← Magyarország

Kfv.35375/2007/4 – Kúria

Kfv.I.35.375/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Várhelyi Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a ... őrnagy, mb. regionális parancsnok-helyettes által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Középdunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki adóvisszatérítés ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróságon 21.K.20.660/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. június 19-én kelt 21.K.20.660/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.20.660/2007/
  5. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes szántóföldi növénytermesztéssel és állattartással foglalkozik, így jelentős mennyiségben használ fel gázolajat, amely kapcsán -
  6. január
  7. és
  8. december
  9. közötti időszakban - jövedéki adó-visszaigénylésre vonatkozó bevallásokat nyújtott be az alpereshez. A jövedéki hatóság revízió alá vonta a felperes különböző időszaki bevallásait. Az ennek eredményeként hozott első fokú határozatot az alperes a 4629/
  10. VPRP II. számú határozatában 4.719.000 Ft jövedéki adó visszafizetése, 2.359.500 Ft adóbírság, 2.033.227 Ft késedelmi pótlék, 50.000 Ft mulasztási bírság tekintetében helybenhagyta, ezt meghaladó részében megsemmisítette, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az alperes érdemi döntését a
  11. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  12. §

(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjaiban,
(3)bekezdés b) pontjában, a termőföldről szóló többször módosított
  1. évi LV. törvény (továbbiakban Ftv.) 11/A. §-ában, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/
  2. (XII. 1.) Kormányrendelet (továbbiakban R.)
  3. §
(2)bekezdésében foglaltakra alapította. A felperes keresetében az első fokú határozatot helybenhagyó alperesi érdemi döntés megváltoztatását, fizetési kötelezettsége törlését, vagy e körben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az első fokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A megyei bíróság a felperes keresetét kis részben - 1.842.000 Ft adóbírság megfizetésére való kötelezés tekintetében - találta alaposnak, ezért az alperes határozatát e körben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte, ezt meghaladóan azonban a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet keresetet elutasító része ellen - 2.181.000 Ft jövedéki adó visszafizetése és az ehhez kapcsolódó adóbírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság tekintetében - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte e körben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának megváltoztatását arra alapítottan, hogy a 2.181.000 Ft jövedéki adót jogszerűen igényelte vissza. A felperes azzal érvelt, hogy a gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítéséhez nem volt szükség a földhasználati lapra,
  1. május
  2. napjáig a földművelésügyi hivatal e nélkül is igazolhatta a földhasználati jogosultságot. Az alperes és a megyei bíróság határozata téves jogértelmezésen alapul, mivel visszaigénylésére nem az Art., hanem az R. szabályai az irányadóak. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részének hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelem által vitatott körben - a 63100 M 20009816 és 63100 M 20015763 számú adóbevallásokkal kapcsolatosan - az alperes azért állapított meg összesen 2.181.000 Ft jogosulatlan visszaigényelt adóösszeget, mivel ezekben a felperes olyan földterületek után is érvényesítette visszaigénylési jogát, amelyek használati jogcímét nem tudta igazolni az illetékes földhivatalok által vezetett földhasználati lapokkal. A Legfelsőbb Bíróságnak a rendkívüli jogorvoslati eljárás során kizárólag jogkérdésben kellett döntenie mivel a felperes azt nem vitatta, hogy olyan termőföldeket művelt meg, amelyekre nézve földhasználati szerződéssel, földhasználati lappal nem rendelkezett, és, hogy e termőföldek megműveléséhez felhasznált gázolaj után igényelte vissza az adót. Az előző bekezdésben rögzített tényállásra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság teljes körűen osztja az alperes és a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a felperes a 2.181.000 Ft-ot jogosulatlanul igényelte vissza. Az R.
  3. §
(2)bekezdése értelmében ugyanis a visszaigénylésre az R-ben nem szabályozott esetekben az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Art. 4. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjai értelmében az Art. hatálya kiterjed a törvényben, kormányrendeletben, vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásokra (a továbbiakban együtt költségvetési támogatásra), valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Az Art. 4. §
(3)bekezdés b) pontja alapján, ha az Art. másként nem rendelkezik, az adóvisszaigénylés és adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a jövedéki adó-visszaigénylés költségvetési támogatásnak minősül, annak visszatérítésére, kiutalására és ellenőrzésére nem az R., hanem az Art. szabályai az irányadóak. Az R. költségvetési támogatásra vonatkozó szabályozást nem rögzít. A felperessel szemben adóellenőrzés és adóigazgatási eljárás került lefolytatásra, amely során az alperes jogosult volt annak vizsgálatára, hogy a felperes a bevallásaiban a költségvetési támogatást jogszerűen azaz az irányadó rendelkezéseknek megfelelően igényelte-e vissza, amelyek rendelkezések a következők voltak: Az Ftv. 1. §
(1)bekezdése és a 2. §
(1)bekezdése szerint e törvény hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi termőföldre, és a termőföldek hasznosítására, használatára is. Az Ftv.
  1. január 1-től hatályos 11/A. §-a értelmében "a földhasználattal összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást igénybe venni csak a föld fekvése szerinti, földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet". Az Ftv.
  2. §-ának c)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/
  3. (XII.13.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm.r.)
  4. §
(1)bekezdése értelmében földhasználati lapon kell nyilvántartani a körzeti földhivatal illetékességi területén a földhasználó használatában álló valamennyi termőföldet, illetőleg mező-és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet. Az Ftv. és a Korm.r. szabályait tehát a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó-visszatérítésére alkalmazni kell, és ezek alapján kizárólag a földhivatal által nyilvántartásba vett földterületekre lehet a visszaigénylést érvényesíteni függetlenül attól, hogy a termelő ténylegesen mekkora területet művelt meg. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy az R. 1. §
(1)bekezdése értelmében az R. hatálya arra a jogi személyre terjed ki, akinek a használatában (tulajdonosként vagy más jogcímen) mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas terület van, és ott mezőgazdasági tevékenységet folytat. Tehát e jogszabályhely is kifejezetten utal a jogcímre, amely a visszaigénylés jogszerűségének elbírálásánál nem hagyható figyelmen kívül. A felperes pedig a perbeli esetben az ismertetett jogszabályi rendelkezésnek megfelelő jogcímmel nem rendelkezett, így azt földhasználati lappal - igazolni sem tudta. Az általa hivatkozott földhivatali igazolások pedig kizárólag a megművelt területek nagyságára vonatkoztak és nem a használati jogcímre, ezért a felperes nem jogszerűen vette igénybe a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után a jövedéki adó-visszatérítést. A jogerős ítélet tehát a rendkívüli jogorvoslati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta (Pp. 275. §
(3)bekezdése). A rendkívüli jogorvoslati eljárásban tárgyalás tartására nem került sor, az alperest nem ügyvéd és nem jogtanácsos képviselte, így javára felszámítható perköltség -pernyertessége ellenére - nem merült fel (Pp. 75. §
(1)bekezdése). A felperes rendkívüli jogorvoslat iránti kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket (130.900 Ft-ot) illetékbélyegben lerótta, ezért az illetékfizetés tárgyban sem kellett határozni. Budapest, 2008. október 16. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.