← Magyarország

Kfv.37500/2007/4 – Kúria

Kfv.III.37.500/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Bálint Ferenc ügyvéd által képviselt E. Zrt. felperesnek a Veszprém Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Veszprém Megyei Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 2.K.20.897/2007/
  3. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.20.897/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000./azaz perköltséget. 15 napon tízezer/ belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra további 26.000./azaz huszonhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes öt ingatlanra gázelosztó-vezetéket épített, melyek használatbavételi engedélyét
  6. január
  7. napján megkapta. Az engedély
  8. január
  9. napján jogerőre emelkedett. A felperes kérte a gázelosztó-vezetékekkel érintett ingatlanokra bányaszolgalmi jog bejegyzését. Kérelméhez csatolta a változási vázrajzot, a terület kimutatást, valamint a gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős használatbavételi engedélyről szóló határozatot. A használatbavételi engedély
  10. pontjában felhívta az építtetőt, hogy a létesítménnyel és a biztonsági övezettel érintett ingatlanokra bányaszolgalom alapításáról és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről gondoskodjon. Az alperes elsőfokú szerve határozatával a bányaszolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Az alperes
  11. május
  12. napján kelt 30-365/2/
  13. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a bányaszolgalmi jog bejegyzésének az volt az akadálya, hogy a felperes által a kérelméhez csatolt, egyébként bejegyzésre alkalmas okirat az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  14. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ okiratokkal szemben támasztott követelményeinek nem felelt meg. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozatok megváltoztatását és a bányaszolgalmi jog bejegyzését kérte. Keresetében előadta, hogy a földgáz ellátásról szóló
  15. évi XLVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003./VII.29./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./
  16. §ának /1/ bekezdése értelmében a bejegyzést eszközölni kellett volna, mert a Korm.r. szerint kérelméhez bejegyzésre alkalmas okiratot csatolt. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes által kérelméhez csatolt okirat nem felelt meg az Inytv.
  17. § /1/ bekezdésében felsorolt kellékeknek, mert nem tartalmazta az érintett ingatlanok pontos megjelölését. A felperes által csatolt határozat a K.. Rt. által épített létesítmény használatba vételét engedélyezi. A határozat egyéb adatokat az ingatlanokról nem tartalmaz. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével keresetének helyt adó döntés hozatalát kérte. Előadta, hogy kérelméhez bejegyzésre alkalmas okiratot csatolt, melynek alapján a bányaszolgalmi joga bejegyzéséről gondoskodni kellett volna. Előadását azzal is alátámasztotta, hogy ügyében speciális jogszabályt kellett volna alkalmazni, melynek rendelkezései rontják az ingatlannyilvántartási törvény előírásait. Jogszabálysértésként a Korm.r.
  18. §-ának /1/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Korm.r.
  19. §-ának /1/ bekezdése értelmében a gázellátásról szóló
  20. évi XLI. törvény módosításáról szóló
  21. évi XX. törvény hatályba lépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes
  22. december
  23. napjáig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A bejegyzésre a területileg illetékes bányafelügyeletnek a gázelosztó-vezetékre kiadott használatbavételi engedélyére vonatkozó jogerős határozata alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okirat. A felperes kérelméhez nem vitásan csatolta a területileg illetékes bányafelügyeletnek a gázelosztó-vezetékre kiadott használatba vételi engedélyére vonatkozó jogerős határozatát. Ez a határozat a Komr.r.
  24. §-ának /1/ bekezdése értelmében bejegyzésre alkalmas okirat, ami a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint olyan okiratot jelent, ami azért alkalmas a bejegyzésre, mert egyébként bejegyzés alapjául nem szolgálhatna. Ez a jogszabályi szóhasználati megkülönböztetés, ami a bejegyzésre alkalmas, és az Inytv.-ben használt bejegyzés alapjául szolgáló okirat között jelentkezik, a fentieket jelenti kizárólag, nem azt, hogy az ekként bejegyzés alapjául is szolgáló okirat egyéb kellékei az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéshez szükségtelenek volnának. A két jogszabály e tekintetben nincs az általános és különös viszonyában egymással, annyiban csak, hogy a speciális jogszabály olyan okiratot is enged bejegyezni, amely egyébként az ingatlannyilvántartási szabályok szerint bejegyzés alapjául nem szolgálhatna, mert az Inytv.-ben az ilyen okiratok között felsorolva nincs. A megyei bíróság helyesen hivatkozott ítéletének indokolásában az Inytv.
  25. § /1/ bekezdésének c/ pontjára, mely szerint a belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell az érintett ingatlan pontos megjelölését /település neve, helyrajzi szám/. A felperes sem vitatta, hogy az általa csatolt okirat nem felel meg ennek a kelléknek, ezért a megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes határozata jogszerű volt. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
  26. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  27. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
  28. §-a alapján köteles megfizetni az alperes Pp.
  29. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. Az illetékkülönbözet fizetésére kötelező rendelkezés az az illetékekről szóló
  30. évi XCIII. törvény
  31. §-ának /1/ bekezdésén alapszik. Budapest,
  32. november
  33. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Buzinkay Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.