(1)bekezdése szerint. Ennek során megállapította, hogy maradéktalanul eleget tettek az első- és másodfokon eljárt bíróságok az ügyfelderítési kötelezettségüknek, feltárták az ügy eldöntése szempontjából szükséges bizonyítékokat, s azok értékeléséről is számot adtak. A másodfokú bíróság által megállapított tényállás mindenben megalapozott, ezért a harmadfokú bíróság azt a felülbírálatának az alapjául elfogadta. A harmadfokú bíróság egyetért mindkét bíróság azon - egyébként egybehangzó megállapításával, hogy jelen ügyben a közérdek indokolta a valóság bizonyítását, s abban is, hogy valósnak bizonyultak a levél azon inkriminált - a következőkben alá nem húzott részei, mely szerint: − a magánvádlópéldának okáért máig vitatott módon szerezte meg
- augusztusában a ... lapcsoport legértékesebb napi- és hetilapjait − törvényességi és versenyhivatali eljárás folyik a társaság ellen, mivel rendkívül etikátlan és egyben törvénytelen módon járt el a versenytársakkal szemben, figyelmen kívül hagyva a jelenleg is hatályos magyar törvényeket − az utóbbiakon túlmenően számos eljárás folyik a magánvádlóellen szabálytalan szerkesztői tevékenység miatt (szabálytalan sajtószemlézés) − már egy büntetőjogi eljárás is indult a ... ... által jegyzett cég ellen. Az első- és másodfokú bíróság álláspontja a levél azon - az előzőekben aláhúzott - részével kapcsolatosan különbözik, hogy „rendkívül etikátlan és egyben törvénytelen módon járt el a versenytársakkal szemben, figyelmen kívül hagyva a jelenleg is hatályos magyar törvényeket”. A harmadfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a másodfokú bíróság érvelését osztja. Vádlott a levelében olyan tényállításokat tett, melyek a valóságnak megfeleltek. A korábban írt, s az aláhúzott mondatrész pedig az előbb rögzített valós tényekből vont összefoglaló értékítélet. Mi sem mutatja ezt jobban mint az, hogy vádlott a levél következő részében ki is nyilvánítja, hogy a „véleményünknek tudunk hangot adni …, hogy a cég nem etikus és törvényes módon folytatja lapkiadói tevékenységét, legalábbis Magyarországon”. Itt azt emeli ki a harmadfokú bíróság, hogy maga a vádlott is az általa írtakat „vélemény”nek nevezi meg, másrészt pedig, hogy ezen levélrészlet tartalmilag azonos a már idézett a harmadfokú határozatban aláhúzott - és az elsőfokú bíróság által rágalmazásnak minősített mondatrésszel. A véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed az értékítéletre, az egyén személyes véleményére, s a valóságnak megfelelő tények becsületsértésre alkalmas módon történő közlésére is. Ezért helyes a másodfokú bíróság döntése, mely szerint vádlott bűncselekményt - magatartásának társadalomra veszélyességének hiányában - nem valósított meg, s annak folyományaként a vád alóli felmentése is. Megjegyzi a harmadfokú bíróság, hogy bár vádlott cselekvősége bűncselekményt nem valósított meg, de a sértettet ért jogsérelmet - a jó hírnevének a megsértését - a polgári bíróság
- április
- napján jogerősen megállapította. Az itt kifejtett indokokra tekintettel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
- §-a értelmében helybenhagyta. D e b r e c e n ,
- évi november hó
- napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Bf.870/2007/
- számú ítélete az ítélőtábla végzésével jogerőre emelkedett. D e b r e c e n ,
- évi november hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke