Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.123/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
- október
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Veszprém Megyei Bíróság
- október
- napján kihirdetett B.1202/2006/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 3.000 (háromezer) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a vádlott visel. Indokolás: A Veszprém Megyei Bíróság ítéletében bűnösnek mondta ki vádlottat emberölés bűntettében. Ezért 4 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Beszámítást alkalmazott, határozott a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentésért fellebbezett, míg az elsőfokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést. Másodfokon a Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.335/2007/1-I. számú átiratában helybenhagyási indítványt tett. A másodfokú nyilvános ülésen megjelent védő felmentésre irányuló fellebbezését fenntartotta. Perbeszédében kifejtette álláspontját arról, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett, a túllépés ijedtségből fakadt, ami büntethetőséget kizáró ok. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően nyilatkozott. Kiemelte, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, a sértett vádlott javai ellen intézett támadást és azzal fenyegetett, a vádlott viszont felindultságból, ijedtségből nem ismerte fel az elhárításhoz szükséges mértéket, ezért a sértett eszköz nélküli támadását élet elleni cselekménnyel hárította el. A vádlott ijedtsége azonban nem ad alapot büntethetőséget kizáró ok megállapítására. Az ítélőtábla a Be. 348.§
(1)bekezdése szerinti felülbírálat során a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak. Az első fokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást. A beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességükben is megvizsgálta, s azok helyes, logikus értékelésével, mérlegelésével állapította meg a tényállást, mely minden szempontból megalapozott, így a másodfokú bíróság is arra alapíthatta határozatát a Be. 351.§
(1)bekezdésére figyelemmel. A vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, cselekményének minősítése törvényes. Adott esetben - a tényállásból következően - a vádlott a házánál az esti órákban hívatlanul megjelenő, az előzmények ismeretében is egyértelműen követelőző, fenyegető, a belső bejárati ajtón behatolni próbáló sértettet az ajtó résén keresztül egy késsel háromszor célirányosan hason szúrta. Ezután a sértett elmenekült, azonban még kórházba szállítás előtt meghalt. Osztotta az ítélőtábla a megyei bíróság megállapítását, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett. A sértett a vádlott lakásán jogtalan, bűncselekményt is megvalósító magatartást tanúsított a vádlottal szemben. Agresszív fellépése a vádlott anyagi javai ellen irányult - akár a lakás „szétverésével" -, a vádlotti tartozás behajtása érdekében, amit korábban a hitelező már beígért a vádlottnak, ha nem fizet. E jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása érdekében a vádlott jogszerűen cselekedett. Magatartása a jogtalan támadás elhárítása érdekében szükséges volt, tehát jogos védelmi helyzetben volt. A vádlott azonban a vagyonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadást élet elleni cselekménnyel hárította el, az elhárítás szükséges mértékét ezért túllépte. Nem vitás, hogy a vádlott megijedt, és ezen kívül az ölés túlméretezett végrehajtási módjából (gyakorlatilag markolatig döfte a kést a támadóba) a felindult állapotra is következtetni lehet. Ez az ijedtség, és a körülmények miatti menthető felindulás azonban nem volt olyan erejű, hogy képtelenné tette volna a vádlottat annak felismerésére, hogy a sértettnek az adósság megfizetésére utaló kifejezései, de még a külső ajtó felrántásával megindult eseménysort követően sem - az életet fenyegető kijelentések nem hangoztak el, és a sértettnél testi sértés okozására alkalmas eszköz sem volt - az elhárításhoz nincs szükség a támadó megölésére. Az ijedtség és a menthető felindulás azért sem lehetett felismerést kizáró mértékű, mivel a vádlott számított a sértett esetleges támadására, hiszen jelentősen el volt adósodva, mások által is tudottan felfegyverkezve közlekedett, nem véletlenül volt a keze ügyében kés, tehát előkészületeket is tett. Fentiekre figyelemmel tehát az alanyi és tárgyi tényezőkből, a vádlott által használt eszközből, az elkövetés körülményeiből is módjából, a szúrások számából, erejéből, a támadott testtájékból, a bekövetkezett sérülések helyéből, jellegéből, súlyosságából, a vádlott és a sértett konkrét kapcsolatából, viszonyából, arra vonható következtetés, hogy a vádlott aktuális tudata a sértett megölésére irányult. Ekként magatartása jelentős mérvű aránytalanságot mutat, a jogos védelem szükséges mértékének a túllépéseként értékelhető, ezért cselekménye emberölés bűntettének minősül. A büntetéskiszabás során a megyei bíróság a büntetéskiszabási tényezőket maradéktalanul feltárta, és indokoltan alkalmazta az enyhítő szakaszt, amikor úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok eléréséhez a törvényi minimum alatti 4 év börtönbüntetés szükséges és elégséges joghátrány. Enyhítésre alapos ok nincs, az enyhítő körülményeket - az eset összes körülményét egybevetve - maximálisan figyelembe vette az elsőfokú bíróság. Tekintve, hogy az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén nyugszik. G y ő r ,
- október
- napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke .Csák Csilla sk. .Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez a végzés és a Veszprém Megyei Bíróság B.1202/2006/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r ,
- október
- napján . Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: