← Magyarország

Kfv.37025/2008/5 – Kúria

Kfv.III.37.025/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Szakál Attila ügyvéd által képviselt Sz. J. felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Közontja alperes ellen vadászati jog hasznosítása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr.Papp Tamás Gyula ügyvéd által képviselt N. Földtulajdonosok Közössége és B. Földtulajdonosi Közössége beavatkozott - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 03.K.20.786/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 3.K.20.786/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 10.000.- /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperest a B.-B.-N.-Sz. települések földtulajdonosi közösségének szervezőjeként a
  6. november
  7. napján tartott alakuló ülésen a földtulajdonosok vadászati közösségének képviselőjévé választották. A gyűlés 3/2006./XI.25./ számú határozatával a kezdeményezők által kifüggesztett hirdetményben szereplő határvonalakkal körülírt 4757 ha 7800 m² nagyságú vadászterületet elfogadták, és a vadászterület határának kijelölését kérték az elsőfokú vadászati hatóságtól. Az elsőfokú hatóság a felperest hiánypótlásra hívta fel, figyelemmel arra, megállapítása szerint a kért vadászterületi határok átfedésben vannak más földtulajdonosi közösségek vadászterületével, majd a vadászterület határának kijelölése iránti kérelmet
  8. január
  9. napján kelt határozatával elutasította. A határozat indokolása szerint a földtulajdonosi közösség összehívása nem volt szabályszerű, mert a földtulajdonosi gyűlésen elfogadott határ leírás nagykállói közigazgatási területet is magában foglal, a hirdetmény N. Város Önkormányzatának hirdetőtábláján azonban nem került közzétételre. A felperes, mint közös képviselő fellebbezése folytán eljárt alperes
  10. március
  11. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú vadászati hatóság
  12. április
  13. napján kelt határozatában a B.-B.-K.-N.-Ny. települések közigazgatási területét érintően hivatalból állapított meg vadászterületi határvonalat /24.3/163.11/
  14. és 24.3/163-11/
  15. számú határozat/. Ezen elsőfokú határozatok ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, az alperes helybenhagyó másodfokú határozataival szemben közigazgatási per nem indult. A felperes keresetében a felperesi vadászterület határának kijelölése iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyó
  16. március
  17. napján kelt alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes annak ellenére sem nyújtott be kérelméhez szabályszerű határleírást, hogy az elsőfokú vadászati hatóság határozatában kifejezetten megjelölte milyen méretarányú térképen kell a határt megjelölni, és ezen belül hogyan lehet a határleírást megfelelően elkészíteni. Utalt arra is, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítani, hogy a vitatott földrészletek B. község közigazgatási területéhez tartoznak, azaz N. közigazgatási területéhez tartozó ingatlant nem kérte nyilvántartásba venni. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a vadászati hatóság nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  18. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
  19. § /1/ bekezdésében meghatározott tényállás-tisztázási kötelezettségének. A Ket.
  20. § /4/ bekezdésében felsorolt bizonyítékok beszerzése alapján ugyanis megállapítható lett volna, hogy a kérelmezett vadászterület a térképmásolatnak megfelelően nem tartalmaz nagykállói ingatlanokat. Vitatta továbbá azt a megállapítást, hogy a határleírás N.-hez tartozó ingatlanokat tartalmaz. E körben utalt a Polgári perrendtartásról szóló
  21. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  22. §-ának és 336/A. § /2/ bekezdésében foglaltakra. Az alperes és az alperesi beavatkozók a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
  23. évi LV. törvény /a továbbiakban: Vtv./, a végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004./V.4./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./
  24. § /5/ bekezdése szerint a hirdetmény mellékleteként a kialakítandó vadászterület megjelöléseként legalább 1:50.000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni. Az alperes határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy az n-i 0238, 0218/11, 0218/12 és 0218/13 hrsz-ú területek a felperes által megjelölt vadászterületen belül találhatók. Az iratok között található vadászterület leírás, amint azt az elsőfokú vadászati hatóság határozatának indokolásában is megállapította a vadászterület észak-nyugati határánál úgy fogalmaz, hogy: „A 0239 hrsz-ú fasor szegélyezte úton észak-keleti irányban és északi irányban 0224 hrsz-ú útig a mocsár dél-keleti sarkáig a fasor mentén keleti irányban a N.-B. összekötő közútig bezárólag." A felperes fellebbezésében és keresetlevelében is elismerte, hogy határleírása és a térképi rajzolat között ellentmondás áll fenn a tekintetben, hogy a helyes rajz mellett nem teljesen pontos határleírást adott, ugyanis „a 00239 hrsz-ú fasor szegélyezte úton észak-keleti irányban a 0224 hrsz-ú útig" útvonalban van egy keleti irányú törés a 10 és 14-es számú határpontok mentén a 085 hrsz-ú zártkert határa mentén, amely törés mentén húzódó földutat közigazgatási határként vette figyelembe, mint a 0239 hrsz-ú út folytatását. A hirdetmény mellékleteként csatolt topográfiai térkép mellett tehát nem a vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását függesztették ki, illetve a vadászterület határvonalának leírása a felperesi fellebbezési és kereseti előadás szerint is n-i ingatlant foglalt magába, amely a vadászterületek vonatkozásában átfedést eredményezett, ezért a vadászati hatóság jogszerűen járt el, amikor a felperes vadászterület határának megállapítására irányuló kérelmét elutasította. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  25. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  26. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az időközben az elsőfokú vadászati hatóság által
  27. április
  28. napján hozott és jogerőre emelkedett határozatok folytán a B.-B.-K.-N.-Ny. települések közigazgatási területet érintően hivatalból vadászterület határvonala került kijelölésre, amely határozatok jogereje egy a jelen perben vitatott, a határozatok hatályon kívül helyezése folytán folytatandó megismételt eljárásban kizárná a jogerős határozatokba ütköző, illetve azzal ellentétes kijelölő határozat meghozatalát. A Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
  29. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  30. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  31. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest az alperes és az alperesi beavatkozók felülvizsgálati perköltségének, valamint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéknek a megfizetésére. Budapest,
  32. november
  33. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.