őri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.88/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétsége miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Zala Megyei Bíróság
- évi május hó
- napján kihirdetett B.2/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság
- május hó
- napján tartott nyilvános tárgyalás alapján hozott B.2/2007/
- számú ítéletében vádlottat gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 500 forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 90.000.-forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Kötelezte a vádlottat az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költség egy részének megfizetésére, a fennmaradó 4.260.-Ft bűnügyi költségről megállapította, hogy az állam viseli. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés végett. A vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában és a fellebbviteli eljárás nyilvános ülésén elhangzott perbeszédében arra hivatkozott, hogy a Ptk.-ban meghatározott, az állattartókra vonatkozó általános elvárhatóság mértékéből kiindulva kell a vádlott felelősségét az ügyben megállapítani. A vádlott a kutyatartás szabályainak eleget tett, állatait kerítéssel elzárt területen tartotta, a kutyák kiszökése olyan esemény volt, amelynek előfordulását nem lehetett kizárni. A vádlott kutyái tartásakor úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt, objektív felelőssége nincs, indítványozta ezért bizonyítottság hiányában a felmentését. A bekövetkezett baleset és a vádlott magatartása közti okozati összefüggést a szakértői véleményre hivatkozva vitatta, kitért arra, hogy a sértett indokolatlanul tért át a szemközti forgalmi sávba, rossz döntése vezetett a súlyos következménnyel járó baleset bekövetkezéséhez. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.221/2007/1-I. számú átiratában, és a fellebbezési eljárás nyilvános ülésén a fellebbezést alaptalannak tartotta és az első fokú ítélet helyben hagyását indítványozta. A felmentésre irányuló fellebbezések nem alaposak. Az ítélőtábla a felmentésért bejelentett fellebbezések alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a megyei bíróság ítéletét a Be.348.§.
(1)bekezdés szerint. Ennek során azt állapította meg, hogy a Zala Megyei Bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le a büntető eljárást. Ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A bizonyítékok értékelésével hiánytalan, senki által sem vitatott tényállást állapított meg, amelyre okszerűen telepítette a vádlott büntetőjogi felelősségét. Az irányadó tényállás szerint, miután a nyitott kapun keresztül a kutyák kifutottak, a vádlott és felesége nyílt területen, kerítésen kívül játszott a kutyákkal, akik elszöktek tőlük. A vádlottól elvárható volt az a körültekintés, hogy ne adjon lehetőséget az állatainak a telken kívüli elkóborlásra, amelynek során az egyik nagytestű kutya kiszökött a főútra, ahol az ott közlekedőkre baleseti veszélyt jelentett és ez ténylegesen be is következett. A kb. 500-600 m -re húzódó országútig futó kutya keresésére késve, nem azonnal indult, abban bízott, hogy a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az állat majd visszajön, és nem okoz bajt. Az ítéleti tényállást annyiban tartotta szükségesnek helyesbíteni az ítélőtábla, hogy abból mellőzte a sértett KRESZ szabályszegésének megállapítását, mely szerint „sértett megszegte a KRESZ 25.§ /2/ bekezdésében foglalt jobbra tartási kötelezettségét". Az első fokú bíróság ezt a tényt annak ellenére állapította meg, hogy nem közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt folyt a büntetőeljárás, elfogadta az ügyészség álláspontját, hogy a sértett jobbratartási kötelezettségét megszegte, amikor áttért a mentiránya szerinti, bal oldali forgalmi sávba, ahol frontálisan ütközött a vele szemben közlekedő tehergépkocsival. Szakértő bevonásával a baleset körülményeinek utólagos rekonstruálása, a sértett reakciója, késedelme, a baleset elkerülésének mikénti lehetősége, az erre vonatkozó tények megállapítása mellett sem jelenthetik a sértett vétkes közrehatását az eredmény bekövetkezéséért. Nem a sértett közlekedési szabálysértése, hanem az általa előre nem látható, váratlan körülmény, a vádlott kutyájának úttestre szaladása miatt alakult ki az a veszélyhelyzet, amelyet a kutya elütése utáni kormánykorrekcióval esetlegesen el tudott volna kerülni, de a menekülésnek nem ezt a szakértő által utólagosan vélelmezett, megfelelő formáját választotta. Az adott közlekedési szituációban, a veszélyhelyzetből való menekülés megválasztásának mikénti módja, közlekedési szabályszegésként és kifogásolható magatartásként nem róható a sértett terhére. A sértett közrehatására vonatkozó fenti helyesbítéssel egyébként az első fokú bíróság által megállapított tényállás mentes a megalapozatlansági hibáktól, a Be. 352. § /2./ bekezdése szerint határozatát az ítélőtábla erre alapította. Az irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést az első fokú bíróság a vádlott bűnösségére, és a bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. A megyei bíróság megalapozottan mérlegelte a vádlottól elvárható magatartást és helyes jogi indokolással fejtette ki, hogy a vádlottat a bekövetkezett közúti baleset következménye, a közvetlenül életveszélyes állapottal járó sértetti sérülések, mint eredmény tekintetében hanyag gondatlanság terheli. Ugyanakkor a védő helytállóan hivatkozott arra, hogy a vádlottnak objektív gondossági kötelezettsége nincs, büntető jogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályai szerint kell megállapítani. A polgári jogi kártérítési felelősséget megalapozó, általános elvárhatóságra vonatkozó védői állásponttal azonban az ítélőtábla nem értett egyet, mert a büntetőjogi felelősség körében a tőle elvárhatóság, vagyis a vádlottól elvárható magatartás tanúsítása, a konkrét cselekménnyel vagy mulasztással összefüggő elkövetés esik vizsgálat alá. Jelen ügyben a vádlott nem járt el körültekintően, amikor hagyta, hogy kutyái felügyelet nélkül elszökjenek a telkéről, hosszabb idő elteltével indult csak a keresésükre és ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy egyik kutyája az ingatlanához viszonylag közellévő főútra kiszaladva, az ott közlekedők személy és vagyonbiztonságát veszélyeztesse. A felmentést célzó fellebbezés ezért a tényállásból levont jogi következtetés mellett alaptalan. A büntetés kiszabása körében a megyei bíróság helyesen tárta fel és értékelte a vádlott javára figyelembe vehető enyhítő körülményeket. A büntetést befolyásoló bűnösségi körülmények közül a vádlott javára figyelembe vett sértetti közlekedési szabályszegést az ítélőtábla mellőzte. A vádlott bűnösségének foka kismértékű mulasztása miatt, gondatlan cselekményének súlyos következménye ellenére csekély, ezért az enyhítő körülményeket is figyelembe véve a büntetési tételkeret alatt, enyhítő szakasszal kiszabott pénzbüntetés törvényes joghátrány. A megyei bíróság ítéletének rendelkezései törvényesek és megalapozottak, azt a Be.371.§.
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla helybenhagyta. Győr,
- évi október hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó Dr. Csák Csilla sk. a tanács tagja Záradék: A Zala Megyei Bíróság
- május hó
- napján kihirdetett B.2/2007/
- számú ítélete a jelen végzéssel a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
- október hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: