Pfv.IV.20.712/2008/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Strasser-Józsa-Vető Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Mucsi Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 20.P.89.938/
- számon megindult, majd a Fővárosi Bíróság előtt 27.P.24.615/
- számon folytatódott és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg az államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a felperes a lakója, az alperes - a perbeli időszakban - a közös képviselője a .. szám alatti társasháznak. Az alperest a társasház lakói a
- augusztus 8-án kelt levélben azzal keresték meg, hogy a tetőszerkezet életveszélyes állapota miatt hívja össze a társasház rendkívüli közgyűlését. Ezzel egyidejűleg a ház lakóinak egy része megbízta a felperest, hogy augusztus 24-re hívja össze a rendkívüli közgyűlést, ha azt a közös képviselő törvényes határidőben nem teszi meg. Az alperes még aznap kelt levélben közölte a lakókkal, hogy a folyamatban lévő írásbeli szavazás lezárását követően augusztus 20-ig intézkedik a közgyűlésre szóló meghívó kiküldéséről, majd a
- augusztus 17-én kelt meghívóval a közgyűlést szeptember 4-re összehívta. A felperes, mint a lakók által megbízott személy az augusztus 15-én kelt meghívóval augusztus 24-re hívta össze a társasház rendkívüli közgyűlését, mert megítélése szerint a közös képviselő a törvényben előírt 15 napon belül kérésüknek nem tett eleget. A felperes által összehívott és megtartott közgyűléssel egyidejűleg az alperes a
- augusztus 24-én kelt levelében tájékoztatta a lakókat a tetőtér-beépítés tárgyában tartott írásos szavazás eredményéről. Közölte egyúttal, hogy a felperes aláírásával ellátott közgyűlési meghívó alapján tartott közgyűlés összehívását jogellenesnek tartja, mert a lakók kérésére azt ő maga is összehívta, továbbá a lakók augusztus 8-i hozzá intézett felhívása nem tartalmazta azt, hogy a kérelemmel élő tulajdonostársak bárkit is felhatalmaztak volna a rendkívüli közgyűlés összehívására, „így a rendkívüli meghívót aláíró törvényes felhatalmazás nélkül cselekedett". Ezt követően az alperes a
- augusztus 28-i keltű levelében arról tájékoztatta a lakókat, hogy a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (Thtv.)
- §
(2)bekezdésében előírt 15 napon belül intézkedett a közgyűlés összehívása iránt, s mivel a felperes által megküldött meghívót nem az összehívást kérő tulajdonostársak írták alá és az aláíró tulajdonostárs részére törvényes felhatalmazást nem adtak, a közgyűlés összehívása törvényellenes volt, így az azon hozott minden határozat hatálytalan, „mert törvénytelen alapon törvényes működés nem lehet". A felperes becsületének és jóhírnevének sérelme miatt, valamint 500.000 forint nem vagyoni kárának megtérítése iránt terjesztett elő keresetet az alperes ellen. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsületét és a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a felperes által társasháza lakói megbízásából
- augusztus 24-re összehívott rendkívüli közgyűléssel kapcsolatban
- augusztus 24-én és 28-án írt, a társasház lakóihoz is eljuttatott leveleiben valótlanul azt állította, hogy a rendkívüli közgyűlésre szóló meghívót aláíró (azaz a felperes) törvényes felhatalmazás nélkül cselekedett; továbbá, hogy a közgyűlés összehívása törvényellenes volt, mert az aláíró tulajdonostársak a felperes részére törvényes felhatalmazást nem adtak, s ez okból a közgyűlésen hozott minden határozat hatálytalan, mert törvénytelen alapon törvényes működés nem lehet. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a fent utalt két levéllel azonos formátumban készítendő levélben tudassa a társasház lakóival a fenti jogsértés általa történt elkövetését, és fizessen meg a felperesnek 150.000 forint kártérítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 9.000 forint eljárási illetéket és 15 napon belül az alperesnek 15.000 forint perköltséget, míg az alperest arra kötelezte, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 21.000 forint eljárási illetéket. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rendelkezése szerint a peres felek a másodfokú költségeiket maguk viselik. Az alperest 24.000 forint fellebbezési illeték, a felperest 5.000 forint csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a Magyar Államnak külön felhívásra. Az eljárt bíróságok rámutattak arra, hogy a jogsértés csak a levél tartalma alapján vizsgálható, ezért a személyhez fűződő jog megsértése miatt indított per kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a felperes a törvényeknek megfelelően járt-e el, amikor az alperes helyett összehívta a közgyűlést, illetőleg elegendő felhatalmazással rendelkezett-e a lakóktól. A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitatott, hogy az alperes a társasház valamennyi lakójának eljuttatta a kifogásolt leveleket, a felperes pedig bizonyította, hogy rendelkezett a tulajdonostársaktól megbízással a rendkívüli közgyűlés összehívására. Ezért az alperesnek az a közlése, hogy a
- augusztus 24-i rendkívüli közgyűlés összehívása törvényes felhatalmazás nélkül történt, nem valós. Önmagában ugyanis nem teszi nem létezővé a felperes megbízatását az, hogy a lakók az alperesnek írt levelükben nem közölték, hogy nevükben ki hívja össze a közgyűlést, és nem cáfolja a felperes jogosultságát az sem, ha a megbízást nem igazolta, azt a meghívóhoz nem csatolta. Ennél fogva valótlanul állította az alperes azt is, hogy „a rendkívüli közgyűlésen hozott minden határozat hatálytalan, mert törvénytelen alapon törvényes működés nem lehet". A sérelmezett kijelentések valótlanságuk mellett sértők is, mert alkalmasak a lakók bizalmát megszerző és érdekei képviseletében eljáró felperesről kedvezőtlen, negatív kép kialakítására. Mindezek alapján a jogerős ítélet a Ptk.
- és
- §-okba ütköző nyilatkozata miatt az alperes terhére a jogsértést a Ptk.
- §
(1)bekezdés
- a)pont szerint megállapította és a
- c)pont szerint kötelezte az alperest elégtétel adására. A Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pont, a Ptk.
- §, továbbá a Ptk.
- §
(1)és
(4)bekezdés alapján kötelezte az alperest a nem vagyoni kár megtérítésére, amelynek összegét mérlegeléssel állapított meg. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és „az eljárás megszüntetése" érdekében. Vitatta, hogy valótlanul állította volna, hogy a felperes törvényes felhatalmazás nélkül hívta össze a társasház rendkívüli közgyűlését. Jogi álláspontja szerint a Thtv. 35. §
(2)bekezdés és a Ptk. 474. §
(1)bekezdés értelmében a rendkívüli közgyűlés összehívása csak szabályszerű meghatalmazással és annak a meghívóhoz való csatolásával történhet jogszerűen. Kifogásolta, hogy a jogsértés megítélése során az eljárt bíróságok mellőzték annak vizsgálatát, hogy a felperes a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt-e el és rendelkezett-e elegendő meghatalmazással a lakóktól. Hangsúlyozta, hogy csupán a véleményének adott hangot annak közlésével, hogy a kifogásolt közgyűlés összehívása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között bírálta felül a Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján. A jogerős ítéletnek a nem vagyoni kártérítés megítélt összegét meghaladó keresetet elutasító rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk. 75. §
(1)bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 78. §
(1)bekezdés értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés alapján a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a jóhírnév sérelmét általában a valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítása (híresztelése, hamis színben való feltüntetése) okozza. A vélemény, bírálat akkor ad alapot a személyiségvédelemre, ha minden ténybeli alapot nélkülözve önkényesen fejez ki elmarasztaló értékítéletet, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó vagy megalázó (Ptk.
- §). A perben kifogásolt levelekben a tényállítás az volt, hogy a felperes a tulajdonostársaktól származó „törvényes felhatalmazás nélkül" hívta össze a társasház rendkívüli közgyűlését. A peradatok alapján helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy ez a tényállítás nem felelt meg a valóságnak, mert a felperes a társasház tulajdonosainak felhatalmazása birtokában intézkedett, és a lakók egy részének bizalmát megnyerő felperesre nézve e valótlan tényközlés egyben sértő is. Helyesen ítélték meg az eljárt bíróságok azt is, hogy a személyiségvédelmi pernek nem tárgya más jogterülethez tartozó jogvita elbírálása, így az, hogy a felperes eljárása a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő volt-e. Miután a kifogásolt levelekben az alperesnek a valótlan tényközlésén alapuló következtetései tekintetében megállapított jogsértést a felülvizsgálati kérelem nem támadta, csupán utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy annak vizsgálata is meghaladja a perbeli jogvita elbírálásának kereteit, hogy az alperes - közgyűlés összehívásának jogellenességére és a közgyűlési határozatok hatálytalanságára vonatkozó - jogi véleménye jogsértő-e vagy sem. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a nem vagyoni kár jogalapja és összegszerűsége tekintetében értékelhető előadást nem tett, ezért e tekintetben a jogszabálysértés megállapítására nem volt lehetőség. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp.
- §
(3)alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az alperest a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- november
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Dr. Mészáros Mátyás sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő