Kf.27516/2008/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdését és 58.§-ának

(7)bekezdését. Ezért az ajánlattételi felhívás egyes részeit-, illetőleg az ezen részekhez kapcsolódó ajánlati dokumentációt és az ezt követően hozott valamennyi döntést megsemmisítette. Ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasította. A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Előadta, hogy az ajánlati felhívását megfelelő határidőn belül visszavonta, így közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiányában nem lett volna helye a jogorvoslati kérelem elbírálásának. Előadta, hogy valóban igaz, hogy a Szerkesztőbizottság

1. július 27-én hiánypótlást bocsátott ki, azonban a felperes még
2. július 30-án, elektronikus úton, pótolta a hiányt, és igazolta a hiányolt ellenőrzési díj átutalását. Az alperes a határozati megállapítás jogszerűségére hivatkozással a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolása
3. oldala második bekezdésének első mondatában rögzítette, nincs hatásköre a Szerkesztőbizottság eljárása jogszerűségének vizsgálatára, és ezért mellőzte a felperes ezirányú előadásainak értékelését. Ezt követően, a második és harmadik mondatában értékelte a Szerkesztőbizottság eljárását, következtetése szerint a felperes pótolta a hiányt, ezért az alperes téves megállapítást tett. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint azonban, ezen tévedés nem hatott ki a keresettel támadott határozati rendelkezés jogszerűségére, mert önmagában az ajánlati felhívás jogszerű visszavonása sem eredményezte volna a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának mellőzését, és a jogorvoslati eljárás megszűntetését. Ezért a továbbiakban - az alperes által kifogásolt indokokkal - kiegészítette az alperesi határozat indokolását. Az elsőfokú bíróság az ítélet
4. oldal harmadik és negyedik bekezdésében,
5. és
6. oldalán, valamint a
7. oldal első és második bekezdésében - a Kbt. 316.§

(1), 322.§, 323.§

(1)és

(2), 325.§

(1)és

(5), 334.§

(2), 316.§

(1), 3.§, 318.§

(1)és

(2), valamint 76.§-a

(2)bekezdésre való hivatkozással - kifejtette, miért van hatásköre az alperesnek a jogszerűen visszavont ajánlat esetében is a jogorvoslati eljárás lefolytatására. Megállapította, hogy a hatásköri előírások nem tartalmaznak olyan korlátozó, vagy kizáró feltételt, amely alapján az alperes hatáskörének gyakorlása kizárólag folyamatban lévő közbeszerzési eljárás esetén lenne lehetséges. A jogszabály megszövegezéséből sem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a közbeszerzési eljárás megszűnése a törvény erejénél fogva gátolná a jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatását, ezért az alperes ilyen esetben sem mellőzheti a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatát. Az eljárás kizárólag akkor szüntethető meg, ha a kérelmező az érdemi határozat meghozataláig visszavonja a jogorvoslati kérelmet. Az ajánlati felhívás visszavonásának törvényi lehetősége nem érinti a jogsértés bekövetkezésének törvényi vélelmét. A Kbt. arról ugyanis sem a közbeszerzési eljárásra irányadó, sem a jogorvoslati eljárásra előírt szabályok között határozott rendelkezést nem tartalmaz, hogy a visszavonás a közzététellel megvalósult jogsértés bekövetkeztére is kihatna. A kérelmező jogi érdekét nem tette semmissé az, hogy a felperes a jogorvoslati kérelem benyújtása után visszavonta a felhívását, ezért az alperesnek érdemben kellett állást foglalni. Az alperes eljárási kötelezettség független attól, hogy időközben a jogsértő eseményt a jogorvoslati kérelemben kifogásolt magatartást, vagy mulasztást az ajánlatkérő egy újabb eljárási cselekménnyel igyekezett jogszerűvé tenni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, mely fellebbezés kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének az indokolását támadta, a rendelkező részt nem vitatta. Az alperes fellebbezésében az ítéleti indokolás

1. oldal második bekezdésének második és harmadik mondatát, a
2. oldal harmadik, negyedik bekezdését, a
3. és a
4. oldalak teljes terjedelmét, valamint a
5. oldal első és második bekezdését kérte mellőzni. Előadta, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata során nem vizsgálható a Szerkesztőbizottsága eljárásának jogszerűsége: ezt egyébként az elsőfokú bíróság is megállapította, és ezzel egyetért. Ebből következően azonban az elsőfokú bíróság nem foglalhatott volna állást a hiánypótlás kérdésében. Előadta, hogy a Szerkesztőbizottság eljárását a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a közbeszerzési értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/
6. (III.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) szabályozza. Ezen eljárási szabályok érvényesülésének elbírálása azonban nem tartozik az alperes-, és ennek következtében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában lefolytatott közigazgatási perben eljáró bíróság hatáskörébe: így az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata során nem tehető érdemi megállapítás a felperes és a Szerkesztőbizottság között felmerült vitában. Kiemelte, hogy az alperes megállapítása azon alapult, a felperes nem teljesítette a hiánypótlást, ezért a visszavonás közzétételére nem is került sor. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a további mellőzni kért megállapítások azért jogsértők, mert az indokolás egyértelműen nem a perbeli esetre vonatkozik és jogilag sem helytálló. Az ajánlatkérő a Kbt. 76.§

(2)bekezdése alapján visszavonhatja a törvényi feltételek mellett a közzétett ajánlati felhívást, és ezzel megszűnik a közbeszerzési eljárás. Az ajánlati felhívás jogszerű visszavonása esetén a közbeszerzési eljárás megszűnt, a beszerzési igényt ezen eljárás keretei között nem valósította meg az ajánlatkérő. A jogorvoslati eljárás kizárólag a törvényben előírt esetekben és keretek között folytatható le, így amennyiben az ajánlatkérő nem valósítja meg a beszerzést, és nincs folyamatban közbeszerzési eljárás a Kbt. hatásköri szabályaira figyelemmel az alperesnek nincs hatásköre a jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31.§-ának

(1)bekezdésének a/ pontja alapján meg kell szüntetni a már megindított jogorvoslati eljárást. A felperes nem terjesztett elő ellenkérelmet. Az alperes fellebbezése alapos. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 233.§-ának

(1)bekezdése szerinti fellebbezés a Pp. 256/A. §-a

(1)bekezdésének d/ pontjára tekintettel, csak az ítélet indokolása ellen is előterjeszthető. Ebben az esetben is érvényesül a Pp. 247.§-a

(2)bekezdése, figyelemmel a Pp. 253.-ának

(3)bekezdésére. Ennek folytán az alperes fellebbezésének elbírálása során a Fővárosi Ítélőtábla nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét, illetőleg a fellebbezési indokokon túl az ítélet indokolásának egyéb részeit sem. Az alperesi fellebbezésre tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálódott és nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az alperesi határozatok bírósági felülvizsgálata során van-e lehetőség a Korm. szabályai szerinti lefolytatott szerkesztőbizottsági eljárása jogszerűségének vizsgálatára. Az alperesi fellebbezés szerinti kérelemre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla, hangsúlyozottan a jelen másodfokú peres eljárásban tényként fogadta el az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a bíróságnak nincs hatásköre a szerkesztőbizottsági eljárás jogszerűségének vizsgálatára. Amennyiben azonban a bíróságnak nincs hatásköre ezen eljárás vizsgálatára, úgy azt sem értékelheti, hogy a felperes eleget tett-e a hiánypótlásra kötelezésnek, valós-e, hogy a Szerkesztőbizottság, a kereseti kérelemnek megfelelően, jogszerűtlenül nem tette közzé a visszavonást. A hatáskör hiányában az elsőfokú bíróság további következtetésként azt sem vonhatta volna le, hogy az alperes tévedett abban, miszerint az ajánlattételi határidő lejártáig nem került visszavonásra az ajánlati felhívás. A bíróság hatáskörének hiányára tekintettel, az alperes alappal kérte mellőzni az elsőfokú ítélet indokolásából a 6. oldal második bekezdésének második és harmadik mondatát. Ezen részeket a Fővárosi Ítélőtábla mellőzi. A felperes kereseti kérelmét részben arra alapította, hogy a visszavonást követően, közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiányában, nem lett volna helye a jogorvoslati kérelem elbírálásának. Az elsőfokú bíróságnak, a Pp. 213.§-ának megfelelően, ezen kereseti indok körében is állást kellett foglalni. Erre tekintettel a vonatkozó indokokat a másodfokú bíróság nem mellőzte az elsőfokú ítéletből, de az alperesi indokokra figyelemmel vizsgálta azok megalapozottságát. Az elsőfokú bíróság indokolásában figyelmen kívül hagyta a Kbt. felhívott rendelkezésinek alkalmazáshoz szükséges azon alapvető tényállási elemet, miszerint a közpénz felhasználására irányuló beszerzési szándék hiányában a Kbt. nem alkalmazható. A felperes által alkalmazott nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 48.§-a

(1)bekezdése szerinti ajánlati felhívással indult. A felperes az ajánlattételi határidő leteltéig nincs kötve ajánlatához, azt a Kbt. 76.§-ának

(1)bekezdése alapján módosíthatja, a 76.§

(2)bekezdése szerint vissza is vonhatja. Az alperes alappal hivatkozott arra, hogy az ajánlat visszavonása esetén az ajánlatkérő nem valósít meg beszerzést, ennek hiányában nincs folyamatban közbeszerzési eljárás, e nélkül pedig nem alkalmazhatók a Kbt. szabályai. Az elsőfokú bíróság indokolásával szemben a közbeszerzési eljárás megszűnése kivonja az ajánlatkérő magatartását a Kbt. hatálya alól, az ajánlat jogszerű visszavonása a törvény erejénél fogva gátolja a jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatását. A Fővárosi Ítélőtábla a fentieknek megfelelően megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéleti indokolása

1. oldal harmadik, negyedik bekezdését, a
2. és a
3. oldalak teljes terjedelmét, valamint a
4. oldal első és második bekezdését. Erre vonatkozó alperesi határozat, és megelőző elsőfokú peres eljárás hiányában, abban a kérdésben azonban nem foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla, hogy jogszerűen visszavont ajánlati felhívás esetén az alperesnek meg kell-e szüntetni a jogorvoslati eljárást, és ha igen, akkor a Ket.31.§-a

(1)bekezdésének a/ pontja alapján kell-e megszüntetni. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§-ának

(2)bekezdése alapján a fentiek szerint részben mellőzte, részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását. Az alperest megillető másodfokú perköltségről a Pp. 78.§-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, míg a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a fellebbezési illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM számú rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. évi november hó
3. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró,