Kfv.37015/2008/3 – Kúria

Kfv.III.37.015/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Berecz Sándor ügyvéd által képviselt D. K. felperesnek a dr.Matúz Éva ügyvéd által képviselt D. Egyetem alperes ellen hallgatói jogviszony tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 7.K.30.296/2007/
3. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 7.K.30.296/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A pedagógia szakos tanári oklevéllel rendelkező felperes a
6. tanévre meghirdetett költségtérítéses pszichológia alapszakra felvételt nyert. A beiratkozás
7. augusztus
8. napján történt, nevezett pszichológiai szakos tanulmányait tehát
9. szeptember
10. előtt kezdte meg. A felperes
11. október
12. napján kérte az alperest, hogy állapítsa meg, a felperest költségtérítés fizetési kötelezettség nem terheli a másoddiplomás levelező pszichológia szakon, mert azon közismereti tanári szakképzettséget szerez. Az alperes elsőfokú határozatával - melynek számát a megyei bíróság ítéletében tévesen jelölt meg - a felperes költségtérítési díjfizetés alóli mentességre vonatkozó kérelmét elutasította. Az alperes a 438-10-VIII.118/
13. számú határozatával a felperes által támadott elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint tanári szakképzettség pszichológia szakon csak mesterképzésben szerezhető, a felperes alapszakon, melyre felvételt nyert nem szerezhet második tanári oklevelet, ezért nem mentesülhet a költségtérítési fizetési kötelezettség alól. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben a döntés megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy tanulmányait költségtérítés mentesen végezheti, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint a
14. szeptember
15. napja előtt indított képzés - amennyiben osztatlan típusúnak tekintendő a korábbi rendelkezések szerint költségtérítés mentes, ha kétciklusú, akkor költségtérítés mentességre azért jogosult, mert kétciklusú pszichológiai szakon tanári végzettség szerezhető, amely közismereti tanári oklevélnek minősül. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperest költségtérítéses pszichológiai alapszakra vették fel, mert ez volt meghirdetve. A pszichológiai alapszakú képzés nem minősíthető tanári szakképzettség megszerzésére irányulónak, annak ellenére, hogy e szakképzettség megszerzésének feltétele. Ennélfogva költségtérítés felől hozott alperesi határozat jogszerű döntés volt. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy tanulmányait költségtérítés mentesen végezheti, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében állította, hogy
16. szeptember
17. napja előtt iratkozott be és kezdte meg tanulmányait, így tanulmányait a korábbi rendszerű képzés szerint fejezheti be, ezért költségtérítésre nem köteles. Állította továbbá, hogy a megyei bíróságnak akkor is meg kellett volna állapítania, hogy tanulmányait költségtérítés mentesen végezheti, amennyiben tanulmányai az új rendszerű képzésnek tekintendők. Hivatkozott eljárási szabálysértésekre, melyeket véleménye szerint a bíróság megfelelően nem értékelt, végül arra, hogy a megyei bíróság elsőfokú határozatként téves határozatot jelölt meg és ismertetett. Jogszabálysértésként a felsőoktatásról szóló
18. évi CXXXIX. törvény /a továbbiakban: Ftv./
19. §-ának /2/ bekezdését jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. At Ftv.
20. §-ának /2/ bekezdése értelmében azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat
21. szeptember
22. napja előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képzési követelmények szerint fejezhetik be. A felperes e rendelkezésre alapítja azt az igényét, hogy reá a költségtérítésre vonatkozó korábbi szabályok vonatkoznak, és ezzel kapcsolatban azt a tényt emeli ki, hogy augusztus
23. napján iratkozott be. E tényen túlmenően azonban tényként kell figyelembe venni azt is, hogy a felperes azon a szakon kezdheti meg és fejezheti be tanulmányait, amelyet meghirdettek, és amelyre felvették. Meg nem hirdetett szakra a felperes nem jelentkezhetett, és azon nem folytathat tanulmányokat sem, függetlenül beiratkozásának időpontjától. Jelen per tárgya az, hogy azon a szakon, amelyre a felperest felvették, és amelyen a tanulmányait folytathatja köteles-e költségtérítést fizetni. Azon túlmenően, hogy a felperes maga jelentkezett költségtérítéses képzésre, a költségtérítésre azért köteles, mert a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006./VIII.14./ Korm. rendelet
24. § /1/ bekezdésének b/ pontja csak a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szak esetében teszi lehetővé a költségtérítés mentességet. Ténykérdés az, hogy a felperes tanulmányait jelenleg alapszak keretében végzi, míg az Ftv.
25. § /6/ bekezdése értelmében tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető. Ennélfogva a megyei bíróság az ügy érdemét illetően helyes döntést hozott. Helyes volt a megyei bíróság döntése abban a kérdésben is, amelyben a felperesnek az alperes eljárási szabálysértéseire vonatkozó kifogásait bírálta el, és kimondta, hogy azok nem voltak olyan mértékűek, hogy az ügy érdemi elbírálására kihatók lennének. A nyilvánvaló tény, hogy a felperest pszichológia szakra vették fel, és hogy nem mesterképzésben részesül, így az esetleg fennálló eljárási szabálysértések az eljárás kimenetelére nem hatottak ki. A megyei bíróság által említett tévesen megjelölt és ismertetett elsőfokú határozattal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felülvizsgálat tárgya az alperes által hozott jogerős, az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, amely nem volt jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság által tévesen ismertetett
26. március
27. napján kelt elsőfokú határozat a felperes méltányossági kérelmét utasította el, míg az alperes által helybenhagyott
28. május
29. napján kelt 36-VIII.141/
30. számú elsőfokú határozat lényegében azonos tartalommal utasította el a felperes költségtérítés fizetési kötelezettség alóli mentesítés iránti kérelmét. Alaptalan ezért a felperesnek erre vonatkozó felülvizsgálati álláspontja is. Az elsőfokú bíróság ítéletében szereplő elírás az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
31. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
32. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban a Pp.
33. §-a szerint felszámítható költsége nem merült fel, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati perköltség viselése felöl rendelkezni nem kellett. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
34. évi XCIII. törvény
35. §-ának /1/ bekezdésén és a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
36. §-án alapult. Budapest,
37. november
38. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő