Kfv.III.39.384/2007/12.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Vajk Kálmán pártfogó ügyvéd által képviselt V. A. felperesnek, a Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala alperes ellen gondnok kirendelése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a személyesen eljárt V. A.-né beavatkozott - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- augusztus
- napján kelt 12.K.21.630/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által 21., és Kfv.
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.21.630/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A Legfelsőbb Bíróság a kirendelt pártfogó ügyvéd munkadíját 12.000.- /azaz tizenkétezer/ forintban állapítja meg, amelyet az állam visel. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes és az alperesi beavatkozó
- évben kötött házasságot. A házasságból V. és É. utónevű gyermekek születtek. A gyermekeket az alperesi beavatkozó gondozza. A felperes és az alperesi beavatkozó házasságát a bíróság részítéletével
- évben felbontotta. Az
- január
- napján született V. utónevű gyermek autista, ezért őt a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. Az alperes elsőfokú szerve határozatával az alperesi beavatkozót a gyermek részére gondnokul kirendelte, egyben a felperes ez irányú kérelmét elutasította. Az alperes az 51.944-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével tartotta alkalmasabbnak az alperesi beavatkozót. A körülmények vizsgálatánál értékelte a szülők bontóperének irataiban fellelhető szakértői véleményt is, mely a felperesnél olyan tüneteket állapított meg, mely miatt a gyermeknevelésre alkalmatlan. A felperesnek ugyan gondozási kötelezettsége a gondnoki tiszt betöltése folytán nem keletkezik, de a szülői felügyeleti jog gyakorlásába is beletartozó képviselet és vagyonkezelés igen. Minthogy ezek a jogok és kötelezettségek a szülői felügyeleti jog gyakorlásába is beletartoznak, és a szakértői véleményből arra lehet következtetni, hogy erre a felperes nem alkalmas, ezért a gondnoki tisztet sem töltheti be. Ezzel szemben az alperesi beavatkozóval kapcsolatban alkalmatlansági körülmény nem merült fel. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, és azt, hogy a megismételt eljárásban a gyámhatóság gondnokul őt rendelje ki, vagy a bíróság a többes gondnoki tisztséget betöltő határozathozatalra kötelezze a közigazgatási szervet. Eljárási hibákat kifogásolt, érdemben előadva, hogy megfelelő körülményeket ő és nem az alperesi beavatkozó tud gyermekének biztosítani. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint eljárási szabályszegés nem terhelte az alperest határozata meghozatalakor. A gyámhatóság érdemi döntése meghozatalakor a határozat alapjául szolgáló tényeket, körülményeket kellőképpen feltárta, a beszerzett bizonyítékokat okszerűen mérlegelte. Eljárása során a gondnok kirendelés részletes szabályairól szóló 149/1997./IX.10./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Gyer./ szabályait messzemenően figyelembe vette, és a gyermek érdekei szem előtt tartása mellett döntött a gondnok személye felöl. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára való utasítását kérte. Előadta, hogy az ítélet meghozatala előtti eljárásban a bíróság nem biztosította számára az egyenlő bánásmódot, megalapozatlan szakvéleményt vett döntésénél figyelembe, valamint keresetmódosítása tárgyában nem döntött. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 1-5., valamint
- §-ait, valamint a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /1/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a felülvizsgálni kért ítéletet eljárási okok miatt támadja. Anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt is van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a Pp.
- § /2/ bekezdése alapján. Az eljárási jogszabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem akkor vezethet eredményre a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján, ha az eljárási szabálysértés kihatott az ügy érdemi elbírálására. Az ügyben a megyei bíróság nem sértette meg a Pp.
- § /1/ bekezdésében foglaltakat, mert az ítéletének indokolásában részletesen megindokolta azokat a körülményeket, amelyekre a döntését alapozta. Az irányadónak elfogadott bizonyítékok mérlegelése körében a megyei bíróság azt vizsgálta, hogy az alperes helyesen alkalmazta-e a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 19/A. § /1/ és /2/ bekezdését, valamint a Gyer.
- § /1/ bekezdésének a/ pontját, /3/ bekezdését,
- § /1/ bekezdésének a/ és d/ pontját. A Ptk. 19/A. § /1/ és /2/ bekezdéséből fakadóan a gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket kell előnyben részesíteni, de a feltárt összes körülmények figyelembevételével kell a gondnok személyét meghatározni. Megállapította a bíróság, hogy az alperes a gondnok kirendelésénél a szülőket előnyben részesítve rendelte ki gondnokként az alperesi beavatkozót. A gyámhatóság megvizsgálta a gondnok kirendelésének okát, meghallgatta azon személyeket, akik a gondnok kirendelés kapcsán számba jöhetnek, és a bontóperi bíróság által beszerzett szakvéleményt is értékelte. A megyei bíróság az alperes ezen tevékenységeit eljárása eredményeként jogszerűként értékelte. A bíróság által felhasznált bizonyítékok mérlegelése okszerű volt, ezért a felperes felülvizsgálati kérelme az eljárási és az ebből fakadó anyagi jogszabálysértés tekintetében alaptalan. Tévedett a felperes, amikor a Pp.
- §-ára hivatkozott jogszabálysértésként, mert álláspontja szerint a bíróság kereseti kérelmét teljes mértékben nem bírálta el, mert az ítélet rendelkező részéből kitűnően a bíróság a felperes keresetét elutasította, ami természetszerűen a felperes minden kereseti kérelmére, és annak minden részletére kiterjed. Nem született tehát a kereset tárgyában hiányos határozat a bíróság részéről. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-ának /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésén alapszik. A pártfogó ügyvédnek járó díjat a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségtérítésről szóló 7/2002./III.30./ IM rendelet
- §-ának /2/ bekezdése alkalmazásával határozta meg a Legfelsőbb Bíróság. Budapest,
- október
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő