Bfv.I. 429/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év október hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 11.B. 1735/2004/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 7200 (Hétezer-kettőszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A terheltet a Nyíregyházi Városi Bíróság a 11.B. 1735/2004/
- számú
- április
- napján meghozott és aznap jogerőre emelkedett ítéletével 5 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás büntettében - melyből 1 rendbeli cselekményt folytatólagosan követett el, - és 3 rendbeli sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hó börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte egy korábbi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi börtönbüntetésének a végrehajtását. Több sértett vonatkozásában kártérítés fizetésére, és illetékfizetésre kötelezte, s rendelkezett az ügyben még felmerült járulékos kérdésekről. A történeti tényállás lényege a következő: 1./ G. M. D. sértett lakóházának víz- és fűtésszerelési munkáit a terhelt
- áprilisában vállalta. A sértettől anyagköltségre 400.000 forintot vett át. Részben beszerezte az anyagokat, s a munkát elkezdte. Két nap múlva munkadíjként 50.000 forintot kért és kapott, majd a munkát félbehagyta. Ezután ismét megkereste a sértettet, hogy a gázbevezetési és vízbekötési díjakra, valamint tervezői munkadíjra további készpénzre van szüksége. A sértett erre a célra és egy csekk befizetésére további 208.500 forintot adott át a terheltnek, aki még néhány alkalommal dolgozott a sértettnél, majd a szerelést végleg abbahagyta. Az anyagköltség, közmű- és csekkbefizetés címén átvett 608.500 forintból a terhelt 382.661 forintot eltulajdonított, azt anyagi nehézségei miatt felélte. 2./ A terhelt 2003 november elején C. M. családi házának fűtés korszerűsítési munkáihoz szükséges anyagok megvásárlására 540.000 forintot vett át a sértettől. Továbbá vállalta, hogy a leszerelt radiátorokat értékesíti, s azok árát 75.000 forint értékben a munkadíjba beszámítja. A felvállalt munkából csak 39.939 forint munkadíjnak megfelelő munkát végzett, 544.251 forintot a saját céljaira fordított. 3./
- október
- és
- október 22-e közötti időben a terhelt a L. Kft-től 1.894.545 forint értékben szállított el 30 napos fizetési határidőre különböző víz-gázszereléshez szükséges műszaki árucikket, melyből 700.000 forintot fizetett meg. A szállítólevelek mindegyike tartalmazta, hogy a tulajdonos a tulajdonjogot a számla kiegyenlítéséig fenntartja. A terhelt 1.194.545 forint értékben a számlát felszólítás ellenére sem fizette ki. Az elvitt anyagokkal sajátjaként rendelkezett. 4./
- április 3.-a és április 11.-e között ugyanilyen cselekményt követett el a B. Kft. sérelmére, amelynek 375.969 forint kárt okozott. A szállítólevelek a tulajdonjog fenntartást ez esetben is tartalmazták, és a terheltet a fizetésre is több esetben felszólították. 5./ 2003 júniusában a Sz. Kft-től is szállított el mintegy 200.000 forint értékű épületgépészeti terméket. azok ellenértékét jórészt kifizette, utoljára
- április 3-án adott át 10.000 forintot a sértettnek. Fennmaradt azonban 19.632 forint tartozása, amelyet nem rendezett, hanem ilyen összegű termékkel sajátjaként rendelkezett. A sértett által kiállított számla szintén tartalmazta, hogy annak kiállítója a tulajdonjogát a számla teljes kifizetéséig fenntartja. 6./ A terhelt az M. és M. Kft-től
- június 10.-e és június 30.a között 1.178.659 forint értékben szállított el különböző szerelvényeket, melyből
- július 17-én előlegként 900.000 forintot megfizetett. Ezen túlmenően
- július
- napjától öt alkalommal még összesen 453.992 forint értékű árut vitt el szállítólevélen, azonban ezt az összeget, és az előző szállításból fennmaradó különbözetet összesen 732.651 forintot nem egyenlítette ki; az elszállított termékekkel a sajátjaként rendelkezett. A megkötött szállítási szerződés - de a számlák is - minden esetben tartalmazták, hogy az áruk a vételár teljes kifizetéséig az eladó tulajdonát képezik. 7./ A terhelt
- december 23-án P. Z. sértett kölcsönzőjéből kibérelt egy vésőgépet, amit
- január 6-ig kellett volna visszavinnie. A gépet a bérleti idő végén és azóta sem vitte vissza, azzal sajátjaként rendelkezett, s ezzel a sértettnek 200.000 forintot meg nem haladó kárt okozott. 8./
- február 4-én a T. Kft. sértett üzletéből bérelt ki három darab gépet 8 órai időtartamra. A gépeket sem a bérleti idő végén, sem azóta nem adta vissza a sértettnek, azokkal sajátjaként rendelkezett. A sértettnek 796.000 forint kárt okozott. Rögzíti a tényállás, hogy a terhelt az 1-
- pontban írt hasonló bűncselekményeket rendszeres haszonszerzés céljából, arra törekedve követte el. - o A jogerős ítélet ellen a Be. 416.§
(1)bekezdésének a/, b/ pontjára utalással anyagi jogszabálysértésre, törvénysértő minősítésre és eljárási hibákra is hivatkozva, a kiszabott büntetést is eltúlzottnak tartva a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indokaiból megállapíthatóan a jogerős ítéletet csak a tényállás
- pontjaiban írt cselekmények kapcsán sérelmezte. Arra hivatkozott ugyanis, hogy e cselekményeit az eljárt bíróság a tulajdonjog általános szabályainak a figyelmen kívül hagyásával törvénysértően értékelte sikkasztásként, mert a dolog, valamint az elszállított anyagok átadásával, illetve azok átruházásával azok már nem minősültek idegen dolognak, ezért sikkasztást sem valósíthatott meg. Ezen túlmenően is a „négy boltos" közül szerződése csak egynek volt, a másik hárommal a szerződés írásos formában nem jött létre, így három eset már csak ez okból sem lett volna a terhére róható. Egyébiránt a L. Kft. által az eljárásban becsatolt szállítólevelek szabályellenesen kerültek kitöltésre, utólag lettek beárazva, ezért a terhelt írásszakértő kirendelését is kérte. Kifogásolta továbbá, hogy az alapügyben a mentő tanúkat - akik fizetőképtelenné válásának okait igazolhatták volna -, a bíróság nem hallgatta ki. Mindemellett az összegszerűségek sem helytállóak, azokat a sértettek „feltornázták", ezért - álláspontja szerint - mint elszámolási vitát, az ügyet polgári peres útra kellett volna terelni. Az itt jelzett eljárási hibákra is figyelemmel a felülvizsgálati indítvány arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a támadott ítéletet helyezze hatályon kívül és új eljárást rendeljen el, vagy pedig lényegesen enyhébb büntetést alkalmazzon. A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, az ítélet
- és
- pontját illetően viszont alaposnak tartotta. Érvei szerint ezekben az esetekben az irányadó tényállásból a tulajdonosi rendelkezési jogok valamelyikének a jogellenes gyakorlása nem állapítható meg, hiszen a tényállás mindössze annyit tartalmaz, hogy a terhelt a kikölcsönzött gépeket nem vitte vissza, azokkal sajátjaként rendelkezett, ám azt, hogy ezt konkrétan milyen tevéssel, vagy nyilatkozattal tette, a bíróság tényként nem rögzítette. Indítványozta ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettének vádja alól mentse fel, és a terhére rótt többi bűncselekmény miatt tekintse kiszabottnak a vele szemben alkalmazott fő- és mellékbüntetést. (BF.1694/2008.) A nyilvános ülésen a védő bejelentette, hogy a terhelt a jelen üggyel összefüggésben időközben rendőrségi feljelentést tett, s a kihallgatására is sor került. Az ügyésszel egyetértve két vádpont alól a terhelt felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A legfőbb ügyész képviselője felszólalásában, az írásban kifejtett álláspontját tartotta fenn. A terhelt büntetésének enyhítését kérte. eltúlzott voltát hangsúlyozta, A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben felülvizsgálat tárgyát képező részében pedig alaptalan. és annak kizárt, a A felülvizsgálat a fellebbezéstől eltérő rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A Be.
- §-ának
(1)bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A tényállásban előforduló, az ügy érdemére kiható ténybeli hibák orvoslására ugyanis másik rendkívüli jogorvoslat, a perújítás biztosít lehetőséget. Az eljárási szabályokból következően tehát azt, hogy történt-e anyagi jogi jogsértés, a Legfelsőbb Bíróság csak az ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. Azokat az indítványokat - vagy az indítványok azon részeit - amelyek a tényállás helyességét, megalapozottságát vonják kétségbe, el kell utasítania. A terhelt a törvényi tilalom ellenére az ítéleti tényállást támadta, amikor az abban megállapított összegszerűségeket, a szállítólevelek hiteltérdemlőségét, a mentő tanúk kihallgatásának elmaradását sérelmezte. Indítványa ezért ebben a részében a törvényben kizárt volt, vonatkozó kifogásaival a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozhatott. Mindemellett a Be. 423. §
(4)bekezdésének főszabálya szerint a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott ítéletet csak megtámadott részében bírálhatja felül. Miután a felülvizsgálati indítvány a tényállás
- és
- pontját nem érintette, - hiszen azokat a terhelt még csak meg sem említette, - a Legfelsőbb Bíróság e cselekményeket sem vizsgálhatta, még ha a legfőbb ügyészi álláspontot alaposnak is tartotta. Ekként az érdemi felülvizsgálat végül is arra vonatkozott, hogy a tényállás 1-
- pontjaiban foglaltak alapján a terhelt bűnösségének a megállapítására anyagi jogi jogsértéssel, vagy anélkül került sor. A Btk.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében sikkasztást követ el az, aki a rábízott idegen dolgot eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A törvényi tényállásban szereplő „rábízás" - az indítványban előadottaktól eltérően - alakszerűséghez nem kötött. Így szóban, írásban, de akár hallgatólagos megállapodással is egyaránt megtörténhet. Lényege az, hogy az elkövetőnek a rábízás folytán az idegen dolog jogszerűen kerül a birtokába. A tényállás 1./ és 2./ pontjaiban írt esetekben a terhelt vállalkozási szerződés keretében ugyan, de meghatározott rendeltetéssel - anyagvásárlásra, csekk befizetésére - vett át pénzösszegeket, amelyeken tulajdont nem szerzett, azokkal elszámolni tartozott. A sikkasztás törvényi tényállását maradéktalanul kimerítette, amikor a rábízott összegeket eltulajdonítva, azokat a saját céljaira fordította. (BH. 1994/63.) A tényállás 3-
- pontjaiban írt esetekben valamennyi szállítólevél, számla tartalmazta, hogy a terhelt által elszállított műszaki árun a sértett a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta. Ekként pedig a terhelt kétség kívül tudta, hogy az átvett, rábízott áru a vételár kifizetéséig nem az ő, hanem a sértettek tulajdona. Ennek ellenére a tulajdonosi jogokat gyakorolta, amikor azzal sajátjaként rendelkezett. Alaptalan tehát az a hivatkozása is, hogy az átadással a tulajdonjog átruházása is megtörtént, és ezért a sértettekkel csupán elszámolási vitája keletkezett. A Be.
- §
(1)bekezdésének b/ pontja szerint a kiszabott büntetés felülvizsgálatára, csak akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. Bár a terhelt felülvizsgálati okként erre is hivatkozott, anyagi jogi jogsértést nem jelölt meg, hanem a minősítést a tényálláson keresztül, az összegszerűségeket tévesnek tartva kifogásolta. Ilyen okból azonban a felülvizsgálat kizárt, s a fentebb idézett eljárási szabály szerint a büntetés önálló felülvizsgálata sem lehetséges. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, hanem a megtámadott határozatot a Be. 426. §-ának alkalmazásával hatályában fenntartotta. A kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 429. §-ának
(1)bekezdése szerint rendelkezett. E végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatának lehetőségét pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b/ pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítványra vonatkozó tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)és 421. §-ának
(3)bekezdésein alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya előadó bíró, Dr. Mészár Róza s.k. bíró. s.k. A kiadmány hiteléül: írnok MM