← Magyarország

Bhar.356/2008/6 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.356/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi november hó
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság
  4. évi május hó
  5. napján kihirdetett 1.Bf.870/2007/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Nyíregyházi Városi Bíróság
  7. évi november hó
  8. napján kelt 11.B.1296/2006/
  9. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében, s ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. Vádlott
  10. június
  11. napján ... ...nak írt elektronikus levél azon részéről, mely szerint „a magánvádló rendkívül etikátlan és egyben törvénytelen módon járt el a versenytársakkal szemben, figyelmen kívül hagyva a jelenleg is hatályos magyar törvényeket” megállapította, hogy olyan tényállítás, melynek valódisága nem nyert bizonyítást, s ezzel vádlott megvalósította a rágalmazás vétségét. A vádlott levelében írt további tényekről pedig azt a megállapítást tette, hogy azok valósnak bizonyultak. Vádlottnak és védőjének fellebbezése folytán az ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság járt el másodfokon, s a
  12. május
  13. napján megtartott nyilvános ülés alapján az elsőfokú bíróság ítéltét megváltoztatta, s vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. Indokolásának a lényege szerint „a levél tartalma nem más, mint a valóságnak megfelelő tények közlése és egy azon alapuló értékítélet” (ítélet
  14. oldal
  15. bekezdés). A felmentő ítélet ellen a magánvádló, mint magánvádló jogi képviselője jelentett be fellebbezést a vádlott bűnösségének a kimondása végett. Vádlott és a védője a felmentő ítéletet tudomásul vették. A harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást - a Be.
  16. §-ában írt nyilvános ülés keretében - teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
  17. §-ának

(1)bekezdése szerint. Ennek során megállapította, hogy maradéktalanul eleget tettek az első- és másodfokon eljárt bíróságok az ügyfelderítési kötelezettségüknek, feltárták az ügy eldöntése szempontjából szükséges bizonyítékokat, s azok értékeléséről is számot adtak. A másodfokú bíróság által megállapított tényállás mindenben megalapozott, ezért a harmadfokú bíróság azt a felülbírálatának az alapjául elfogadta. A harmadfokú bíróság egyetért mindkét bíróság azon - egyébként egybehangzó megállapításával, hogy jelen ügyben a közérdek indokolta a valóság bizonyítását, s abban is, hogy valósnak bizonyultak a levél azon inkriminált - a következőkben alá nem húzott részei, mely szerint: − a magánvádlópéldának okáért máig vitatott módon szerezte meg
  1. augusztusában a ... lapcsoport legértékesebb napi- és hetilapjait − törvényességi és versenyhivatali eljárás folyik a társaság ellen, mivel rendkívül etikátlan és egyben törvénytelen módon járt el a versenytársakkal szemben, figyelmen kívül hagyva a jelenleg is hatályos magyar törvényeket − az utóbbiakon túlmenően számos eljárás folyik a magánvádlóellen szabálytalan szerkesztői tevékenység miatt (szabálytalan sajtószemlézés) − már egy büntetőjogi eljárás is indult a ... ... által jegyzett cég ellen. Az első- és másodfokú bíróság álláspontja a levél azon - az előzőekben aláhúzott - részével kapcsolatosan különbözik, hogy „rendkívül etikátlan és egyben törvénytelen módon járt el a versenytársakkal szemben, figyelmen kívül hagyva a jelenleg is hatályos magyar törvényeket”. A harmadfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a másodfokú bíróság érvelését osztja. Vádlott a levelében olyan tényállításokat tett, melyek a valóságnak megfeleltek. A korábban írt, s az aláhúzott mondatrész pedig az előbb rögzített valós tényekből vont összefoglaló értékítélet. Mi sem mutatja ezt jobban mint az, hogy vádlott a levél következő részében ki is nyilvánítja, hogy a „véleményünknek tudunk hangot adni …, hogy a cég nem etikus és törvényes módon folytatja lapkiadói tevékenységét, legalábbis Magyarországon”. Itt azt emeli ki a harmadfokú bíróság, hogy maga a vádlott is az általa írtakat „vélemény”nek nevezi meg, másrészt pedig, hogy ezen levélrészlet tartalmilag azonos a már idézett a harmadfokú határozatban aláhúzott - és az elsőfokú bíróság által rágalmazásnak minősített mondatrésszel. A véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed az értékítéletre, az egyén személyes véleményére, s a valóságnak megfelelő tények becsületsértésre alkalmas módon történő közlésére is. Ezért helyes a másodfokú bíróság döntése, mely szerint vádlott bűncselekményt - magatartásának társadalomra veszélyességének hiányában - nem valósított meg, s annak folyományaként a vád alóli felmentése is. Megjegyzi a harmadfokú bíróság, hogy bár vádlott cselekvősége bűncselekményt nem valósított meg, de a sértettet ért jogsérelmet - a jó hírnevének a megsértését - a polgári bíróság
  2. április
  3. napján jogerősen megállapította. Az itt kifejtett indokokra tekintettel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
  4. §-a értelmében helybenhagyta. D e b r e c e n ,
  5. évi november hó
  6. napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Bf.870/2007/
  7. számú ítélete az ítélőtábla végzésével jogerőre emelkedett. D e b r e c e n ,
  8. évi november hó
  9. napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.