Gf.20068/2008/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.068/2008/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Bándy & Bándyné Ügyvédi Iroda .; (ügyintéző: dr. Bándy Rezső ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Csáji Ügyvédi Iroda ; ( ügyintéző: dr. Csáji László Koppány ügyvéd) által képviselt "A" Kft. alperes ellen 9.714.829 Ft alvállalkozói díj és járulékai iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
2. január 8-án kelt 13.G.40.049/2006/
3. számú ítélete ellen az alperes által
4. és
5. sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 240.000 /Kettőszáznegyvenezer/ Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A felek között
6. november 30-án alvállalkozói szerződés jött létre, melynek alapján a felperes 8.095.691 Ft + Áfa, azaz 9.714.829 Ft átalánydíj ellenében kötelezettséget vállalt a "Helység"1 sportcsarnok egyes épületüvegezési munkálatainak elvégzésére /a pontmegfogásos üvegfal kialakítására/. A vállalt munkafeladatot a felperes
7. év elején teljesítette, az alperes azonban az átadás-átvételi eljárás lefolytatásától elzárkózott, és nem egyenlítette ki az alvállalkozói díjról
8. március 8-án -
9. április 7-i fizetési határidővel - kiállított számlát sem. A felperes módosított keresetében az elmaradt 9.714.829 Ft alvállalkozói díj, és annak
10. április
11. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes - tartalmilag - a per megszüntetését kérte. Azzal érvelt, hogy a felperes a munkát megfelelően nem végezte el, így követelése idő előtti. Kifejtette, hogy a felperes szerelési munkálatai során egyes lemezek elcsúsztak egymástól, így a furatok nem a megfelelő helyre kerültek, új furatok pedig nem készültek. Ennek eredményeként az üvegfalból mintegy 150 csavar hiányzik. Megjegyezte azt is, hogy a sportcsarnok kivitelezési munkálataiban a "B". alvállalkozójaként vett részt, és a fővállalkozó az őt megillető díjat még szintén nem egyenlítette ki. Így méltánytalan lenne, ha a felperes részére az alvállalkozói díjat már most meg kellene fizetnie. Az elsőfokú bíróság a
12. január
13. napján kelt
14. számú ítéletével az alperest 9.209.762 Ft és ennek
15. április
16. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növel összegű kamata, valamint 1.300.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a meghallgatott tanúk vallomásaiból és "C" igazságügyi szakértő szakvéleményéből kitűnően a felperes az alvállalkozói szerződésben vállalt kötelezettségét hibátlanul teljesítette. Ettől függetlenül, mivel a sportcsarnok építtetője és a fővállalkozó "B". az egymás közötti elszámolásuk során a fővállalkozói díjat árleszállítás alkalmazásával csökkentették, ennek arányában indokolt az egyes alvállalkozói díjak csökkentése is. Ezért a felperest a szakértői vélemény alapján 9.209.762 Ft alvállalkozói díj illeti meg. Ez ellen az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, és - tartalmilag - elsődlegesen a per megszüntetését, és az elsőfokú ítélet fellebbezett részének hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy a minőségi hibák miatt az átadás-átvételi eljárás lefolytatásától, a mű átvételétől megalapozottan zárkózott el. Mivel pedig a hibák kijavítására azóta sem került sor, a felperes követelése idő előtti. Megjegyezte, hogy egyébként is magasabb összegű értékcsökkenést kellett volna alkalmazni, a felperes ugyanis az üvegszorító elemeket más, rosszabb műszaki megoldással helyettesíttette. Emellett arra is utalt, hogy a fővállalkozó "B". a munkát még tőle sem vette át, és az őt megillető alvállalkozói díjat sem fizette ki. Végül a felperes részére megítélt elsőfokú perköltség összegét is eltúlzottnak minősítette. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság - noha ez csupán határozata indokolásából tűnik ki - a felperes módosított keresetét az ítéletben írt marasztalást meghaladó részében elutasította. Mivel azonban e körben a felperes fellebbezést nem terjesztett elő, e részében az elsőfokú ítélet elsőfokon jogerőre emelkedett. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a Pp.
17. § /3/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül; a jelen másodfokú határozat az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti. Az így elbírált fellebbezés nem alapos. A fellebbezéssel érintett körben az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és érdemi döntése is helytálló. A peradatok, köztük "C" igazságügyi szakértő e részében aggálytalan szakvéleménye alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a vállalt munkafeladatot
18. év elejére elvégezte, olyan hibák pedig, amelyek a mű rendeltetésszerű használatát befolyásolták volna, nem maradtak fenn. Ezt támasztja alá az is, hogy
19. februárjában a megrendelő és a fővállalkozó között a teljes létesítmény átadását-átvétele is lezajlott, és
20. áprilisában az épületre a használatbavételi engedélyt is kiadták. Így a felperesi szolgáltatás átvételét az alperes a Ptk.
21. § /4/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel indokolatlanul tagadta meg. A teljesítés joghatásai ezért formális átadás-átvétel hiányában is bekövetkeztek. Így a Ptk.
22. § /1/ bekezdése alapján a felperes alvállalkozóidíj-követelése is esedékessé vált; azt az alperes a Ptk.
23. §-ában foglaltak szerint köteles kiegyenlíteni. Az a körülmény, hogy a fővállalkozó az alperes részére járó alvállalkozói díjat nem fizette meg, a felperest megillető díj visszatartására nem ad alapot. A felperes esetleges hibás teljesítésére hivatkozással pedig az alperes a perben sem konkrét szavatossági, sem kártérítési igényt nem érvényesített. Ezért a Pp.
24. § /1/ bekezdéséből következően annak - a Ptk.
25. § /4/ bekezdése alkalmazási körét meghaladó - vizsgálatára, hogy a felperes hibásan teljesített-e, továbbá hogy emiatt esetlegesen mekkora értékcsökkenés állapítható meg, nem kerülhetett sor. /Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a felek szerződésében kikötött átalánydíjat árleszállítás alkalmazásával csökkentette. A felperes azonban az elsőfokú ítéletnek a keresetet részben elutasító rendelkezését nem támadta meg fellebbezéssel, így e körben az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet nem bírálhatta felül./ A fellebbezésben előadottak tehát az elsőfokú határozat megváltoztatására nem adtak alapot. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp.
26. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A további bizonyítást, mint szükségtelent, mellőzte. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság a felperest megillető elsőfokú perköltség összegének meghatározása során is. Az általa megállapított áfával növelt összegű ügyvédi munkadíj ugyanis a pertárgy értékével, a pernyertesség-pervesztesség arányával és a felperes jogi képviselője által kifejtett ügyvédi tevékenységgel megfelelően arányban áll. Az elsőfokú perköltség leszállítására ezért nem volt törvényes lehetőség. A másodfokú eljárásban pervesztes alperes a Pp.
27. § folytán alkalmazandó Pp.
28. § /1/ bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú perköltségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a 32/
29. /VIII.22./ IM. rendelet
30. § /2/ bekezdés a./ pontja, valamint /5/ és /6/ bekezdései alapján a másodfokú perérték és a kifejtett jogi képviseleti tevékenység mérlegelésével állapította meg. G y ő r ,
31. október
32. Dr. Szalai György sk. Dr. Farkas Attila sk. Dr.Hammer Sándor sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül kiadó: