Kfv.III.37.454/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tordai Terézia ügyvéd által képviselt B. N.-né felperesnek, a Pest Megyei Földhivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 8.K.27.737/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.27.737/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az eljárás adatai szerint a felperes egy ü-i és egy v-i ingatlanra részarány kiadása iránti igényt terjesztett elő. Az igények tárgyában az alperesi elsőfokú szervhez megküldött azonos tartalmú részarány szerződések csak az ü-i ingatlanra vonatkoztak, és
- évben külön számon kerültek iktatásra. Az egyik, a hiánytalan szerződés alapján a tulajdonjogot az ü-i ingatlanra a felperes javára még akkor bejegyezték, a másik, a hiányos szerződés tárgyában határozat nem született. A felperes
- évben kérte az alperestől a v-i ingatlanra is tulajdonjogának bejegyzését. Állította, hogy az
- évben az alpereshez küldött egyik szerződés nem ü-i, hanem v-i ingatlanra vonatkozott. Állítása igazolására a v-i ingatlanra
- január
- napján megkötött részarány szerződést, és olyan egyéb okiratokat csatolt, melyek a szerződésen túlmenően is valószínűsítették a v-i ingatlannak részére való kiadását. Az alperes a kérelmet abban az
- évben érkezett, az ü-i ingatlanra vonatkozó okirat alapján indult ügyben érkezett beadványként kezelte, amelyben annak idején határozatot nem hozott. Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a közigazgatási eljárás többszöri megismétlése után
- március
- napján hozott határozatával a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította. Az alperes
- szeptember
- napján 30.761-2/
- számon meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a jelen ügyben elintézendő
- évben iktatott részarány szerződés az ü-i ingatlanra vonatkozik, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas, mert alaki hibája van: két tanú az okiraton aláírásával a szükséges igazolást nem tette meg. Rámutatott az alperes arra is, hogy az ügyben elbírált szerződés nem a felperes által csatolt v-i ingatlanra vonatkozó szerződéssel azonos. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben kérte annak megváltoztatásával a v-i ingatlanra tulajdonjoga bejegyzését. Állította, hogy a földhasználó és a közte részarány kiadásra kötött szerződés
- január
- napján jött létre, ezért e szerződés tárgyában kellett volna az ügyben az alperesnek határozatot hozni. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes rendelkezésére álló szerződés hiányos volt, ezért ennek alapján a bejegyzési kérelmet az alperes jogszerűen utasította el. Rámutatott a bíróság arra is, hogy az alpereshez nem érkezett meg az a szerződés, melyet a felperes a v-i ingatlanra bemutatott, ezért ennek tárgyában határozatot sem lehetett hozni. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy maga az általa csatolt szerződés, és az állítása alátámasztására szolgáló egyéb okiratok is hitelt érdemlően igazolják, hogy a v-i ingatlant számára kiadták, és a részarány szerződést az alpereshez megküldték. Az alperesnek ennél fogva tulajdonjoga bejegyzése iránt intézkedni kellett volna. Hivatkozott arra is, hogy az
- évben kötött szerződésnek alaki hibája nem volt. Kifogásolta, hogy a bíróság köteles lett volna az általa szolgáltatott bizonyítékok alapján a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozni. Hivatkozására tekintettel megállapítható, hogy a felperes lényegében a bizonyítékok mérlegelését a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának megsértését jelölte meg jogszabálysértésként. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény továbbiakban: Inytv./
- §-ának /1/ bekezdése értelmében /a az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Az Inytv.
- § /4/ bekezdése értelmében a kérelemhez egyebek mellett csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. Az alperes rendelkezésére álló bejegyzés alapjául szolgáló okirat egy olyan ü-i ingatlanra vonatkozik, melyre egy más számon megindult ügyben hozott határozattal a felperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A perbeli üllői ingatlanra vonatkozó rendelkezésre álló szerződés hiányos: az okiraton tanúk aláírása nem szerepel. Az Inytv.
- §-ának /1/ bekezdése értelmében el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi, vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. Az Inytv.
- § /3/ bekezdésének e/ pontja szerint nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti rangsorában, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, az okirat tanúk által történő aláírásáról kellene gondoskodni. A tanúk aláírásának hiánya tehát olyan alaki hiányosság, amelyre figyelemmel a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. Jogszerű döntést hozott tehát az alperes, amikor az ü-i ingatlanra vonatkozó okirat említett hiányossága miatt a bejegyzési kérelmet elutasította és ezt a tényt a bíróság helyesen állapította meg. A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /2/ bekezdése alapján a jogerős ítélet anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozással is támadható. Ha az ítéletet a tényállás megállapítását és a bizonyítékok mérlegelését kifogásolva támadják, a felülvizsgálat során arra kell választ adni a Pp.
- § /1/ bekezdése szerint, hogy e mérlegelés okszerű volt-e, és a tényállás megállapítása nem volt-e iratellenes. A jelen perben a megyei bíróság helyesen megállapított tényállásra alapított okszerűen mérlegelt bizonyítékok figyelembe vételével hozta meg ítéletét, ezért a mindezek hiányára hivatkozó felperesi felülvizsgálati kérelem alaptalan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperesi igény tárgyában régóta folyó eljárás miatt mutat rá a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a v-i ingatlanra vonatkozó szerződés az alperesnél nem volt fellelhető, ennélfogva a v-i ingatlan tárgyában az alperes nem intézkedhetett. Nincs lehetőség a földhivatali eljárásban olyan bizonyítási eljárás lefolytatására, aminek eredménye az ügyben ténylegesen érkezett szerződés helyett egy más szerződés figyelembe vételével hozandó határozat kikényszerítése lenne. A felperes
- évben benyújtott kérelmét maga sem tekintette önállóan elintézendő új igénynek, ezért az ahhoz csatolt, és az alpereshez is ekkor érkezett szerződés tárgyában intézkedni nem kellett. Mindezekből az következik, hogy a felperes v-i ingatlanra vonatkozó perbeli igénye közigazgatási földhivatali eljárásban nem volt orvosolható. Amennyiben a felperes rendelkezik ki nem adott részaránnyal, ez az igénye rendes úton érvényesíthető. A felülvizsgálati eljárással kapcsolatban az alperesnek a Pp.
- §-a szerint felszámítható költsége nem merült fel, ezért a felülvizsgálati perköltség részének viselése felöl rendelkezni nem kellett. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §ának /1/ bekezdése alapján köteles az államnak a felülvizsgálati eljárás illetékét megfizetni. Budapest,
- október
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő