetőleg a felügyelő bizottsági tag indítványára tartható meg". Ezt követően az „igazgatóság" határozatot hozott a közgyűlés összehívásáról
  10. december 15-ére reggel 8 órára, megismételt közgyűlés összehívásáról ugyanaznap délután 16 órára. A közgyűlés összehívására
  11. november 30-án kelt meghívóval - a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása, a jegyzett tőke megállapítása, a jelölő bizottság megválasztása, tisztségviselőt választó közgyűlés időpontjának kijelölése, a FEB tag közgyűlési kezdeményezésének és az alapszabály módosítására irányuló tagi kezdeményezésnek ismertetése napirendi pontokkal - került sor, a meghívót ........, mint az igazgatóság elnöke írta alá. Alperes a közgyűlést
  12. december 15-én 8 órai kezdettel megtartotta, s azon határozatokat hozott. 1/II/2005.(XII.15.) számú határozatával a jegyzett tőkét 36.775.000 forintra „leszállította", a 2/II/2005.(XII.15.) számú határozatával megválasztotta a jelölő bizottság tagjait, 3/II/2005.(XII.15.) számú határozatával kitűzte
  13. január 18-ára a tisztújító közgyűlés időpontját, míg 4/II/2005.(XII.15.) számú határozattal elutasította a közgyűlés összehívására és az alapszabály módosítására vonatkozó tagi indítványt. A Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban cégbíróság)
  14. január 5én kelt
  15. sorszámú végzésével a jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe bejegyezte. Alperes
  16. január 18-án ismételten közgyűlést tartott egyebek mellett a tisztségviselők megválasztása tárgyában. Határozatot hozott a levezetőelnök, hitelesítők, jegyzőkönyvvezető, szavazatszedő bizottság megválasztásáról, a napirend elfogadásáról, a tisztségviselők (......., ........, ........, ........ igazgatósági tagok, ......... és felperes felügyelőbizottsági tag) jelöléséről, majd a közgyűlés megválasztotta az igazgatóság tagjává .......t, ........t és ........et, utóbbi személyt egyidejűleg az igazgatóság elnökévé is, valamint felügyelő bizottsági feladatokat ellátó taggá .........t, továbbá meghosszabbította ....... könyvvizsgáló megbízatását. (Számot (1/II/2006) csupán a könyvvizsgálót érintő határozat kapott.) A cégbíróság a
  17. február 6-án kelt és a Cégközlöny
  18. március 2-i számában közzétett Cg. 13-02-050278/
  19. számú végzésével bejegyezte a
  20. január 18-i határozatokon alapuló adatváltozásokat, így 13/
  21. rovatszám alatt törölte ........ vezető tisztségviselőt, míg 13/
  22. rovatszám alatt bejegyezte ........ vezető tisztségviselőt, 14/
  23. rovatszám alatt törölte ....... könyvvizsgálót és 14/
  24. rovatszám alatt bejegyezte ....... könyvvizsgálót, 15/
  25. rovatszám alatt törölte ......t és 15/
  26. rovatszám alatt bejegyezte ......... felügyelőbizottsági tagot. (Időközben -
  27. november 22-én - a felperes törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon, s a vezető tisztségviselők jogviszonya megszűnésére és a közgyűlés összehívásának hiányára hivatkozással közgyűlés cégbíróság általi összehívását kérte. A cégbíróság
  28. március 2-án kelt végzésével az eljárást megszüntette arra hivatkozással, a vezető tisztségviselőket kétség kívül késedelmesen választották meg, megválasztásukra azonban mégis sor került, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás okafogyottá vált. A végzés ellen felperes nem fellebbezett.) A felperes (korábban V. r. felperes)
  29. január 13-án keresetet nyújtott be a
  30. december 15-én hozott határozatok [1/II/2005.(XII.15.), a 2/II/2005.(XII.15.), a 3/II/2005.(XII.15.) és a 4/II/2005.(XII.15.)] hatályon kívül helyezése iránt az
  31. évi I. törvény 13.§-a és 41.§

(1)bekezdésére alapítva. Keresetét
  1. február 16-án kiegészítette és a
  2. január 18-án hozott határozatok hatályon kívül helyezését is indítványozta. Állította, a
  3. december 15-i közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, mivel a közgyűlést az alperes igazgatósága megbízatásának lejártát követően
  4. november 30-án hívta össze. A
  5. január 18-i közgyűlés jogsértő volta tekintetében pedig arra hivatkozott, ezen közgyűlés időpontját a
  6. december 15-i közgyűlés jelölte ki, ezért a nem szabályszerűen összehívott közgyűlésen hozott határozat folytán ezen közgyűlésen született határozatok is jogsértőek. Állította, a szövetkezet közgyűlésének összehívására kizárólag a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság lett volna jogosult törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával, a „volt igazgatóság" elvonta a cégbíróság hatáskörét. A felperes
  7. március 10-én újabb keresetet nyújtott be, a
  8. január 18-án hozott határozatokon alapuló Cg. 13-02-050278/
  9. számú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését és a „
  10. január 18-át megelőző adatok visszajegyzését" kérte. Keresete indokaként lényegében a határozatok felülvizsgálata iránti keresetében előadottakkal azonosan a határozatokat hozó közgyűlés összehívásának jogsértő voltára, ennél fogva a határozatok érvénytelenségére hivatkozott. Utalt továbbá arra, ...... által
  11. december 15-én 11 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen volt,
  12. január 19-én azonban megismételt közgyűlés tartására került sor, amelyen őt választották meg az igazgatósági elnökévé, ezért a bejegyző végzés ránézve rendelkezést tartalmaz, mely megalapozza a végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelem előterjesztését. Az elsőfokú bíróság a határozatok felülvizsgálata és a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pereket
  13. június 21-én egyesítette, majd alperes képviseletére
  14. október 17-től ügygondnokot rendelt ki. Alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, a választott tisztségviselők megbízatása
  15. november 28-án lejárt, állította azonban, az ezt követő időszakban is jogosultak voltak külön felhatalmazás nélkül a közgyűlés összehívására, és megtenni a legszükségesebb intézkedéseket. Hivatkozott arra is, a mandátum lejártát követő két napon belül sor került a közgyűlés összehívására, továbbá kiemelte, a jogszabály túlságosan szigorú értelmezése megbénítaná a szövetkezet életét, mert lehetetlenné tenné bármely gazdasági tevékenység folyamatos ellátását. Hangsúlyozta, az igazgatóság ülésének november 30-i összehívását már november elején eldöntötték, az csakis a szabadságolás miatt nem volt korábbra összehívható. Hivatkozott arra is, a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a közgyűléseken hozott határozatok alapján a változásokat a cégnyilvántartásba bejegyezte, ami szintén az igazgatóság jogszabálynak megfelelő eljárását támasztja alá. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelemre előadta, a végzés felperesre rendelkezést nem tartalmaz, ezért felperes nem jogosult annak hatályon kívül helyezését kérni. Az elsőfokú bíróság
  16. december 11-én kelt 10.G.40.065/2006/
  17. számú ítéletével - annak tartalma szerint - a keresetnek helyt adva a támadott határozatokat hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A peres felek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  18. július 5-én kelt 16.Gf.40.172/2007/
  19. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Felperes másodfokú perköltségét 30.000 forintban, az ügygondnok másodfokú munkadíját 6.000 forintban, az alperes által le nem rótt fellebbezési illeték összegét 24.000 forintban állapította meg. A határozat indokolásában rámutatott, a szövetkezet működésére nézve a tisztségviselő-választás tárgyában meghozott közgyűlési határozat irányadónak tekintendő, ezért az elsőfokú bíróság a bejegyzett képviselővel rendelkező alperes részére tévesen rendelt ügygondnokot. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság
  20. október 18-án kelt 9.G.40.070/2007/
  21. számú végzésével kijavított
  22. július 31-én kelt 9.G.40.070/2007/
  23. számú végzésével az alperes részére kirendelt ügygondnokot felmentette. Az ügygondnok elsőfokú munkadíját 30.000 forintban, a másodfokút 6.000 forintban állapította meg, s ezen összeg ügygondnoknak megfizetéséről akként rendelkezett, 10.000 forint ügygondnoki díjat a letétbe helyezett 30.000 forintból felperes visel, míg 26.000 forintot az állam. (A fennmaradt 20.000 forintot felperesi letevőnek rendelte visszafizetni.) A végzések jogerőre emelkedtek. Felperes a kereseti kérelmeit fenntartotta. Továbbra is hangsúlyozta, az igazgatóság a lejárt mandátumok alapján közgyűlést érvényesen nem hívhatott össze, az összehívásra még az igazgatósági tisztségek fennállta alatt kellett volna sor kerülnie. Alperes változatlanul a kereseti kérelmek elutasítását kérte, állítva az igazgatóság döntése alapján az elnök jogosult volt az összehívásra, mivel az összehívás előkészítése, az igazgatósági tanács összehívása még a tisztségek lejártát megelőzően történt, de a tisztségek lejárta és az összehívás közötti két nap egyébiránt sem releváns. Álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla határozatában írtak is az összehívás jogszerűségét támasztják alá. Hivatkozott arra is, nem kizárt, a tagok többsége spontán összeüljön, s magát közgyűlésnek minősítve határozatokat hozzon. Ezen okból a december 15-i összejövetel is minősíthette önmagát közgyűlésnek, a határozatok ezen okból sem érvénytelenek. Ismételten utalt arra, a sérelmezett bejegyző végzés felperes személyére nézve nem tartalmaz adatot. Az elsőfokú bíróság
  24. február 5-én kelt 9.G.40.070/2007/
  25. számú ítéletével az alperes
  26. december 15-i 1- 4/II/2005.(XII.15.) számú, valamint a
  27. január 18-i 1/I/2006.(I.18.). számú és szám nélküli határozatait hatályon kívül helyezte, megjelölve egyebek mellett a „........ igazgatósági taggá választó határozatot" is. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megkereste a Pest Megyei Bíróságot, mint Cégbíróságot hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt. Kötelezte alperest 246.000 forint perköltség, ezen összegen belül bruttó 200.000 forint ügyvédi munkadíj, valamint a feleket, külön felhívásra, az államnak 12.00012.000 forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. A határozat indokolásában egyebek mellett az Szvt. 41.§
(1)bekezdés a) pontjára utalva kifejtette, figyelemmel arra, hogy az igazgatósági tagok vezető tisztségviselői jogviszonya
  1. november 28-án lejárt, és ezen időpontig az igazgatóság elnöke a közgyűlés összehívásáról nem intézkedett, a lejárt megbízatású igazgatóság a
  2. december 15-i közgyűlést jogsértően hívta össze, a közgyűlési határozattal, meghívóval összehívott közgyűlés nem tekinthető a tagok spontán gyűlésének sem, ezért jogsértőek a meghozott határozatok is, így a
  3. január 18- i közgyűlést összehívó határozat is. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelemre nézve úgy foglalt állást, az ügyészen kívül csakis az rendelkezik perlési jogosultsággal, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. Felperesre a végzés nem tartalmaz rendelkezést, ezen kereseti kérelme megalapozatlan, elutasításnak volt helye. Az ítélet keresetet elutasító és perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésével szemben felperes, a határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezésével szemben alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Felperes az ítélet részbeni megváltoztatását, a támadott határozatokon alapuló bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. Sérelmezte az elsőfokú bíróságnak a bejegyző végzés felperesre rendelkezést nem tartalmazó voltának megállapítását. Állította, a jegyzett tőke változása valamennyi alperesi tagot érinti, így a végzés ezen része mindenképp hatályon kívül helyezendő. Vitatva a szigorú, megszorító értelmezést, hangsúlyozta, a Ctv. 46.§ „őt érintő" kifejezésébe beleértendő a tag szövetkezet törvényes működésének biztosításához fűződő érdeke is, ebből következően a jogsértő határozatokon alapuló bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset megalapozott. A perköltség körében állította, 21.000-21.000 forint illetéket a kereseti kérelmekre, 12.000 forintot a téves megszüntető végzés elleni fellebbezésre, 24.000 forintot a hatályon kívül helyezett ítélet elleni fellebbezésre lerótt, továbbá a téves ügygondnoki kirendelés folytán megelőlegezett 30.000 forint ügygondnoki díjból 10.000 forintot, összesen „87.000" forint költséget viselt. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság le nem rótt illeték megfizetésére is kötelezte, valamint, hogy a pernyertesség-pervesztesség arányát tekintve alperest ezen költségből csupán 46.000 forint megfizetésében marasztalta. Alperes szintén az ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a körülményt, az igazgatóság elnöke
  4. november 28-át megelőzően már összehívta a 30-i igazgatósági ülést. Állította, jogszerűen gondoskodott a közgyűlés összehívásáról a törvényes működés biztosítása érdekében, amely nemcsak joga, de kötelessége is volt a tisztségviselők megválasztása céljából. E körben utalt a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörben hozott felhívására, azzal, az intézkedést a cégbíróság is a felhívás teljesítésének tekintette. Továbbra is állította, a másodfokú határozatból is az olvasható ki, mindvégig rendelkezett közgyűlés összehívására jogosult tisztségviselővel. Hangsúlyozta azt is, nem hagyható figyelmen kívül, a jogalkotói szándék a szövetkezet működése feltételei biztosítására irányult, a jogszabály csakis ezzel összefüggésben értelmezhető. Felperes fellebbezése részben megalapozott, míg alperes fellebbezése az alábbiak szerint megalapozatlan. A
  5. július 1-jéig hatályban volt, de a perbeli időszakban az alperesre még alkalmazandó szövetkezetekről szóló
  6. évi I. törvény (Szvt.) tartalmazott szabályozást a tisztségviselőkre, a szövetkezetek szervei működésére. A 20.§
(1)bekezdése akként rendelkezett, a szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A törvény 21.§
(1)és
(2)bekezdése meghatározta a közgyűlés összehívásának rendjét is, kimondva, a közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka, vagy a felügyelő bizottság írásban - az ok megjelölésével - indítványozza. [
(1)bekezdés] A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével - írásban kell összehívni. [
(2)bekezdés] A
(3)bekezdés pedig arról rendelkezett, a tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Más rendelkezés hiányában tehát közgyűlésnek csakis az igazgatóság által a fentiek szerint összehívott ülés minősülhetett, s hozhatott a tagokra kiterjedő hatályú érvényes határozatot. Az igazgatósági tagság pedig a 20.§
(1)bekezdés b) pontja szerint választással jött létre, s a 41.§
(1)bekezdés a) pontja értelmében a megbízatás időtartamának lejártával megszűnt. Az Szvt. 13.§
(1)bekezdése értelmében, ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett, a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközött, a tag kérhette a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Az idézett jogszabályhely
(3)bekezdése a bíróság eljárására a Polgári perrendtartás általános szabályait rendelte alkalmazni. Nem tette lehetővé a törvény ugyanakkor, a cégbíróság megkeresését hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt. A bejegyzést elrendelő végzések elleni jogorvoslatra nézve
  1. július 1-jéig az eddig hatályban volt, s a kereseti kérelem előterjesztése időpontjára figyelemmel, a jelen eljárásban még alkalmazandó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
  2. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmazott szabályozást. A 46.§
(1)bekezdése úgy rendelkezett, a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. Míg tehát az ügyészt a határozat teljes terjedelmével szemben megillette a perindítási jogosultság, addig az egyéb jogosultakat csakis a rendelkezés rájuk vonatkozó részével szemben, vagyis a végzésnek a személyüket érintő cégjegyzéki adatára vonatkozó rendelkezésével szemben. A bírói gyakorlat az ügyészen túl az egyéb perindításra jogosultak körét megszorítóan, szigorúan értelmezte, csak azon személyek kereshetőségi jogát ismerte el, akikre nézve a bejegyző végzés nevesítve, közvetlenül rendelkezést tartalmazott. Így a szövetkezet tisztségviselőire vonatkozó adatbejegyzéssel szemben a tagot a törvényes működés biztosításához fűződő jogára hivatkozással sem illette meg perindítási jog. Az adott ügyben
  1. november 28-án a három tagú igazgatóság valamennyi tagjának tisztsége lejárt, ezzel tehát tisztségük, s az ahhoz kapcsolódó hatáskörük a törvény erejénél fogva megszűnt. A fent kifejtettek szerint ezért, ezen időpontot követően -
  2. november 30-án - a lejárt megbízatású igazgatósági tagok igazgatósági tagi minőségükben már nem járhattak el, a már nem létező igazgatóság nevében érvényes határozatokat sem hozhattak, közgyűlés összehívásáról sem dönthettek.
  3. december 15-én közgyűlés tartására joghatályosan nem kerülhetett ezért sor, az elsőfokú bíróság tehát helytállóan helyezte hatályon kívül az ekkor meghozott határozatokat, köztük az újabb,
  4. január 18-i közgyűlés időpontját kitűző határozatot is. Mindebből következően, a
  5. január 18-i közgyűlést sem lehet jogszerűnek tekinteni, az akkor hozott határozatok tehát szintén jogsértőek. Helytálló ezért az elsőfokú bíróság ítéletének
  6. január 18-i közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezése is. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a hatályon kívül helyezett,
  7. december 15-i határozatok között a ........ igazgatósági taggá választó határozatot is megjelölte, tekintve, ........ csupán csak jelölt volt e tisztségre, megválasztására nem került sor. Ugyancsak helytálló álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor az
  8. sorszámú bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet elutasította. Az említett végzés ugyanis felperesre nézve rendelkezést egyáltalán nem tartalmaz, helytállóan észlelte az elsőfokú bíróság felperes kereshetőségi joga hiányát. (Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, a jegyzett tőkére vonatkozó rendelkezést egyébként sem a perben támadott
  9. sorszámú végzés tartalmazta, a fellebbezési előadás ezen okból is téves volt.) Felperesnek a perben lényegében két - a határozatok felülvizsgálata iránti és a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti - kereseti kérelme volt. A határozatok felülvizsgálata iránti kereset vonatkozásában lerótt 21.000 forint illetéket, a permegszüntető végzés elleni fellebbezésére 12.000 forintot, és ehhez hozzászámítva a 10.000 forint ügygondnoki díjat is az állapítható meg, felperesnek e kérelem tekintetében a jogi képviselői díj nélkül 43.000 forint igazolt költsége merült fel. Felperes csupán e kérelme vonatkozásában lett az első fokú eljárásban pernyertes, ezért a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján csakis e költségének megtérítését igényelheti. A bejegyző végzés elleni kereseti kérelem tekintetében ugyanakkor pervesztes lett, ezért a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a lerótt 21.000 forint kereseti és 24.000 forint fellebbezési illetéket. Helytálló tehát az elsőfokú bíróság perköltség viselésére vonatkozó ezen rendelkezése. Tévedett azonban akkor, amikor az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 24.000 forint másodfokú illetékből felperest 12.000 forint illeték államnak megfizetésére kötelezte. Alperes ugyanis ezen fellebbezési illetéket az elsőfokú bíróság 10.G.40.065/2006/13. számú ítéletének a határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezésével szembeni fellebbezésére rótta le. Alperes e kereseti kérelem vonatkozásában viszont pervesztes lett, ezért alperes köteles a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a 24.000 forint le nem rótt fellebbezési illetéket az államnak megfizetni. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, mellőzve a ........, mint igazgatósági tagot érintő, valamint a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság megkeresésére vonatkozó rendelkezést, míg az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és alperest kötelezte a 24.000 forint fellebbezési illeték államnak megfizetésére. A felek pernyertességének-pervesztességének aránya lényegében a másodfokú eljárásban sem változott, ezért a felek a másodfokú költségeiket a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján maguk viselik. Figyelemmel arra, hogy a jelen megismételt eljárás a hatályon kívül helyezés oka folytán illetékmentes, a Fővárosi Ítélőtábla az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51.§
(1)bekezdése és 80.§
(1)bekezdés i) pontja alapján az alperes által tévesen lerótt 7.000 forint másodfokú illeték visszaigényelhetőségéről rendelkezett. Budapest,
  1. szeptember
  2. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.