Mfv.I.10.442/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felperesnek a dr. Molnár Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen elmaradt illetmény és anyagi juttatások iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 8.M.894/
- szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.036/2008/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- szeptember
- napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.036/2008/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 35.000 /harmincötezer/ forint /hétezer/ forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. és 7.000 A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A Pécsi Munkaügyi Bíróság 8.M.894/2007/
- számú ítéletével kötelezte az alperest 136.350 forint és annak kamata megfizetésére utazási költségtérítés, 294.000 forint szabadságmegváltás, 29.167 forint és annak kamata ruházati költségtérítés megtérítésére, egyebekben a keresetet elutasította, és a felperes perköltség viseléséről határozott. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- január 1-jétől állt köztisztviselői jogviszonyban az alperesi önkormányzat polgármesteri hivatalánál aljegyzői beosztásban. Kinevezésének feltételeire és köztisztviselői jogviszonyának tartalmára a Ktv. rendelkezései voltak irányadók.
- május 31-én az alperes címzetes főjegyzője intézkedésével a felperest ugyanezen naptól a munkavégzéstől eltiltotta azon indokolással, miszerint a Ktv. 22/A. §
(14)bekezdése értelmében, ha a köztisztviselő vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, közszolgálati viszonyát azonnal hatállyal a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni. A felperes a munkáltató intézkedését sérelmezve eljárást kezdeményezett, amelynek következményeként az alperesi önkormányzat képviselő-testülete határozatával módosította a felperes által támadott határozatát, és megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya a Ktv. 15. §
(1)bekezdés c) pontja, és 22/A. §
(14)bekezdése alapján a törvény erejénél fogva
- május 30-án szűnt meg. A felperes többször módosított keresetében hétvégi hazautazás költségeinek megtérítésére, ki nem adott szabadság és ruházati költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. További kereseti követelése helyettesítési díj megfizetésére irányult, a
- október 1-jétől
- június 30-áig terjedő időszak vonatkozásában, amire illetménye 35%-át, vagyis 455.000 forintot és késedelmi kamatát kérte. Ezen túlmenően az alperes kötelezését kérte a törvénysértően megállapított aljegyzői illetmény havi 40%al történő kiegészítésére, az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvének figyelembevételével összesen 3.200.0000 forint összegben. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes jegyzőjének kellett volna a felperes vonatkozásában a helyettesítést elrendelni, ilyen intézkedés nem történt, B. G. kiemelt feladata megegyezett a felperes kiemelt feladatával a pályázati figyelő rendszer tanulmányozásával. Mindebből következően a Ktv. 49/B. §
(3)bekezdése szerint a felperes munkaköri kötelezettségére tekintettel B. G. távollétének idejére helyettesítés nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnél a felperes illetményének meghatározása a képviselő-testület döntése alapján történt 2003. január 1-jétől kezdődően. Kinevezésekor az illetményét elfogadta, azt keresettel nem támadta. A bíróság a felperes illetményének megállapításával kapcsolatban jogszabálysértést nem állapított meg, az előterjesztett 40%-os illetmény-kiegészítésre vonatkozó keresetet megalapozatlannak találta. Álláspontja szerint a felperes alaptalanul sérelmezte az esélyegyenlőség, illetve az Alkotmány 70/A. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértését is. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.036/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta, és a felperest 60.000 forint perköltség fizetésére kötelezte. A jogerős ítélet kifejtette, hogy munkaköri leírása szerint a felperes mint aljegyző feladatainak részét képezte a Pályázati Figyelő rendszeres tanulmányozása, valamennyi az önkormányzatot érintő pályázati lehetőség megtárgyalása a polgármesterrel és a jegyzővel, valamint a testület részére történő előterjesztése és támogató döntés esetén a pályázatok elkészítése és felterjesztése. Ebből következően alappal vonta le azt a következtetést a munkaügyi bíróság, hogy a felperesnek az általa követelt helyettesítési díj a Ktv. 49/B. §-ában írt törvényi feltételek megvalósulása hiányában nem járt. A felperes álláspontjával szemben az alperes illetményének megállapítása során nem sértette meg az Mt.
- §ában, illetve az Mt.
- §-ában foglaltakat, figyelemmel a 142/A. §
(1)és
(2)bekezdésében rögzítettekre. A Város Önkormányzatának rendelete sem vonatkozott a felperesre, akinek illetményét a Ktv. 45. §
(4)bekezdése értelmében összegszerűen kellett megállapítani, mert a 44/A. §, amelyen a rendelet alapul, az ő vonatkozásában nem alkalmazandó. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az alperes kötelezését a
- október 1-jétől
- június 30-áig terjedő időszakra helyettesített munkakör illetménye 35%-ának és késedelmi kamatának megfizetésére kötelezni. Kérte továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság kötelezze az alperest
- január 1-jétől az elmaradt aljegyzői illetmények 30%-al emelt összegének, és ennek késedelmi kamatainak megfizetésére, perköltség viselés mellett. A felperes felülvizsgálati kérelme szerint, mivel a munkavégzésre történő utasítások szóban történtek, így a helyettesítési díj megállapítása elmaradt. A perben bebizonyosodott, hogy
- október 1-jétől
- június 30-áig a távollévő pályázatíró munkaköre nem volt betöltve, a feladat teljesítése megtörtént, és az is igazolást nyert, hogy ezt a tevékenységet aljegyzőként a felperes teljesítette. További hivatkozása szerint az aljegyző munkajogi státusza a jegyzőjével azonos, és az eltérő díjazással az Mt.
- §-ának
(1)bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód követelménye sérült. A felperes álláspontja szerint nincs ésszerű indoka jegyző és aljegyző közötti különbségtételnek, ha figyelembe vesszük a szakmai felkészültséget és a végzett munkát. A felülvizsgálati kérelem utal az Önkormányzat rendeletének megsértésére is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül (Pp. 275. §
(2)bekezdés), ezért nem érintette a jogerős ítélet utazási költségtérítésre vonatkozó megállapításait. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperes munkaköri leírására is figyelemmel a pályázati ügyek intézése körében a helyettesítés elrendelésére az alperes jegyzője volt jogosult. Ilyen intézkedés részéről azonban nem történt, a felperes kiemelt munkaköri kötelezettsége volt a pályázatok figyelemmel kísérése, azok összeállítása, így B. G. távollétének idejére sem volt megállapítható, hogy a munkatárs feladatait a felperes látta volna el. A Ktv. 49/B. §
(3)bekezdés szerint sem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége. A felperes feladatát képezte a pályázatok elkészítése, illetve felterjesztése, így alaptalan azon érvelése, hogy pályázatírói munkakört töltött be, amely egyébként a gyes-en lévő munkatársa feladatát képezte. Ebből következően helytállóan állapították meg a bíróságok, hogy a felperes részére helyettesítés elrendelése szóban sem történt, így az ezen a jogcímen előterjesztett követelése megalapozatlan volt. Ugyancsak helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság az ítéletében, hogy a képviselő-testület a felperes aljegyzővé történő kinevezésekor helyesen döntött az illetmény mértékéről, az megfelelt a Ktv. 45. §
(4)bekezdésében foglaltaknak. Utalva a
- évi CXXV. törvény
- § b) pontjában rögzítettekre, a jegyző és az aljegyző illetményének összege között fennálló különbség a két vezetői tisztség eltéréséből, az ahhoz kapcsolódó felelősség és alá- fölérendeltségi viszony jellegéből adódik. Így nem állítható, hogy a két munkajogi státusz azonos lenne. Helyesen mutattak rá a bíróságok, hogy a közszolgálati jogviszonyban a vezetői beosztás szintje határozza meg az alapilletmény mértékét és ettől érvényesen eltérni nem lehet. Így a jogvita eldöntése szempontjából nem vizsgálható a szakmai felkészültség, illetőleg a végzett munka színvonala. A fent kifejtettek alapján a munkáltató részéről jogszabálysértés nem volt megállapítható, ezért megalapozatlanul hivatkozott a felperes az Mt.
- §-ában, illetve az Alkotmány 70/A. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésére, továbbá a Város Önkormányzat rendeletének jogsértő alkalmazására. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett körben hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az ügyben irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő