← Magyarország

Kfv.39330/2007/4 – Kúria

Kfv.I.39.330/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Kurucz Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Farkas Sándor jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály Közép-Dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróságon K.20.344/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. május 15-én kelt K.20.344/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság K.20.344/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes tulajdonát képezte a G. belterület … helyrajzi számú társasüdülőhöz tartozó, 29 m2 alapterületű üdülőegység, amelyet a szülei holtig tartó haszonélvezeti joga terhelt. A felperes a
  6. február
  7. napján megkötött adásvételi szerződésben az üdülőjét 6.200.000 Ft vételár ellenében tehermentesen adta el, ugyanis szülei a szerződés II. pontjában a haszonélvezeti jogukról a vagyonátruházást megelőzően ellenérték nélkül lemondtak. A Fejér Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: első fokú hatóság) a 200…. napján kelt … . számú fizetési meghagyásával a felperes terhére 204.600 Ft ajándékozási illetéket szabott ki az illetékekről szóló
  8. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 7.§-a, 11.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja, 102.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja alapján. Indokolása szerint a haszonélvezeti jogról, mint vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás illetékköteles. A felperes szülei azzal, hogy az adásvételi szerződésbe foglaltan, de az ingatlan eladását megelőzően, a haszonélvezeti jogukról az ingatlan tulajdonosa javára ellenérték nélkül lemondtak, a felperest ingyenes vagyoni előnyben, ajándékban részesítették. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy sem a felperest, sem a szüleit a haszonélvezeti jogról való ellenérték nélküli lemondás folytán jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terhelte, ezért az Itv. 17.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja szerinti illetékmentesség az ügyletre nem alkalmazható. Az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a
  9. november
  10. napján kelt 03/3780-1/
  11. számú határozatával az elsőfokú határozatot a jogorvoslati illetékre vonatkozó rendelkezés vonatkozásában megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a szüleitől kapott ajándék: a haszonélvezeti jogukról történt ingyenes lemondás után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhelte, amely miatt az Itv. 17.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja értelmében mentes az ajándékozási illeték alól. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 7.§-a, 11.§-a, 17.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja alapján, figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló
  12. évi CXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szja. tv.) a felperes által megjelölt 59.§-ára és 63.§-ára, megállapította, hogy nincs olyan jogszabály, amely alapján felperesnek az ingatlanát terhelt haszonélvezeti jogról a haszonélvezők részéről történt ingyenes lemondás miatt személyi jövedelemadót kellene fizetnie, így mentessége sincs az illetékfizetés alól. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 7.§-ában, 11.§-ának /1/ bekezdésében, 17.§-ának /1/ bekezdés c) pontjában, 102.§-ának /1/ bekezdésében foglaltakat tévesen értelmezte és alkalmazta. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Itv. 102.§-ának /1/ bekezdés d/ pontja alapján e törvény alkalmazásában a haszonélvezet vagyoni értékű jog. Az Itv. 11.§ának /1/ bekezdés c/ pontja értelmében az ajándékozási illeték tárgya vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. A felperes javára az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jogról a haszonélvezők ellenszolgáltatás nélkül lemondtak, ezért a szüleitől kapott ajándék után az Itv. 27.§-ának /1/ bekezdése alapján a felperes, mint szerző fél köteles az ajándékozási illetéket megfizetni. Az Itv. 17.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperes vagyonszerzése időpontjában nem volt olyan jogszabály, amely szerint a haszonélvezeti jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget keletkeztetett volna. A felperest a szüleitől kapott ajándék folytán kettős /illeték + adó/ közteherviselés nem terhelte, az idézett jogszabályhelyek értelmében csak ajándékozási illeték megfizetésére köteles. Nem azonos tartalmú két külön jogügylet a haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondás, továbbá ingatlan visszterhes értékesítése, még abban az esetben sem, ha azokról az érintett személyek egy okiratba foglaltan rendelkeztek. Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy a közigazgatási eljárásnak, illetve a pernek nem volt a tárgya a felperes tulajdon átruházásának illeték- és adóvonzata. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-án alapul. Budapest,
  13. augusztus
  14. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.