Kfv.37415/2007/8 – Kúria

Kfv.III.37.415/2007/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt dr.K. L. felperesnek a dr.Papp Géza ügyvéd által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara alperes ellen fegyelmi eljárási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

1. július
2. napján kelt 8.K.30.858/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
5. november
6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.30.858/2007/
7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000.- /azaz huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes a B. Ügyvédi Kamara tagja, aki
8. február
9. napján a panaszos, mint kötelezett tulajdonában álló budapesti ingatlanra vételi jogot engedő megállapodást szerkesztett. Egyidejűleg két megállapodás készült, a szerződő felek mindkét megállapodást aláírták. Az egyik megállapodásban a vételi jog jogosultja R. M, magánszemély, a másik megállapodás jogosultja az C. Kft. volt. A felperes R. M.-lel úgyis, mint a C. Kft. ügyvezetője megbízásából a földhivatalhoz a C. Kft. javára szóló megállapodást nyújtott be bejegyzés céljából. A megállapodás aláírásakor a megállapodások egy-egy példányát a szerződő felek a felperes ellenjegyzésével ellátva kézhez kapták. A felperes a
10. február
11. napján készült és az R. M.-el, mint magánszemély javára vételi jogot engedő megállapodást
12. július
13. napján ismételten ellenjegyezte, oly módon, hogy a szerződésen a „készítettem és ellenjegyzem: Budapest,
14. február 9." szövegrészt a dátumot illetően kézzel
15. július
16. napjára javította, majd a megállapodást R. M. megbízása alapján a földhivatalhoz a vételi jog bejegyzése érdekében benyújtotta. A megállapodásokban kötelezettként szereplő személy a felperessel szemben
17. április
18. napján panaszt nyújtott be a B. Ügyvédi Kamarához, amelynek elnöke előzetes vizsgálatot rendelt el, majd fegyelmi eljárást kezdeményezett. A B. Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa
19. július
20. napján hozott határozatában a felperest 200.000.- Ft pénzbírság figyelemi büntetéssel sújtotta. Az elsőfokú fegyelmi hatóság a felperes terhére rótta, hogy az okiratok ellenjegyzését helytelenül javította, egyidejűleg készített R. M. és a C. Kft. javára szóló vételi jog alapítását rögzítő okiratot az R. M. javára szóló kész, és ellenjegyzéssel ellátott okiratot 30 napon belül nem adta be a földhivatalba, nem őrizte meg az okiratszerkesztéshez használt tulajdoni lap másolatát, illetve a
21. évben végzett tevékenysége során be sem szerezte azt, tényvázlatait a panaszossal, mint ügyfelével nem íratta alá. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
22. december
23. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kiemelve, hogy a felperes szabálytalanul szerkesztett ugyanazon vételi jogviszonyra több azonos tartalmú okiratot és nem szerezte be, illetve nem őrizte meg az okiratszerkesztéskor a hiteles tulajdoni lapot sem. Utalt arra is, hogy nem helytálló a felperes elévülési kifogása, mert az ügy
24. évben kezdődött és folyamatosan
25. évig tartott. A panaszos bejelentése pedig
26. április
27. napján történt. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon helyezését és a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte. kívül A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes magatartása az ügyvédekről szóló
28. évi XI. törvény /a továbbiakban: Ütv./
29. § a/ pontjába,
30. § /2/ bekezdésébe,
31. § /2/ bekezdésébe,
32. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjába, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999./III.22./ MÜK szabályzat 3.
33. pontjába, 6.
34. pontjába és 7.
35. b/ alpontjába ütközik. A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes szabálytalanul javította az ellenjegyzés dátumát,
36. évben elmulasztotta az okirat 30 napon belül történő földhivatalhoz való benyújtását, két egymásnak ellentmondó okiratot készített, elmulasztotta a megbízást a panaszossal aláíratni, és a
37. évben készített okirathoz használt tulajdoni lap másolatát nem őrizte meg, a
38. évben végzett tevékenységéhez pedig a tulajdoni lap másolatát nem szerezte be. elévülése nem következett be. Vele szemben a fegyelmi eljárás A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó határozat meghozatalát kérte. Sérelmezte, hogy sem az alperes, sem a Fővárosi Bíróság nem jelölte meg, hogy az általa kifogásolt cselekmények mely jogszabályba ütköztek, és miért valósítottak meg szabályszegést. Hangsúlyozta, hogy
39. évben a nála maradt ellenjegyzés nélküli szerződéses példányokat jegyezte ellen, oly módon, hogy az okiraton rajta lévő nyomtatott dátum időpontot az ellenjegyzés tényleges időpontjára javította. Az okiraton maga is jelölte, hogy a dátumot javította. Ezzel szabálytalanságot nem valósított meg. Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy a Kft., illetve a magánszemély javára vételi jogot alapító szerződés egymásnak ellentmondó lenne. Kifejtette, hogy a két vételi jog alapítása a megbízók kívánságának megfelelően történt, azok valóban egymást kizáró okiratok, amelyek fenntartották a megbízók lehetőségét arra, hogy a későbbiekben eldöntsék melyik okirat bejegyzését kérik a földhivataltól. A tulajdoni lap másolatának megőrzési kötelezettséggel összefüggésben előadta, hogy a
40. és
41. éves ügyvédi tevékenysége egymástól elkülönült, a
42. évi tulajdoni lapot az előírt öt éves megőrzési idő leteltét követően
43. év tavaszán R. M. megbízónak átadta, ezért azt a fegyelmi eljárásban becsatolni nem tudta.
44. évben szintén szerzett be tulajdoni lapot, amelyet a perben mellékletként is csatolt. A felperes vitatta azt az ítéleti álláspontot, hogy a panaszossal megbízást kellett volna aláíratnia. Hangsúlyozta, hogy az okiratok szerkesztése során megbízója R. M. volt, a panaszos részére megbízást nem adott. Az alperes ellenkérelmében kérte. felülvizsgálati a jogerős ítélet tárgyaláson előterjesztett hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati előadásával szemben mind az alperes határozata, mind a jogerős ítélet tartalmazza azoknak a jogszabályhelyeknek a megjelölését, amelyekbe a kifogásolt felperesi magatartás ütközött. Az Ütv.
45. §-a értelmében az ügyvédnek a törvényes eszközökkel és módon kell elősegítenie megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Az Ütv.
46. § /2/ bekezdése előírja, hogy az ügyvédnek hivatását a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Az Ütv.
47. § /3/ bekezdése tiltja a közreműködést olyan jogügyletben, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. Miután az ingatlan-nyilvántartásról szóló
48. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
49. § /4/ bekezdése előírja, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz be kell nyújtani, a felperes jogszabálysértően működött közre olyan két egymást kizáró okirat szerkesztésében, amelyek közül az egyik az Inytv.
50. § /4/ bekezdésében előírt 30 napos határidőn belül nyilvánvalóan nem kerülhetett benyújtásra az ingatlanügyi hatósághoz. Nem a törvényes módon gyakorolta hivatását akkor, amikor a szerződő felek aláírását közvetlenül követően
51. február
52. napján történt ellenjegyzést követően,
53. július
54. napján úgy jegyezte ismételten ellen a
55. évi okiratot, hogy e tényről a szerződés kötelezettjét nem értesítette, holott tőle az ismételt ellenjegyzésre megbízással nem rendelkezett. A MÜK szabályzat 7.
56. a/ pontja szerint az ingatlannal kapcsolatos okiratok esetében az ügyvéd köteles az okiratszerkesztése előtt 30 nappal nem régebbi, a jogszerző fél, illetve az ügyvéd, vagy az ügyvédi iroda által beszerzett hiteles tulajdoni lap meglétéről gondoskodni, és azt, vagy az arról készített másolatot iratai között megőrizni. A felperes a MÜK szabályzatban meghatározott tulajdoni lap beszerzési, illetve megőrzési kötelezettségének teljesítését a fegyelmi eljárásban igazolni nem tudta, és a fegyelmi eljárásban az elsőfokú fegyelmi hatóság által három alkalommal is tartott tárgyalás ellenére - nem hivatkozott arra, hogy azt a későbbiekben a megbízónak kiadta. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a
57. évi ellenjegyzéskor a tulajdoni lap rendelkezésére állt. Az általa a peres iratokhoz csatolt tulajdoni lap ugyanis
58. július
59. napján került kiadásra, tehát a
60. július 9-ei ellenjegyzés időpontjában nem lehetett a felperes birtokában. A fentiekre figyelemmel a felperes által elkövetett fegyelmi vétség megállapítását nem befolyásolja az a körülmény, hogy - előadása szerint -
61. július
62. napján nem korábbi ellenjegyzésének dátumát javította ki, hanem a nála maradt ellenjegyzés nélküli példányokat ebben az időpontban ellenjegyezte. Ezt az állítást cáfolja a
63. évi ellenjegyzéssel ellátott szerződés példánnyal való összevetés. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a felperes által előadottakat a tekintetben, hogy amennyiben a panaszos ügyvédi tevékenységgel megbízni nem kívánta, őt megbízóként nem volt köteles kezelni. Megbízói minőség hiányában sem tehette azonban meg a felperes azt, hogy a panaszos tájékoztatása nélkül a már
64. évben ellenjegyzett és a panaszosnak átadott okirati példányt
65. július
66. napján a panaszos tájékoztatása nélkül ismételten ellenjegyezze. Az ismételt ellenjegyzés ugyanis az Ütv.
67. § /4/ bekezdésében, továbbá az illetékekről szóló
68. évi XCIII. törvény
69. § /1/ bekezdésének és
70. §-ában meghatározott benyújtási, illetve bejelentési kötelezettség megkerülésére irányult. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
71. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
72. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
73. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
74. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének és a 6/1986./VI.
75. IM rendelet
76. § /2/ bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárás illetékének a megfizetésére. Budapest,
77. november
78. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő