Kfv.37006/2008/4 – Kúria

Kfv.III.37.006/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Bezsilla Katalin ügyvéd által képviselt T. Kft. felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 03.K.20.968/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.20.968/2007/
5. számú ítéletét - az alperes
6. március
7. napján kelt HAJ-722-3/
8. számú határozatára és az elsőfokú hatóság
9. december
10. napján kelt 9958-2/
11. számú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes több utazási irodába „T." „Télen és a Föld körül 20062007", illetve „T. Téli előzetes 2006-2007" néven programfüzeteket, illetve szórólapokat helyezett ki, mely irodákkal nevezett utazásközvetítői szerződést kötött. A szerződésben a felperes abban állapodott meg az irodákkal, hogy az általa kiadott utazási magazinokban szereplő és egyéb módon meghirdetett külföldi és belföldi utazási vagy utazással összefüggő szolgáltatások értékesítési ajánlatait az irodák közvetítik ügyfélkörükben, egyben felhatalmazta a közvetítőket, hogy az utasok részére értékesítsék a felkínált utazási vagy utazással összefüggő szolgáltatásokat. Ezért az utazásközvetítő irodáknak az akciós utazási szerződések esetében bruttó 10 % jutalék járt, melynek alapját az utazások és szolgáltatások teljes árából számították. Járulékalapot képeztek egyéb az utazók által ezen felül fizetett tételek is. A fenti tényeket az alperes elsőfokú szerve
12. október és novemberében lefolytatott ellenőrzése során állapította meg. Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság határozatával a felperest 200.000.- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, egyidejűleg megtiltotta a jogsértő árfeltüntetés további folytatását. Határozata szerint azért nem felelt meg az árfeltüntetés a jogszabályoknak, mert egyes kötelezően fizetendő díjakat nem tartalmazott. A szórólap főlátómezőben részvételi díjként egy-egy meghatározott összeg szerepelt, majd a szórólap alján tájékoztatásként volt feltüntetve, hogy a díj nem tartalmazza a repülőtéri illetéket, valamint az útlemondás kötelező biztosítási díját. A programfüzetben egyéb kötelezően fizetendő díjak is csak külön, nem a részvételi díjban kerültek feltüntetésre. A részvételi díj tehát az utazás teljes költségét nem tartalmazta. Az alperes
13. március
14. napján kelt HAJ-722-3/
15. számú határozatával az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. A jogerős alperesi határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes programfüzetében, illetve szórólapjában a szolgáltatási csomagról, illetve a szolgáltatás díjáról szóló tájékoztatója nem egyértelmű, és alkalmas a fogyasztó megtévesztésére, akadályozza a fogyasztót abban, hogy mérlegelni tudjon az ár elfogadhatóságát illetően, vagy összehasonlítani tudja más szolgáltatokkal a csomag és a szolgáltatási díj eltérését. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését, és egyben a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését is kérte. Álláspontja szerint az utazási irodákra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, és arra törekszik, hogy az utas teljes körű egyértelmű részletes tájékoztatást kapjon az utakról. Olyan árakat hirdetéseiben nem tüntethet fel, melyek azok részleges bizonytalansága miatt majd csak a megkötött utazási szerződésben kerülnek meghatározásra. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
16. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
17. §-ának /1/ bekezdését és
18. § /1/ bekezdését a fogyasztóvédelemről szóló
19. évi CXLV. törvény /a továbbiakban: Fgytv./
20. §-ának /1/ és /2/ bekezdését, az utazási és utazás közvetítő szerződésről szóló 214/1996./XII.23./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./
21. §ának /2/ bekezdését,
22. §-ának /1/ bekezdését,
23. §-ának /1/ bekezdését, valamint a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001./III.29./ GM rendelet /a továbbiakban: R./
24. §-ának b/ pontját jelölte meg, megemlítve a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999./II.12./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r.1./
25. §ának /1/ bekezdését is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos. A Legfelsőbb Bíróság egyetért azzal az alperesi hatósági jogalkalmazási céllal, hogy nem kívánatos a kötelezően felszámítandó díjak külön feltüntetése, hiszen az ártájékoztatás célja, hogy a fogyasztó össze tudja hasonlítani az egyes szolgáltatások díját. Az alperes által hivatkozott törvényi, illetőleg rendeleti szabályok azonban nem teszik lehetővé az Fgytv.
26. § /1/ bekezdésében hivatkozott bírság kiszabását és a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének megállapítását. Az alperes által megjelölt Fgytv.
27. § a/ pontja,
28. § /2/ bekezdése, illetve az R.
29. § b/ pontja előírásaival ugyanis nem vezethető le olyan tilalom, miszerint a szolgáltatás díja megosztott módon a fogyasztó tájékoztatására szolgáló szórólapon, tájékoztatón meghatározott szempontok szerint elkülönítve nem, csak egységesen egyösszegben tüntethető fel. A felperesi szórólap ugyanis összegszerűen meghatározva külön fizetendő tételeket is felsorolt amelyek kötelezően igénybe veendők -, és opcionálisan rendelhető szolgáltatásokat is. Az Fgytv.
30. § a/ pontja tájékoztatási kötelezettséget ír elő a szolgáltatás díját illetően,
31. § /2/ bekezdése pedig a szolgáltatás díjának egyértelmű feltüntetését írja elő. Az R.
32. § b/ pontja is csak meghatározza a szolgáltatás díjának fogalmát, mint a szolgáltatásért fizetendő minden fizetési kötelezettséget magába foglaló díjat, azonban nem tilalmazza a díj összegének megbontását. Ebből az következik, hogy az utazás meghirdetésekor közölt részvételi díjnak nem kell tartalmazni a bizonytalan összegű díjelemeket, ha ezekről a tájékoztatás megfelelő. Az alperesi érvelést alátámasztja a Korm.r.
33. § /1/ bekezdésének példálódzó felsorolása miszerint az utazási szervezés szolgáltatása körébe tartozik a közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program, amelynek ellenértéke a részvételi díj -, ugyanakkor a
34. § /1/ bekezdés d/ pontja említést tesz külön felszámításra kerülő díjakról, illetve nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Korm.r. előírásai az utazás és az utazást közvetítő szerződésre, mint magánjogi szerződésre vonatkoznak, nem pedig a fogyasztók tájékoztatását illetően fogalmaznak meg kötelezettséget. A felsorolt egyéb jogszabályokat a bíróság nem sértette meg, mert nem alkalmazta, ezért csak a pontosság kedvéért mutat rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes eltiltására vonatkozó kötelezés nyilvánvalóan a jövőre vonatkozik, valamint, hogy a Korm.r.
35. rendelkezéséből nem vezethető le az illeték- és biztosítás szolgáltatási elemként való figyelembevétele, hiszen ténykérdés, hogy ezeket az utasnak fizetni kell. Minthogy a megyei bíróság ítélete és az első- és másodfokú közigazgatási határozat jogszabályt sértett, a Legfelsőbb Bíróság azt a Polgári perrendtartásról szóló
36. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
37. §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyúttal a támadott közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezéséről is rendelkezett. Az alperes a Pp.
38. §-a alapján köteles megfizetni a felperes Pp.
39. §-a szerint felszámítható elsőfokú, valamint felülvizsgálati perköltségét. A le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az az illetékekről szóló
40. évi XCIII. törvény
41. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
42. november
43. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő