Kfv.39324/2007/14 – Kúria

Kfv.III.39.324/2007/14.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kiss Sándor ügyvéd által képviselt I.r., dr.Harsányi Gábor ügyvéd által képviselt II.III. r., dr.Kiss Sándor ügyvéd által képviselt IV.-V. r. felpereseknek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperesek pernyertességének előmozdítása érdekében dr.Kiss Sándor ügyvéd által képviselt I.-XIV.r., a dr.Harsányi Gábor ügyvéd által képviselt XV.r., továbbá az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr.Szarvas Péter ügyvéd által képviselt A. Kft. /1082 Budapest, Baross u.

1. V/4./ beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
2. március
3. napján kelt 10.K.34.477/2004/
4. számú jogerős ítélete ellen az I., IV., V.r. felperesek és az I-XIV.r. felperesi beavatkozók által
5. sorszám alatt, valamint a II., III.r. felperesek és a XV.r. felperesi beavatkozó által
6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
7. szeptember
8. napján megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10.K.34.477/2004/
9. számú ítéletét - az alperes 08-1661/3/
10. számú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I.r, IV-V.r. felperesnek és a I-XIV.r. felperesi beavatkozónak 250.000./azaz kétszázötvenezer/ forint elsőfokú- és 60.000.- /azaz hatvanezer/ forint felülvizsgálati perköltséget, valamint a II-III.r. felpereseknek és a XV.r. felperesi beavatkozónak 150.000.- /azaz százötvenezer/ forint elsőfokú- és 60.000.- /azaz hatvanezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az alperesi beavatkozó a 31846/1 hrsz alatti ingatlan beépítésére kért építési engedélyt. A Polgármesteri Hivatala Építéshatósági Osztálya, Építési Csoportja
11. március
12. napján kelt határozatával az építési engedélyt a határozat rendelkező részében foglalt kikötésekkel megadta. A kikötések között szerepelnek az építési munka általános végzési feltételei, illetve az ÁNTSZ Tűzmegelőzési Régió, továbbá a FÖKÉTUSZ szakhatósági kikötései. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes
13. július
14. napján kelt 08-1661/3/
15. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása érintette a beépítés L2-es övezetben megengedett legnagyobb mértékét /50 %-ot/, a lehetséges építménymagasságot /12,5-20 m/, a zöldfelület előírt legkisebb mértékét /minimum 35 %/, a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét /70 %/, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértékét /4 m2/m2/ és megállapította, hogy a tervezett épület ezen övezeti előírásoknak megfelel. Rögzítette továbbá, hogy az adott övezetben felszíni beállóhelyet ki lehet alakítani, a tervezett épület nem érinti a fellebbezők épületének benapozottságát, az épületek egymástól való távolsága az előírásoknak megfelel, a tűzvédelmi követelmények a kisebb tűztávolság ellenére teljesülnek, a csapadékvíz elvezetéséhez pedig a Csatornázási Művek Rt. elvi közmű hozzájárulást adott. A szomszédos ingatlan tulajdonosaként a felperesek keresetükben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérték. Keresetlevelükben vitatták Z. Területi Városrendezési és Építési Szabályzatának, továbbá Z. Kerületi Szabályzási Tervének /a továbbiakban: ZKSZT/ elfogadásáról szóló 19/2003./VII.8./ számú Z. Képviselő Testületi rendeletének /a továbbiakban: ZKVSZ/
16. § /13/ bekezdésében hivatkozott M4 -es melléklet alkalmazhatóságát /
17. pont/ A gépjárműtárolás, gépkocsi elhelyezés szabályszerűségét /
18. pont/, a csapadékvíz megfelelő elvezetését /
19. pont/, az építménymagasság mértékét /
20. pont/, a benapozás csökkenést /
21. pont/, a felépíteni tervezett épületek szintjeinek számát /
22. pont/, a tűzrendészettel, tűzbiztonság betartásával kapcsolatos kérdéseket /
23. pont/, illetve a zöldfelületi számítás szabályszerűségét /
24. pont/. A Fővárosi Bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, majd jogerős ítéletében az alperes határozatát részben, az illeszkedési követelmények és a tűzrendészet, tűzbiztonság követelményei vizsgálatának körében hatályon kívül helyezte, és ezen kérdésekben az alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. A felperesek keresetét csak részben találta alaposnak, és ítélete indokolásában az 1-
25. pontot érintő kereseti előadást részletesen vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a ZKVSZ
26. § /13/ bekezdésének a/ pontja alapján az M4-es melléklet a perbeli ügyben alkalmazható volt, azonban az illeszkedési követelmények kötelező vizsgálatának elmulasztása miatt a kereset e körben alapos /
27. pont/. Jogszerűnek találta ugyanakkor az építési engedélyt atekintetben, hogy a telken belüli felszíni parkolás megengedhető volt /
28. pont/. A Fővárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Csatornázási Művek csapadékvíz elvezetésére elvi engedélyt adott, annak megoldása az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997./XII.20./ Korm. rendelet /a továbbiakban: OTÉK/
29. §-a értelmében a rendeltetésszerű használathoz szükséges /
30. pont/. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a terv szerinti építménymagasság önmagában megfelel az övezeti előírásoknak, azonban a megengedett építménymagasságot az illeszkedési követelmény korlátozhatja, ezért a kereset e tekintetben is alapos /
31. pont/. A Fővárosi Bíróság a benapozás kérdését az építésügyi hatósági eljárásban el nem bírálható polgári jogi igényként fogta fel, ezért a keresetet e körben elutasította /
32. pont/. A felépíteni tervezett épület szintjeinek száma vonatkozásában észlelte, hogy Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998./X.15./ Főv.Kgyr. /a továbbiakban: BVKSZ/
33. § /1/ bekezdése és a ZKVSZ L2-es keretövezetre vonatkozó előírásai között ellentmondás áll fenn, azonban úgy ítélte meg, hogy ezen ellentmondás feloldására kizárólag az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel. Ezen ellentmondás alapján jogszabálysértés nem állapítható meg /
34. pont/. A Fővárosi Bíróság észlelte, hogy a másodfokú építésügyi hatóság eljárása során történt meg a lépcsőházi szellőzőablakok üvegfalra történő áttervezése, ennek ellenére az alperes a felettes tűzrendészeti szakhatóság véleményét nem szerezte be, így a tűzrendészeti szakhatósági állásfoglalás hiányában pedig az alperesi határozat jogszabálysértő /
35. pont/. Az iratokban foglaltak alapján a Fővárosi Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett beépítés vonatkozásában a kötelező 35 %-os legkisebb zöldfelületi arány biztosított, abban 1/3-ad arányban a kavicsburkolat is figyelembe vehető, az alperesi határozat e körben nem jogszabálysértő. A jogerős ítélet ellen a felperesek, illetve a felperesi beavatkozók terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A II-III. r. felperesek, továbbá XV.r. felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozással arra, hogy az ítélet ellentétes az OTÉK
36. § /2/ bekezdésében,
37. és
38. §-ában,
39. §-ában,
40. § /8/ és /9/ bekezdésében, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló
41. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
42. §-ában foglaltakkal. Sérelmezték azt is, hogy a Fővárosi Bíróság az alperesi határozatot csak részben helyezte hatályon kívül. Vitatták az egyes kereseti pontok tekintetében elfogadott ítéleti álláspontot is. Az I., IV. és V.r. felperesek, továbbá az I-XIV.r. felperesi beavatkozók felülvizsgálati kérelmükben szintén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy a bíróság a részbeni hatályon kívüli helyezéssel lényegében megváltoztatta az alperes határozatát, holott a Pp.
43. § /1/ bekezdése alapján erre nem volt lehetősége. Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy miután az alperesi határozatnak jól elkülöníthető, önállóan is elbírálható részei voltak nem volt törvényi akadálya annak, hogy a bíróság azt csak részben helyezze hatályon kívül. A felülvizsgálati kérelmek alaposak. A Pp.
44. § /1/ bekezdése szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Az idézett eljárásjogi rendelkezés értelmében a bíróság főszabályként a jogszabálysértő közigazgatási határozat teljes egészében történő hatályon kívül helyezésére jogosult. A Pp.
45. § /2/ bekezdése szerinti a közigazgatási határozatot megváltoztató döntés hozatalára a bíróságnak csak törvény eltérő rendelkezése esetén van módja. Ha a bíróság a közigazgatási határozatot csak részben helyezi hatályon kívül, az eredményét tekintve gyakran a határozat megváltoztatásával egyenértékű, ezért részbeni hatályon kívül helyezésre csak akkor van lehetősége, ha a közigazgatási határozatnak jól elkülöníthető, önállóan is elbírálható részei vannak [pl. olyan adóügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata során, amelyben a bíróság az ÁRT
46. § /1/ bekezdése folytán megváltoztatási jogkörrel rendelkezik és különböző adónemekkel kapcsolatos határozati rendelkezésről dönt /KGD 2005/
47. jogeset/]. Építési engedélyezési ügyben azonban a bíróságnak nincs megváltoztatási jogköre, ezért a Fővárosi Bíróság a Pp.
48. § /1/ bekezdésébe ütköző módon járt el, amikor az alperes határozatát csak részben - meghatározott követelmények vizsgálata körében - helyezte hatályon kívül. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
49. § /4/ bekezdése értelmében a jogerős ítéletet és az alperes határozatát teljes egészében hatályon kívül helyezte, az alperest pedig új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet érdemi indoklását illetően a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Fővárosi Bíróság helyes jogi álláspontot fejtett ki az ítéleti indokolása 1., 3.,
50. és
51. pontjában az alábbiak szerint: A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bírósággal egyezően megállapította, hogy a ZKVSZ
52. § /13/ bekezdés a/ pontja alapján a perbeli építési ügyben az M4-es melléklet alkalmazható volt, ennek körében azonban vizsgálni kellett volna, hogy vajon a tervezett beépítés módja és mértéke illeszkedik-e a meglévő beépítéshez. A Fővárosi Bíróság helyesen állapította meg, hogy a Csatornázási Művek Rt.
53. március
54. napján kelt levele a csapadékvíz elvezetéséhez az elvi hozzájáruló nyilatkozatot megadta, az az építési engedély megadásához elegendő volt. Az L2-es övezet építménymagassági előírásaira figyelemmel az is megállapítható, hogy a tervezett épület magassága a keretövezeti előírásoknak megfelel, az illeszkedési követelmény azonban korlátozhatja a megengedett építménymagasságot. A Fővárosi Bíróság helyesen fejtette ki azt is, hogy a lépcsőházi szellőzőablakok üvegfalra történő áttervezése folytán nem mellőzhető a felettes tűzrendészeti szakhatóság véleményének beszerzése sem. A Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta a felülvizsgálati kérelmeket, a jogerős ítélet indokolása 2.,
55. és
56. pontjában vizsgált jogszabálysértések vonatkozásában, mert sem az elsőfokú építési engedély, sem az alperes másodfokú határozata indokolásában nem tért ki arra, hogy jogszerű-e a telken belüli felszíni parkolás, csökkenti-e a tervezett beépítés a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve valóban biztosított-e a kötelező 35 %-os legkisebb zöldfelületi arány /Ket.
57. § /1/ bek. e/a, e/c és e/f pontjai, illetve Áe.
58. § /1/ bek. c/ pontja/. Ezen indokolásbeli hiányosságot a bíróság ítéletében nem pótolhatja. A felépíteni tervezett épületek szintjeinek száma /
59. pont/ vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy mind főváros, mind Z. kerülete a helyi önkormányzatokról szóló
60. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv./, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
61. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján alkotta meg városrendezési és építési keretszabályzatát, illetve szabályozási tervét, ezért az építésügyi hatósági engedélyezési ügyekben a két önkormányzati rendeletet együttesen kell alkalmazni. Az együttes alkalmazás követelményének megfelelően mind a Főv.Kgyr.
62. § /1/ bekezdésének, mind a ZKVSZ építménymagassági előírásának érvényesülnie kell. Nem adható tehát építési engedély a négy-öt szintes lakóépületnél több szinttel rendelkező épületekre. A két önkormányzati rendelet együttes alkalmazása körében tehát nincs olyan ellentmondás, amely kizárólag alkotmánybírósági normakontroll keretében lenne feloldható. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az új eljárásban az építési engedély érdemi tartalma vonatkozásában e felülvizsgálati ítélet indokolásában kifejtettek az alperesi építésügyi hatóságot a megismételt eljárás és határozathozatal során köti /Ket.
63. § /3/ bek., illetve Áe.
64. § /3/ bek./. A felperesek eredményes felülvizsgálati kérelmük folytán pernyertesek lettek, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
65. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
66. § /1/ bekezdése értelmében a pervesztes alperest és alperesi beavatkozót egyetemlegesen kötelezte a megállapított szakértői díjat is magába foglaló elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli /6/1986./VI.26./ IM rendelet
67. §-a/. Budapest,
68. szeptember
69. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő