Mfv.10111/2007/3 – Kúria

Mfv/K.III.10.111/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Posgay Kázmér szegedi ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Csapóné dr.Tóth Vilma jogtanácsos által képviselt Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szegedi (Bal fasor 17-21.) székhelyű alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságon folyt perében a

1. november
2. napján meghozott 4.Mv.102/2006/
3. számú jogerős ítélet ellen az alperes részéről
4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Szeged Munkaügyi Bíróság 4.Mv.102/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes dolgozója
6. június 1-jétől dolgozott a felperes Onkológiai Osztályán, ahol főnővéri beosztást töltött be. Ennek során részt vett a citosztatikus kezelések előkészítésében és kivitelezésében is. Az ÁNTSZ Szeged Városi Intézete a dolgozó polyneuropathia okozta foglalkozási megbetegedésével kapcsolatosan lefolytatott kivizsgálása során megállapította, hogy a dolgozó foglalkozási megbetegedésének kialakulásában a foglalkozási eredetű expozíció szerepe nem zárható ki. Az alperes
7. október 26-án kelt 565305-857/
8. számú fizetési meghagyásával kötelezte a felperest, hogy dolgozója foglalkozási megbetegedésével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási ellátások címén 1.563.765 forintot és annak járulékait fizesse ki. Határozatát azzal indokolta, hogy a dolgozó foglalkozási megbetegedésének kialakulásában a foglalkozási eredetű expozíció szerepe nem zárható ki. A fizetési meghagyást a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
9. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
10. §-ának /1/ és /2/ bekezdésére alapította. A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte állítva, hogy a megbetegedés és a felperes dolgozójának munkavégzése között ok-okozati összefüggés nem állapítható meg, biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit, munkavédelmi oktatásban részesítette dolgozóját és biztosított számára egyéni védőfelszerelést is. A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint perbeli esetben a közigazgatási eljárás során a felperes, mint foglalkoztató felelősségének megállapítása történt. Ily módon jogszabálysértő az Ebtv.
11. §-ának /1/ bekezdésére való hivatkozás, mely a foglalkoztatói felelősség esetén - a speciális
12. §-beli rendelkezés miatt - nem alkalmazható. Alapvető hibás volt tehát az alperes részéről a jogszabályi alap megjelölése. A munkaügyi bíróság iránymutatása szerint a megismételt eljárásban az alperesnek a foglalkoztató felelősségét az Ebtv.
13. §-a alapján kell megvizsgálni és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának
14. számú állásfoglalását is figyelembe kell venni. A fizetési meghagyás indokolásában tehát a tartalmi indokolást megfelelő jogszabályi hivatkozással kell alátámasztani. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint jóllehet határozata az Ebtv.
15. §-át tartalmazta jogalapként, a munkaügyi bíróságnak a fizetési meghagyás felülvizsgálata során nem azt kellett vizsgálnia, hogy a foglalkozási megbetegedés ok-okozati összefüggésben áll-e a biztosított munkavégzésével, hanem azt, hogy a munkavégzéssel összefüggésben a munkáltató mulasztása megállapítható volt-e a foglalkozási megbetegedés vonatkozásában. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Ebtv.
16. §-ának /1/ bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. A /2/ bekezdés értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén az