A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.734/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló által jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Városi Bíróság 8.B.1802/2004/
- számú és a Csongrád Megyei Bíróság 2.Bf.1197/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 11.200 (tizenegyezerkettőszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Városi Bíróság a
- október 25-én meghozott - és a Csongrád Megyei Bíróság 2.Bf.1197/2007/
- számú ítélete folytán
- február 22-én jogerőre emelkedett - 8.B.1802/2004/
- számú ítéletével az I. rendű és a II. rendű terheltet a társtettesként, jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentette. A megállapított tényállás a következőket tartalmazza: A II. rendű terhelt üzletvezetése alatt álló Bt
- augusztus 27én projekt finanszírozásra irányuló együttműködési megállapodást kötött két Kft-vel, amelynek értelmében az egyik Kft 20 százalékos üzletrészt szerez a Bt projekt tulajdonos gazdasági társaságban, s ez a társaság jogosult lesz a másik Kft közreműködésével minimálisan négyszer 250.000 USD-hez hozzájutni.
- szeptember 5-én az elsőként megjelölt Kft és a Bt alárendelt kölcsöntőke szerződést kötött akként, hogy a Kft 245.000.000 forint kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását vállalta úgy, hogy az első 120.000.000-s összeget 15 banki napon belül kívánta a Bt részére megfizetni. A Bt-nek viszont kockázati tőke jogcímén 4.000.000 forintot kellett fizetnie a másik Kft-nek. Ez azonban nem állt rendelkezésre, ezért az I. rendű terhelt a sértettől pontosan meg nem határozható, de minimum 2.000.000 forint összegű kölcsönt kért és kapott
- szeptember 1-jén. Az I. rendű terhelt vállalta, hogy a kölcsönt legkésőbb
- október 1-jéig visszafizeti, s fedezetként felajánlotta a kertészetükben lévő gázkazánt és víztisztító berendezést is. A Bt a Kft részére a 4.000.000 forint kockázati tőkét befizette. A kölcsönkérés idején az I. rendű terheltnek reális esélye volt a visszafizetésre, mivel
- október hó
- napjáig a beérkező 245.000.000 forintos hitelből az teljesíthető lett volna. Az I. rendű terhelt a vállalt határidőben azonban a kölcsönt nem tudta visszafizetni, mert a két Kft-vel kötött szerződések - a terhelteknek fel nem róható okból - nem teljesültek, a terheltek maguk is csalás áldozataivá váltak.
- december hó
- napjával elrendelték a Bt felszámolását, így az I. rendű terheltnek nem volt lehetősége arra, hogy a fedezetként felajánlott vagyontárgyakat a kölcsönadó részére átadja. Az I. rendű terhelt a büntetőeljárás 150.000 forintot megfizetett. alatt a sértett részére A felmentő rendelkezés az I. rendű terhelt esetében a Be. 6.§-a
(3)bekezdése b/ pontjának I. fordulatán (mert a haszonszerzésre, illetve a károkozásra irányuló egyenes szándék kétséget kizáró módon nem volt bizonyítható), a II. rendű terheltet érintően pedig a Be. 6.§-a
(3)bekezdése a/ pontjának II. fordulatán alapult. A jogerős ügydöntő határozat ellen - képviselője útján - a sértett, mint pótmagánvádló terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének a/ pontját megjelölve. Álláspontja szerint a terheltek tévedésbe ejtették, mert az őket, valamint a betéti társaságot terhelő jelentős összegű tartozást elhallgatták és azt sem közölték, hogy a kölcsönt csak az 1.000.000 USD folyósítása esetén tudják visszafizetni. A kölcsön felvételének 2002. szeptember 1-jei időpontjában pedig a Bt még nem rendelkezett olyan szerződéssel, amely a kölcsön megtérítésére fedezetet nyújtott volna, ilyen módon a terhelteknek nem volt reális lehetőségük a teljesítésre. Ezen túlmenően az I. rendű terhelt nem volt tagja a betéti társaságnak, ebből következően a fedezetül felajánlott vagyontárgyakkal nem is rendelkezhetett volna. Utalt továbbá a felülvizsgálati indítvány arra, hogy a tényállás a kölcsön összegének megjelölése, valamint a kockázati tőke tényleges befizetése tekintetében téves és iratellenes. A védő a nyilvános ülésen fenntartását indítványozta. a megtámadott határozatok hatályban A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 423.§-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozatában rögzített tényállás az irányadó, az abban foglaltaktól eltérő tényekre vagy megalapozatlanságra hivatkozással az nem támadható. Ebből következően a 4.000.000 forintot kitevő kockázati tőke befizetésének megtörténtét, illetve a kölcsön pontos összegének megállapíthatatlanságát vitató érvek nem képezhetik felülvizsgálat tárgyát. A Btk. 318.§-ának
(1)bekezdésében meghatározott csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. Az elkövetési magatartás megvalósítása és ezzel okozati kapcsolatban a kár bekövetkezése azonban önmagában még nem teszi tényállásszerűvé a cselekményt, szükséges az is, hogy az elkövető a passzív alany tévedésbe ejtését vagy tévedésben tartását célzatosan, jogtalan haszonszerzés érdekében vigye véghez. A károkozás tekintetében viszont az eshetőleges szándék is elegendő. Az irányadó tényállás szerint a két Kft-vel
- augusztus 27-én megkötött együttműködési megállapodás alapján a Bt számíthatott arra, hogy 1.000.000 USD-hez hozzá fog jutni. Ennek megfelelően vállalta a Kft a
- szeptember 5-én létrejött kölcsöntőke szerződés értelmében a 120.000.000 forint kölcsönösszeg 15 banki napon belüli átutalását a Bt részére. Az I. rendű terhelt éppen az ennek megszerzéséhez szükséges 4.000.000 forint kockázati tőke teljesítéséhez kért kölcsön
- szeptember 1-jén a sértettől minimálisan 2.000.000 forintot azzal, hogy azt
- október hó
- napjáig visszafizeti. A magánszemélytől felvett kölcsön esetében jogtalan haszonszerzésről akkor van szó, ha az elkövető a kívánt pénzösszeghez eleve a visszafizetés szándéka nélkül kíván hozzájutni. A tévedésbe ejtő magatartás pedig az, hogy az elkövető a sértettnek meghatározott időpontban történő visszafizetést ígér, holott azt nem akarja vagy nem tudja teljesíteni. A csalás szempontjából jelentőséggel bíró megtévesztés tehát nem abban nyilvánul meg, hogy az elkövető adott esetben valótlan körülményekre hivatkozással kéri a „kölcsönt", ugyanígy közömbös, hogy feltárja vagy elhallgatja-e megrendült anyagi helyzetét, miként az is, hogy a felajánlott fedezet felett van-e rendelkezési joga. Annak, hogy az elkövetőnek az ügylet megkötésekor volt-e reális lehetősége vállalt kötelezettségének teljesítésére, a célzat megítélése tekintetében van jelentősége, hiszen a reális esély hiányából nyilvánvalóan a jogtalan haszonszerzési szándékra vonható következtetés. A jelen ügyben feltárt körülményekből kitűnően viszont az I. rendű terhelt tájékoztatta a sértettet arról, hogy a pénzre egy nagyobb összegű hitel elnyerése érdekében van szükség. A két Kft-vel
- augusztus 27-én kötött megállapodásra figyelemmel pedig bízhatott abban, hogy a kölcsön határidőben történő visszafizetését lehetővé tevő pénzösszeg a Bt-hez megérkezik. Ebből következően - amint azt az eljárt bíróságok helyesen állapították meg - nem bizonyítható, hogy az I. rendű terhelt a teljesítés szándéka nélkül, jogtalan haszonszerzési céltól vezérelve tévedésbe ejtette a sértettet. Ugyancsak helytálló a II. rendű terheltnek a Be. 6.§-a
(2)bekezdésének a/ pontja I. fordulatán alapuló felmentése is, hiszen a II. rendű terhelt a Btk. 318.§-ának
(1)bekezdésében írt tényállást kimerítő magatartást nem fejtett ki, bűnsegédi bűnrészességének felrovása pedig minthogy bűncselekmény elkövetése az I. rendű terhelt esetében sem volt megállapítható fogalmilag kizárt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem adott helyt a felülvizsgálati indítványnak, ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§-a
(1)bekezdésének záró fordulata értelmében az állam viseli. A fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, illetve 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontján, továbbá a 418.§-a
(3)bekezdésén és 421.§-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV