Győri Ítélőtábla Pf.III.20.147/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla a Hortyi-Venicz Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Hortyi Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Keresztúri László ügyvéd által képviselt I. r., a dr. Szabadkai Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Szabadkai József ügyvéd által képviselt II. r., dr. Bodgál András ügyvéd által képviselt Kft. III. r., dr. Németh József ügyvéd által képviselt IV. r., dr. Bodgál András ügyvéd által képviselt V. r., dr. Keszthelyi Csaba kirendelt ügygondnok által képviselt ismeretlen helyen tartózkodó VI. r. és VII. r. alperesek ellen tulajdonjog bejegyzése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- február 4-én kelt 3.P.21.038/2005/
- számú ítéletével szemben, a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy az I. r. alperes által a felperesnek fizetendő marasztalási összeget 30.000.000,- (Harmincmillió) Ft-ra és ennek az elsőfokú ítéletben írt kamataira felemeli. A felperes köteles 15 napon belül megfizetni a II. r. alperesnek 248.000,(Kettőszáznegyvennyolcezer) Ft, a III. és V. r. alpereseknek személyenként 120.000 120.000,- (Egyszázhúszezer-Egyszázhúszezer) Ft, a IV. r. alperesnek pedig 240.000,(Kettőszáznegyvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Az I. r. alperes köteles 15 napon belül megfizetni a felperesnek 336.000,(Háromszázharminchatezer) Ft másodfokú perköltséget. Az állam javára az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya felhívására a felperes 300.000,- (Háromszázezer) Ft, az I. r. alperes 600.000,- (Hatszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket köteles megfizetni. Az ítélőtábla a VI. és VII. r. alperesek képviseletében eljáró ügygondnok díját ÁFÁ-val 20.000,- (Húszezer) Ft-ban állapítja meg. Felhívja a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy az ügygondnoki díjat utalja ki az El.00011/
- elnöki letéti számról dr. Keszthelyi Csaba ügyvéd, mint kirendelt ügygondnok részére. Ezt meghaladóan a peres felek mindegyike viseli az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségét. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18 millió Ft-ot és ennek
- július
- napjától járó törvényes késedelmi kamatát, valamint 1 millió Ft + ÁFA ügyvédi díjat és 71.244,- Ft perköltséget. Kötelezte az I. r. alperest 900.000,- Ft eljárási illeték állam javára való megfizetésére, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. r. alperesnek 900.000,- Ft + ÁFA ügyvédi díjat és 40.000,- Ft költséget, a III. és V. r. alperesnek együttesen 500.000,- Ft + ÁFA ügyvédi díjat, a IV. r. alperesnek 500.000,- Ft ügyvédi díjat. Dr. Keszthelyi Csaba ügyvéd ügygondnoki díját 50.000,- Ft-ban állapította meg és rendelkezett annak kiutalásáról. Megkeresni rendelte a ... Körzeti Földhivatalt a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I. r. alperes a
- május
- napján kötött, július
- napján módosított adásvételi szerződéssel a felperesnek értékesítette a...513/2., 514/2., 515/2., 516/2., 517/2., 518., 520., 521., 522., 523., 524., 525., 526., 527.,
- és
- hrsz-ú ingatlanokat. A 18 millió Ft-os vételárat a felperes megfizette, az I. r. alperes pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződést benyújtja a földhivatalhoz, ennek azonban nem tett eleget.
- július 15-én a felperes az I. r. alperessel újabb megállapodást kötött, melyben az I. r. alperes vállalta az építési telekké minősítés érdekében az ügyintézést. Ezt követően az I. r. alperes a ... 513/
- és 514/
- hrsz-ú ingatlanokat a VI. r. alperesnek értékesítette, kinek tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Később a két ingatlannak a VII. r., majd a IV. r. alperes lett a tulajdonosa. A többi ingatlant
- szeptember
- napján 10 millió Ft vételár ellenében értékesítette a II. r. alperesnek, aki azokat továbbértékesítette az V. r. alperes részére, az ingatlanok tulajdonjogát végül - adásvétel jogcímén - az III. r. alperes szerezte meg. A megyei bíróság megállapította, hogy a felperes az ingatlanokat ténylegesen nem birtokolta, nem használta és a tulajdonszerzése ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt sem tett intézkedéseket. 2002-ben szerzett tudomást arról, hogy nem ő szerepel az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként. Az I. r. alperes
- május 23-án, ügyvéd közreműködése mellett tett írásbeli nyilatkozatban ismerte el, hogy az ingatlanok későbbi értékesítése során rosszhiszeműen járt el, ezzel a felperesnek anyagi kárt okozott. A megyei bíróság az ítélet jogi indokolásában a Ptk.
- §
(4)bekezdésére utalással kifejtette, hogy többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A felperes tulajdonjogát nem vezették át, ugyanakkor a II-VII. r. alperesek tulajdonjoga bejegyzésre került, a IV. és V. r. alperesek az ingatlanokat birtokban tartják, a felperes pedig nem bizonyította, hogy az ügyletkötés során a II-VII. r. alperesek rosszhiszeműen jártak volna el. Mindezekre figyelemmel alaptalannak minősítette a tulajdonjog bejegyzése iránti keresetet. A kártérítés jogcímén előterjesztett másodlagos kereseti kérelmet a bíróság részben ítélte megalapozottnak. E tekintetben kifejtette, hogy a peradatok igazolják a vételár megfizetését, a tulajdonjogot azonban a felperes nem szerezte meg, így az I. r. alperes tartozik a vételár és kamatai visszafizetésével. Utalt még arra, hogy az I. r. alperes ugyan állította, de nem tudta bizonyítani, hogy a vételár egy részét, 11 millió Ft-ot már visszafizetett. Az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte a felperes 12 millió Ft elmaradt haszonra irányuló kártérítési igényét. Kifejtette, hogy a Ptk. 318. §, illetőleg 339. §
(1)bekezdésének rendelkezései alapján nem minősíthető kárnak a felperes által elmaradt haszonként megjelölt összeg. Utalt még a káronszerzés tilalmára. A bíróság a felperes által kért további bizonyítás lefolytatását, ingatlanforgalmi szakértő újabb kirendelését, mint szükségtelent mellőzte. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A Ptk. 117. §
(4)bekezdésére utalással kiemelte, hogy az ún. birtokkal megerősített jogcímvédelem szabálya alapján a vásárlók közül az ingatlan első jóhiszemű birtokosa élvez elsőbbséget. Amennyiben a későbbi és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vevő jogszerzése nem volt jóhiszemű, a korábban szerző és birtokban levő fél a tulajdonjoga bejegyzését a már bejegyzett tulajdonossal szemben is követelheti. Birtokbalépés alatt pedig a dolog feletti hatalom gyakorlásának bármilyen megnyilvánulását érteni kell. Megítélése szerint egyértelműen bizonyítást nyert, hogy az I. és II. r. alperesek a szerződéskötés során rosszhiszeműen jártak el, az adásvétel tárgyát képező ingatlanokat pedig a felperes birtokba vette. A másodlagos kereseti kérelme tekintetében hangsúlyozta, hogy a károkozónak nem csupán a vételár megfizetéséből származó kárt, hanem az elmaradt hasznot is meg kell fizetni, amely nem más, mint a vétel- és az ítélethozatalkori forgalmi érték közötti különbözet. Az I.r. alperes pontosított fellebbezési ellenkérelmében az elsődleges kereset teljesítését nem ellenezte. A II. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében - az elsőfokú eljárás során előadottakra, valamint a III. és V. r. alperesek fellebbezési ellenkérelmében foglaltakra utalással - az ítélet helybenhagyását kérte. Bejelentette a II. r. alperes tekintetében bekövetkezett jogutódlást. A III. és V. r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az ítélet helybenhagyását kérték. A felperes és az I. r. alperes közötti jogviszonnyal kapcsolatosan megismételték az elsőfokú eljárásban előadott álláspontjukat, mely szerint az adásvételi szerződés színlelt volt, kölcsönügyletet leplezett, annak biztosítékául szolgált. A felperes nem viselkedett az ingatlanok tulajdonosaként. Már 2002-ben tudomást szerzett arról, hogy nem került sor tulajdonjoga bejegyzésére, mégis csak évek elteltével, 2005-ben indított keresetet jogai védelme érdekében. A fellebbezési ellenkérelem szerint a fellebbezés új tényt, bizonyítékot, egyéb körülményt nem tartalmaz, az elsőfokú eljárás során már előadott érvelést ismétli meg. A II-VII. r. alperesek rosszhiszeműsége, továbbá a felperes birtokbalépése nem bizonyított. Hangsúlyozták, hogy az ingatlanok tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól visszterhesen és jóhiszeműen szerezték meg. A VI-VII. r. alperesek ellenkérelme szintén az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Ismételten kiemelték, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek tulajdonjogot. A felperes fellebbezése részben, az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítást lefolytatta, az ítélet érdemi felülbírálatra alkalmas. Az ítélőtábla a tulajdonjog bejegyzése iránt előterjesztett elsődleges kereseti kérelmet elutasító ítéleti rendelkezéssel - az indokolás alábbi módosításával egyetért, a kártérítés tekintetében előterjesztett keresetet részben elutasító rendelkezés azonban az alábbiak szerint téves. A megyei bíróság a bizonyítékok számbavétele, a tényállás megállapítása és jogi álláspontjának kialakítása során elmulasztotta a felperes és az I. r. alperes között 2003. május 23-án kelt (a keresetlevélhez 1/F/7. sorszám alatt csatolt) megállapodás megfelelő értékelését. Ebben a szerződéskötő felek rögzítették, hogy az I. r. alperes hibájából nem a felperes, hanem harmadik személy javára került a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Az I. r. alperes elismerte, hogy a felperes felé a vételár, továbbá 40 millió Ft elmaradt haszon erejéig kártérítés jogcímén tartozása áll fenn és kötelezettséget vállalt ennek - a szerződésben meghatározott ütemezésnek megfelelően, de legkésőbb 2003. december 31ig történő - megtérítésére. A szerződésnek a felperes és az I. r. alperes közti jogviszonyban kétirányú következményei vannak. A vételár visszafizetésére irányuló megállapodás az adásvételi szerződés Ptk. 319. §
(3)bekezdése szerinti felbontásának minősül. Ezzel a tulajdonjog átruházására irányuló kötelem a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnt. Ennek következtében tehát alaptalan a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti igénye. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzte az elsődleges kereset elutasításának a Ptk.
- §-ából levezetett okfejtését. Tévedett az elsőfokú bíróság, mikor az I. r. alperesnek a vételár és az elmaradt haszon tekintetében okiratban foglalt nyilatkozatát tartozáselismerésnek minősítette. A megállapodás a Ptk.
- §-ában foglalt rendelkezéseken túlmutató tartalommal bír, hiszen az I. r. alperes részéről az összegszerűen megjelölt tartozás határidőre történő megfizetésére irányuló kötelezettségvállalást tartalmaz. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Miután az I. r. alperes a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatosan nem kíván az érvénytelenség tekintetében igényt érvényesíteni (
- számú jegyzőkönyv), az érvényes szerződés alapján az I. r. alperes a vételáron felül - a kereseti kérelem korlátai között - az elmaradt haszon címén érvényesített követelést is megfizetni tartozik. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdés második fordulata alapján részben - a felperes másodlagos keresetének teljes egészében helyt adva - megváltoztatta. Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása sem indokolja az elsőfokú ítélet perköltségviselésre irányuló rendelkezéseinek megváltoztatását. A megyei bíróság által az I. r. alperes terhére meghatározott elsőfokú perköltség összege ugyanis - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel - a jelentősen felemelt marasztalás mellett vált megalapozottá. A felperesnek a tulajdonjog bejegyzése iránti keresetet elutasító ítéleti rendelkezéssel szemben előterjesztett fellebbezése eredménytelen maradt, így a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a II., III., IV. és V. r. alperesek másodfokú perköltségét és viselni tartozik a VI. és VII. r. alperesek képviseletében eljáró ügygondok díját. Az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontjára, továbbá az
(5)és
(6)bekezdés rendelkezéseire figyelemmel a II. r., a III. és V. r., valamint a IV. r. alperesek jogi képviselőinek munkadíját a másodfokú eljárás tekintetében személyenként, ÁFÁ-val együtt 240.000,- Ft-ban határozta meg. A II. r. alperes másodfokú perköltsége a fentebb felhívott rendelet 2. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - a
- sorszám alatt csatolt megállapodás alapján - további 8.000,- Ft készkiadással egészül ki. Az ügygondnoki díj összegének megállapítása során az ítélőtábla - a Pp.
- §-ában, valamint a PK.
- számú állásfoglalásban foglaltakra figyelemmel - elsősorban az ügygondnok által a fellebbezési eljárásban kifejtett munkára volt figyelemmel. A felperes a fellebbezési eljárásban az I. r. alperessel szemben a tulajdonjog bejegyzése iránti keresete tekintetében pervesztesnek, míg a kártérítési kereset tekintetében pernyertesnek minősül. A pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően a Pp.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel határozott az ítélőtábla a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték viseléséről, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontjában, továbbá
(5)és
(6)bekezdésében foglaltak szerint megállapított, az ÁFÁ-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetéséről. Győr,
- november
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. Dr. Maurer Ádám sk. Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: előadó bíró bíró