Gfv.30003/2008/9 – Kúria

(1)bekezdésének e) pontját és

(2)bekezdésének b) pontját. Utalt arra is, hogy a Vbt. 55. §ának

(2)bekezdése a kereshetőségi joggal rendelkezőkre nem tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, mint az

(1)bekezdésnél, ezért erre az érvénytelenségi okra nemcsak az érintettek, hanem bárki hivatkozhat. A megismételt eljárásban a felperes perbe vonta a II.r. alperest. Előadta, hogy az alperesek, mint peres felek a választottbírósági eljárásban részére a beavatkozást nem engedték meg. A perben való részvétel, a beavatkozás lehetősége azonban alkotmányos alapjog. A felperest - álláspontja szerint - jogsértő módon zárták ki a választottbírósági eljárásból, ezért úgy kell tekinteni, mint hogy ha a választottbírósági eljárásban félként szerepelt volna. A megismételt eljárásban hozott ítéletében az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte arra, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 50.000 Ft, a II.r. alperesnek 25.000 Ft perköltséget. Az első fokú bíróság - a Debreceni Ítélőtáblának a korábbi permegszüntető első fokú végzést hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatása szerint elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogát vizsgálta. Tényként állapította meg, hogy a választottbírósági eljárásban a jelen per II.r. alperese felperesként, míg I.r. alperese alperesként vett részt. A Választottbíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperes (jelen per I.r. alperese) igazgatóságának 2004. július 5-én meghozott, 103/2004/Ig. számú határozata az alperes alapszabályába ütközik és jogszabálysértő, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte. Megállapította azt is, hogy a választottbírósági felperes (jelen per II.r. alperese) jogszerűen gyakorolta a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. számú törvény (Tpt.) 76. §-ának

(2)bekezdésében meghatározott vételi jogát, ezért kötelezte az alperest (jelen per I.r. alperesét) a 102/2004/Ig. számú határozat végrehajtására. Mindebből az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a választottbírósági ítélet a jelen per felperesére, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségére vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz. A bíróság rámutatott, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a jogi érdekeltségére, mert a feleken kívül kereshetőségi joga csak azoknak a személyeknek áll fenn, akikre az ítélet rendelkezést tartalmaz, a támadott ítélet pedig reá vonatkozóan konkrét rendelkezést nem tartalmazott. A jogi érdekeltség pedig önmagában a perindítási jogosultságot nem alapozza meg. Az első fokú bíróság kiemelte azt is, hogy tévesen értelmezte a felperes a Vbt. 55. §-a

(2)bekezdésének b) pontját akként, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítését bárki kérheti, ha az ítélet a magyar közrendbe ütközik. Azt ugyanis, hogy ki és milyen határidőn belül kérheti a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, a Vbt.55. §ának

(1)bekezdése határozza meg. Ugyanezen §

(1), valamint

(2)bekezdése határozza meg, milyen esetekben kérhető az ítélet érvénytelenítése. Ebből az következik, hogy a Vbt. 55. §

(2)bekezdésének b) pontja alapján is csak az

(1)bekezdésben megjelöltek kérhetik az érvénytelenítést. A bíróság alaptalannak találta a felperes arra történő hivatkozását is, miszerint az a körülmény is megalapozza a kereshetőségi jogát, hogy a választottbírósági eljárásban jogszabályellenesen nem engedték beavatkozni. A Vbt. 55. §-ának

(1)bekezdése ugyanis a perindításra jogosultak körét tételesen meghatározza, a bíróság ennek a rendelkezésnek az alapján vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő megnevezése szerint fellebbezést, de tartalma szerint felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat meghozatalára. Hangsúlyozta: az első fokú bíróság álláspontjával ellentétben a választottbírósági ítélet a felperesre is tartalmaz rendelkezést. Az ítélet rendelkező részének az a szövegrészre, hogy " a felperes jogszerűen gyakorolta … a vételi jogát, ezért kötelezi alperest a 102/2004/Ig. számú határozat végrehajtására…" nyelvtanilag jelen per felperesére is ugyanúgy vonatkozik, mint a II.r. alperesre. Tekintettel arra, hogy - az alperesek által sem vitatottan - a felperes részvényei is a Tpt. 76. §-ának

(2)bekezdésében szabályozott vételi jog alá esnek, ez az ítéleti döntés megszünteti a jelen per felperesének tulajdonosi jogait. Ebből kifolyólag az ítélet rá vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, annak ellenére, hogy a Választottbíróság elmulasztotta meghatározni a vételi jog tárgyát képező részvényeket. A beavatkozási kérelem elutasításával kapcsolatban a felperes kifejtette, hogy az eljárásból való kizárás jogszerűsége egyértelműen előkérdés a kereshetőségi jog megítélésének tárgyában, ezért azt - figyelemmel a Vbt. 55. §-a

(1)bekezdésének e) pontjára is - vizsgálni kellett volna. A bíróság elutasító döntése ily módon ellentétes az Alkotmány 2. §-ának

(1)bekezdésében rögzített jogállamiság elvével, és az Alkotmány 57. §-ának

(1)bekezdésébe ütközik, miután a jogorvoslathoz való jognak nem feltétele a perben való korábbi részvétel. A felperes szerint a Választottbíróság Eljárási Szabályzata 30. §ának

(2)bekezdése, amely a perbeli felek hozzájáruló nyilatkozatához köti a beavatkozás lehetőségét, közrendbe, jó erkölcsbe ütközik, így a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény
2. §-a alapján semmis. A felperes álláspontja szerint a Választottbíróság eljárási szabályzata is kifogásolható jelen per keretei között. A felperest azért is úgy kell tekinteni, mint aki a választottbírósági eljárásban résztvevő fél, mert a kizárás jogszerűsége eljárásjogilag vizsgálandó, a semmis szerződés, jelen esetben az eljárási szabályzat
3. §-ának

(2)bekezdése, létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen válik érvénytelenné, és jogsértéssel nem lehet jogokat szerezni, illetve jogokat elvenni. A felperes fenntartotta azt az álláspontját is, hogy kereshetőségi joga a Vbt. 55. §-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján külön is értékelendő. Kiemelte, hogy a Vbt. 55. §-a

(2)bekezdésének b) pontja tekintetében akkor is el kell rendelni az eljárás lefolytatását, ha a Vbt. 55. §-a

(1)bekezdésének e) pontjára vonatkozóan megalapozott lenne a bíróságnak a felperesétől eltérő jogértelmezése. Végezetül az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ának

(2)bekezdése alapján indítványozta az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság megkeresését annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Vbt. 55. §-a

(1)bekezdésének alkotmányellenességét - az Alkotmány 2. §

(1)és 57. §

(5)bekezdésébe ütközése miatt - és semmisítse meg azt, mert álláspontja szerint ez a rendelkezés korlátozza a felperes jogainak érvényesítését. Az I-II.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérték. A kereshetőségi jog hiányával összefüggésben úgy érveltek, hogy a felperes nem vitásan félként nem vett részt az eljárásban, másrészt az az ítéleti rendelkezés, amely arra kötelezi az I.r. alperest, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 76. §-ának

(4)bekezdésében foglaltak alapján meghozott 102/2004/Ig. sz. határozatát hajtsa végre, annak ellenére, hogy áttételesen a felperesre is kihat, közvetlenül csak az I.r. alperesre tartalmaz kötelező rendelkezést. A közrendbe ütközés kapcsán az alperesek kifejtették, hogy csak az terjeszthet elő érvénytelenítés iránti keresetet, aki a választottbírósági eljárásban fél volt, illetve akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. Az alperesek hangsúlyozták azt is: a felperes tévesen utal a Ptk.

1. és
2. §-aira, mert a jelen eljárás tárgya az ítélet, s nem egy szerződéses jognyilatkozat. Így a felülvizsgálati eljárás keretében nem vizsgálható a Választottbíróság eljárási szabályzata és annak
3. §-a. A felperes egyebekben akkor sem rendelkezne aktív perbeli legitimációval, ha beavatkozói státusz illetné meg, ugyanis a beavatkozó nem minősül félnek. A felperesnek a jogorvoslati jog alkotmányellenes kizárására való hivatkozása alaptalan, tekintettel arra, hogy lehetősége lett volna a Választottbíróság előtt megtámadni a 102/2004/Ig. számú határozatot, ezt nem tette meg, ennélfogva jogorvoslati lehetőségét nem merítette ki. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogerős ítélet helyes jogértelmezéssel utasította el a felperes keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt. A Vbt. felülvizsgálati kérelemben hivatkozott
4. §

(1)bekezdése értelmében a fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a Választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétől számított 60 napon belül keresettel, az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól az ott felsorolt a)-e) pontokban meghatározott érvénytelenítése okok alapján. A Vbt. 55. §

(2)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy

1. a)a vita tárgy a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy
2. b)az ítélet a magyar közrendbe ütközik. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperes a választottbírósági eljárásban félként nem vett részt és reá vonatkozóan az ítélet nem is tartalmaz rendelkezést, ekként nem illeti meg őt az a jog, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt pert indítson. E körben a felülvizsgálati bíróság rámutat arra, hogy a felperes a Választottbíróság előtt önállóan megtámadhatta volna az I.r. alperes 102/2004/Ig. számú határozatát. Miután ezt határidőben nem tette meg, a saját jogorvoslati lehetőségét nem merítette ki. Ezt a mulasztását nem pótolhatja azzal, hogy közvetett jogi érdekeltségére hivatkozással a mások között folyamatban volt választottbírósági eljárásban hozott ítélet érvénytelenítését kérje. Ebből következően fel sem merül, hogy a Vbt. 55 §

(1)bekezdésének ismertetett rendelkezése a felperes jogainak érvényesítését korlátozná, s ebből következően a felperes alkotmányos alapjogát sértené. Következésképpen alaptalan a felperesnek a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése és az Alkotmánybíróság megkeresése iránti kérelme is. Téves a felperesnek az a jogértelmezése, hogy a Vbt. 55. §

(2)bekezdésének b) pontja azaz a közrendbe ütközés, mint érvénytelenítési ok - alapján a jogerős választottbírósági ítélet érvénytelenítését bárki kérhetné. A jogerős ítélet helytállóan értelmezte a Vbt. 55. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakat összefüggően akként, hogy a Vbt. 55. §

(2)bekezdésének b) pontja alapján is csak az

(1)bekezdésben megjelöltek kérhetik az érvénytelenítést. Miután a felperes e körbe nem tartozik, ezért a Vbt. 55. §

(2)bekezdésének keresetindításra. b) pontja alapján sem jogosult a Jelen per tárgya a választottbírósági ítélet érvénytelenítése. Az érvénytelenítés iránti per körébe nem tartozik a Választottbíróság eljárási szabályzatának felülvizsgálata, ahogy arra az alperesek is helytállóan hivatkoztak. A kifejtett indokok miatt a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján. Az alaptalan felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesek felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségének - jogi képviseleti munkadíjának - megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet 1. §

(2)bekezdése, 3. §

(3)és

(5)bekezdése alkalmazásával határozta meg. Budapest,

1. augusztus
2. Dr.Murányi Katalin sk. a tanács elnöke Dr.Török Judit sk. előadó-bíró Váradi Károlyné dr. sk. bíró