Győri Ítélőtábla Pf.II.20.210/2008/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Bélik Mihály pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek I.rendű alperes neve I.r., a dr. Csöndes Renáta ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve II.r. és a dr. Tibold Csaba ügyvéd által képviselt Tibold Ügyvédi Iroda III.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 10.P.20.924/2005/
- számú ítélete ellen a felperes által
- és
- sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét az I.r. alperes vonatkozásában hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, egyéb fellebbezett részét helybenhagyja. Dr. Bélik Mihály pártfogó ügyvéd munkadíját bruttó 12.
- (Tizenkettőezer) Ft-ban, költségeit 5.
- (Ötezer) Ft-ban, összesen 17.
- (Tizenhétezer) Ft-ban állapítja meg. Felhívja a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a fenti összeget - a felperes személyes költségmentességére tekintettel - a pártfogó ügyvéd részére az ellátmány terhére fizesse ki. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen a II.r. alperesnek 60.
- (Hatvanezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a
- május 8-án kelt
- számú ítéletével kötelezte az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 375.000,- forintot és ennek
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatait. Az I.r. alperessel szembeni keresetet ezt meghaladó részében, a II. és III.r. alpereseket érintő keresetet pedig teljes egészében elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes az
- március 20-án, majd
- április 21-én megkötött megbízási szerződések alapján üzletkötőként biztosításközvetítői tevékenységet végzett a ... Biztosító Rt. részére. Az általa közvetített biztosítási szerződések egy része azonban a jutalékszabályzatban meghatározott idő elteltét megelőzően megszűnt, így őt a Győri Városi Bíróság előtt G.23.256/2000.szám alatt folyamatban lévő perben kibocsátott jogerős bírósági meghagyással 4.744.361,- forint jutalékelőleg és járulékai visszafizetésére kötelezték. Egyes szerződések megkötése során azonban a felperes nevében ténylegesen az I.r. alperes járt el, így az ezekhez kapcsolódóan a részére átadott, és a ... Biztosító Rt. által a felperestől visszakövetelt összeg részét képező 198.000,- forint jutalékelőleget az I.r. alperes köteles a felperesnek visszatéríteni. E mellett az I.r. alperes kölcsönt is vett fel az ... Takarékszövetkezettől, és az ebből eredő tartozásait részben a felperes fizette vissza. A helyette törlesztett 177.000,- forintot ezért az I.r. alperes köteles a felperesnek megtéríteni. A II.r. alperes szintén közvetített biztosítási szerződéseket a felperes nevében, e szerződések azonban a mai napig is fennállnak. Az ezekhez kapcsolódóan kifizetett jutalékokat tehát nem kellett a ... Biztosító Rt-nek visszafizetni, így a II.r. alperessel szemben támasztott felperesi megtérítési igény nem lehet megalapozott. Azt pedig a peradatok nem támasztották alá, hogy a Győri Városi Bíróság előtt G.23.256/
- szám alatt folyamatban volt perben a felperessel szemben a jogerős bírósági meghagyás kibocsátására a III.r. alperesi ügyvédi iroda mulasztása folytán került volna sor. A perben ugyanis a felperes nem meghatalmazott útján, hanem személyesen járt el, és így mind a tárgyalásra szóló idézést, mind a bírósági meghagyást a részére kézbesítették. A III.r. alperessel szemben támasztott, 6.800.000,- forint kártérítés megfizetésére irányuló kérelem ezért nem bizonyulhatott alaposnak. Ez ellen az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, és annak részbeni megváltoztatásával - az I. és II.r. alperesekkel szembeni keresetét a másodfokú eljárásban 864.000,- - 864.000,forinttal felemelve - az I.r. alperest terhelő marasztalás összegének 2.068.000,- forintra, és abból 864.000,- forint után
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamataira való felemelését kérte, továbbá a II.r. alperest ugyanezen összeg, a III.r. alperest pedig 6.800.000,- forint megfizetésére kérte kötelezni. Fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes által a nevében megkötött, ám idő előtt megszűnt biztosítási szerződések miatt összesen 1.728.000,- forint kára keletkezett, az ... Takarékszövetkezetnek pedig az I.r. alperes helyett összesen 340.000,- forintot fizetett meg. A II.r. alperes a ... Biztosító Rt. helyi vezetőjeként tudott arról a gyakorlatról, hogy az üzletkötők nevében más személyek is közvetítenek biztosítási szerződéseket, és ő bíztatta arra is, hogy vállaljon kezességet az I.r. alperes különféle kölcsönügyleteinek biztosítására. A vele szemben a ... Biztosító Rt. által a jutalékelőleg visszafizetése iránt indított perben pedig képviselete ellátására a III.r. alperesi ügyvédi iroda tagjának, "A" adott meghatalmazást, és a bírósági meghagyás kibocsátását és jogerőre emelkedését meghatalmazottja mulasztása idézte elő. Az I.r. alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt, a II. és III.r. alperesek fellebbezési ellenkérelme pedig az elsőfokú ítélet fellebbezett részének helybenhagyására irányult. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítéletnek az I.r. alperest 375.000,- forintban és járulékaiban marasztaló rendelkezése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A jelen másodfokú határozat az elsőfokú ítélet e rendelkezését nem érinti; az ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Pp.253.§.
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A fellebbezés a II. és III.r. alperesekkel szembeni kereset körében alaptalan, az I.r. alperes elleni kereset esetében pedig az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a II. és III.r. alpereseket érintően érdemben helyes döntést hozott, az I.r. alperessel szembeni kereset esetében viszont a tényállást kellően nem tisztázta, így határozata e vonatkozásban megalapozatlan, érdemben nem bírálható felül. Módosított keresetében a felperes a II.r. alperes marasztalását - az elsőfokú ítélet indokolásától eltérően - már nem arra hivatkozással kérte, hogy nevében olyan biztosítási szerződéseket közvetített, amelyek idő előtt megszűntek (az erre alapított keresetétől ugyanis még az eljárás első szakaszában elállt), hanem amiatt, hogy a II.r. alperes a ... Biztosító Rt. helyi vezetőjeként eltűrte, sőt támogatta azt a gyakorlatot, hogy az ő nevének és kódjának felhasználásával az I.r. alperes működjön közre egyes biztosítási ajánlatok felvételénél. Emellett azt is állította, hogy a II.r. alperes bíztatta őt arra, hogy vállaljon kezességet az I.r. alperes egyes kölcsönügyleteinek biztosítására. A II.r. alperes Pp.339.§.
(1)bekezdése szerinti kártérítési felelőssége azonban e tények alapján sem állapítható meg, mindezek ugyanis nem értékelhetők a felperes által állított kárral megfelelő okozati összefüggésbe hozható jogellenes magatartásnak. E mellett a Ptk.6.§. alkalmazásának sem állnak fenn a tényállási előfeltételei. Így a II.r. alperessel szembeni módosított kereset elutasítása érdemben helyes volt. Nem támasztották alá a peradatok azt sem, hogy a felperes a Győri Városi Bíróság előtt G.23.256/2000. szám alatt folyamatban volt perben a képviseletében való eljárásra a III.r. alperesnek meghatalmazást adott volna. Így amiatt, hogy a felperessel szemben a perben bírósági meghagyást bocsátottak ki, és ez a bírósági meghagyás jogerőre is emelkedett (úgy, hogy előzőleg mind az idézést, mind a bírósági meghagyást a felperesnek kézbesítették), a III.r. alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Az I.r. alperessel szembeni kereset esetében azonban az elsőfokú bíróság még az érdemi ellenkérelmet sem szerezte be, hanem csupán a csatolt tartozáselismerések alapján, az azokban szereplő összegekben marasztalta az I.r. alperest. A felperes azonban bizonyíthatja, hogy az elismert tételeket meghaladó követelése áll fenn az I.r. alperessel szemben. Az eljárás során ennek megfelelően csatolt is egy összesítést, melyből kitűnően az I.r. alperes által az ő nevében, kódjának felhasználásával közvetített biztosítási szerződések idő előtti megszűnése miatt - állítása szerint - 752.000,- forint jutalékelőleget kellett visszafizetnie. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak helyes eljárás esetében fel kellett volna hívnia a felperest annak közlésére, hogy követelését ezt meghaladóan mely tényekre alapítja, majd meg kellett volna követelni az I.r. alperestől a konkrét, részletes ellenkérelme és az annak alapjául szolgáló tények előterjesztését. Ezt követően a Pp.3.§.
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatni kellett volna a feleket a bizonyításra szoruló releváns tényekről, a bizonyítási teherről, valamint a bizonyítás sikertelenségének, illetve elmaradásának következményeiről, majd a megfelelő indítványok alapján a szükséges bizonyítási eljárást le kellett volna folytatni. Az elsőfokú bíróság azonban e szükséges intézkedéseket nem tette meg. Ezért ítélete az I.r. alperest érintő részében - a fellebbezéssel nem támadott marasztalási összeget meghaladóan megalapozatlan; e vonatkozásban a tényállás további tisztázása szükséges. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét az I.r. alperes vonatkozásában a Pp.252.§.
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú ítélet egyéb fellebbezett részét viszont a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján - az indokolás részbeni módosításával helybenhagyta. A megismételt eljárásban a már részletezettek szerint tisztázni kell a kereset és az ellenkérelem pontos tartalmát, meg kell adni a feleknek a Pp.3.§.
(3)bekezdése szerint szükséges tájékoztatást, majd a megfelelő indítványok alapján a bizonyítási eljárást le kell folytatni. Ezt követően hozhat az elsőfokú bíróság az I.r. alperes elleni kereset tárgyában a jogszabályoknak megfelelő, megalapozott érdemi döntést. A II. és III.r. alperesekkel szembeni kereset esetében a per jogerősen befejeződött. Az e körben a másodfokú eljárásban is pervesztesnek bizonyult felperes ezért a Pp.239.§-a folytán alkalmazandó Pp. 78.§.
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt II.r. alperes másodfokú perköltségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a korábban hatályban volt, de a jelen esetben irányadó 8/2002.(III.30.) IM. rendelet 3.§.
(2)bekezdése alapján a perérték és a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével állapította meg. A III.r. alperes másodfokú perköltségigényt nem támasztott, így e körben az ítélőtábla a határozathozatalt mellőzte. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd - a 7/2002.(III.30.) IM. rendelet 1.§-a, 2.§.
(1)-
(3)bekezdései, valamint 5.§.
(1)és
(2)bekezdései alapján megállapított - díját, valamint a le nem rótt fellebbezési illetéket a pervesztes felperes személyes költségmentességére tekintettel a 32/
- (VIII.22.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a
- május 8-án megtartott tárgyaláson meghozott 60/II. számú végzésével a pert a korábban az eljárásban alperesként szereplő ... Biztosító Rt. vonatkozásában megszüntette. Nem lehet azonban egyértelműen megállapítani, hogy 63., illetve
- számú beadványaiban a felperes e végzéssel szemben is fellebbezést kívánt-e előterjeszteni; ezt az eljárás további szakaszában tisztázni kell és a szükséges intézkedéseket e körben meg kell tenni. Győr,
- évi október hó
- napján Dr. Szalai György sk. A kiadmány hiteléül kiadó: Dr.Farkas Attila sk. Dr.Ferenczy Tamás ska tanács elnöke előadó bíró bíró