Pf.20394/2008/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.394/2008/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Karl, Verasztó, Beyer Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Karl Gábor Csaba ügyvéd) által képviselt felperesnek az Ernszt és Tóth Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Tóth M.Gábor ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

1. július 16.napján meghozott 12.P.20.790/2008/3.számú ítélete ellen az alperes részéről
2. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Az elsőfokú perköltség megfizetéséről szóló ítéleti rendelkezést részben megváltoztatja és az "A" Kft. kiadót kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft + ÁFA elsőfokú perköltség, valamint a Magyar Államnak 21.000,- (Huszonegyezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket. Köteles az "A" Kft. kiadó 15 napon belül megfizetni a felperes részére 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására és számlájára megfizetni 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül az eredetivel azonos helyen és azonos betűszedéssel félkövér betűkkel tegye közzé az alábbi helyreigazítást: A ... lap
3. május
4. napján megjelentetett „ A városfejlesztés kerékkötői a tények tükrében a rágalmak Parkolásból politika" című cikkben valótlanul állítottuk, hogy ... Város Önkormányzata korábban 257 parkolóhely 1,92 milliárd forintért történő bérbevételét határozta el, és, hogy a parkolással kapcsolatos politikai vitában felperes önkormányzati képviselő a polgármestert politikai hatalom megszerzése érdekében kritizálja. Valótlanul állítottuk, hogy a ... Hotel beruházásában felperes társként szeretett volna részt venni, ám végül inkább Ausztriában fektetett be, és , hogy a ... Hotel parkoló vásárlásáról szóló előterjesztéseket felperes aligha ismerhette meg. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítva kötelezte az alperesi szerkesztőséget, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,forint + áfa perköltséget, a Magyar Államnak külön felhívásra 15.000,- forint eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában rögzítette, miszerint először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a cikkbeli sérelmezett állítások tényállításnak vagy bírálatnak, értékelésnek, vélemény nyilvánításnak minősülnek-e. Ezzel kapcsolatban rögzítette, hogy az alperes helytállóan fejtette ki a perben, hogy ténynek olyan történés minősül, mely a múltban történt, vagy jelenleg történik. Ez alapján az, hogy a parkolóhelyek meghatározott összegért történő bérbevételéről korábban döntött az önkormányzat, egyértelműen tény. Ezt az alperes sem vitatta. Csupán arra hivatkozott, hogy ez a tényállítás a felperes személyét nem érinti, nem róla szól, így helyreigazítását, ha esetleg valótlannak minősülne, nem kérheti. Ezzel kapcsolatban a megyei bíróság álláspontja az volt, hogy a cikk egészének elolvasása után egyértelmű, miszerint a leglényegesebb kérdés, hogy volt-e döntés korábban a tervezett bérleti szerződésben meghatározandó díjról. Ennek igenlő állításán alapul ugyanis a cikk szerzőjének több felperesre vonatkozó állítása. A megyei bíróság megítélése szerint ha a felperes személyét ugyan nem érintő tényálláson alapulnak a cikk további felperest érintő megállapításai, akkor az alapul szolgáló valótlan tényállítás helyreigazítását is kérheti a felperes, ellenkező esetben ugyanis a helyreigazítás elveszítené helyreigazító jellegét, az értelmetlenné és értelmezhetetlenné válna, nem töltené be rendeltetését. A megyei bíróság a felperes által sérelmezett többi cikkbeli állítást is ténynek minősítette. Az, hogy a felperes részt kívánt-e venni a hotel beruházásban, hogy Ausztriában befektetett-e (e körben megállapította a megyei bíróság, hogy ennek az állításnak a helyreigazítását az alpereshez írt helyreigazítást kérő levél az alperes előadásával szemben tartalmazta), és hogy megismerhette-e az önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket a felperes, mind megtörtént (vagy meg nem történt) esemény (szándék). Ezek minősítése, bírálata minősülhetne értékítéletnek, de nem minősíthető értékítéletnek maga az esemény. Ugyanígy tényállítás az az állítás, hogy a felperes a politikai hatalom megszerzése érdekében kritizálja a polgármestert. A cikk ezt egyértelműen tényként és nem a cikk szerzőjének véleményeként közli. Az alperes az ausztriai befektetéssel kapcsolatban arra is hivatkozott, hogy ha az téves, akkor a tévedés lényegtelen, hiszen mindegy hogy a felperes Magyarországon, vagy Ausztriában fekteti-e be a pénzét. A cikk egészét vizsgálva azonban a megyei bíróság álláspontja szerint megállapítható, hogy az ausztriai beruházást a hazai, azaz az Helység 1 beruházással állítja szembe a cikk arra utalva, hogy a felperes sértődöttségből inkább külföldön fektet be. Ezt - ebben a szövegkörnyezetben - semmiképpen nem lehet lényegtelennek minősíteni. Azt, hogy ezen utóbbi állítások a felperes személyét érintik, róla szólnak, az alperes sem vitatta, de alappal nem is vitathatta volna, hiszen a felperest a cikk nevesíti is ezen állítások kapcsán. A megyei bíróság az állítások valós vagy valótlan volta körében bizonyítást rendelt el, az alperes a bizonyítási teherre történt kioktatást követően kizárólag ... város jegyzőjének tanúként történő meghallgatását indítványozta. A jegyző tanúvallomása és az általa csatolt testületi határozatok alapján megállapíthatónak látta, hogy ... város Önkormányzata „korábban" (azaz az adásvételről szóló döntést megelőzően - és a szövegkörnyezet alapján ez a jelentése a cikkben a „korábban" kifejezésnek) csupán arról döntött, hogy parkolóhelyeket vesznek bérbe. Ez csupán szándéknyilatkozat volt, döntést a bérleti díjról nem tartalmazott. Az önkormányzati képviselők
5. április 30-a előtt a bérleti díjról nem is kaptak tájékoztatást, arról csak a polgármesteri hivatal dolgozói tárgyaltak, egyeztettek. A képviselők a
6. április 30-i ülésen ismerték meg a bérleti díj és a vételár összegét. Így az az állítás, hogy az önkormányzat korábban 257 parkolóhely 1,92 milliárd forintért történő bérbevételét határozta el, egyértelműen valótlan. A bizonyítás alapján a megyei bíróság számára egyértelművé vált az is, hogy a 325 parkolóhely megvásárlásáról szóló döntés előtt már a bérbevételi szándék is 325 parkolóhelyről szólt, ezért a bérleti díj is ennyi parkolóhelyre és nem 257-re vonatkozhatott. A jegyző tanúvallomása alapján tényként látta azt is megállapíthatónak, hogy a parkolóhelyek megvásárlásáról korábban önkormányzati előterjesztés, tárgyalás nem volt, hiszen a vételi lehetőség is csak
7. áprilisában merült fel a döntés előkészítése során. Az is tény, hogy
8. április 30-i ülésen a felperes ott volt, és a testületi anyagot megkapta. A keresetben írtakból és abból, hogy azok valósága bizonyosodott be, a cikkben írtakkal ellentétben pedig kitűnik, hogy a felperes a bérletre vonatkozó testületi anyagokat ismeri, a vételre vonatkozót pedig korábban azért nem ismerhette, mert az nem is létezett korábban. A testületi döntéshozatalkor azonban ezt az anyagot is megismerte. A fentiek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a felperes önkormányzati képviselői munkáját negatívan beállító állítások valóságát az alperes nem tudta bizonyítani. A polgármesteri írás alapján a megyei bíróság álláspontja alapján nyilvánvaló, hogy a parkolóhelyek értékesítésével kapcsolatban politikai vita is kibontakozott a felek között és az is egyértelmű, hogy a politikai ellenfelek mind az újságban való publikálás, mind a sajtó-helyreigazítás lehetőségét ebben a politikai vitában, csatában eszközként használják. A bíróság azonban a sajtó-helyreigazítási eljárásban ilyen esetben is köteles eljárni és objektíven, az eljárási szabályok szabta keretek között vizsgálni a cikkbeli tényállítások valóságtartalmát. Ebből következően a politikai hatalom megszerzésére vonatkozó állítás valóságát is bizonyítania kellett volna az alperesnek, mivel a politikai nézetkülönbségből és a gazdasági vitából egyértelműen nem következik a politikai hatalomra kerülés szándéka. Erre azonban az alperes nem is ajánlott fel bizonyítást a felperesi állítással szemben, így a tényállítást a bíróság valótlannak kellett hogy tekintse. A felperes elismerte, hogy a ... Hotel építése kapcsán felkeresték és felajánlották, hogy vegyen részt a beruházásban. Állította, hogy érdeklődött a feltételekről, majd nem fogadta el az ajánlatot. A tanú vallomása ezt nem cáfolta, a jegyző ugyanis csak arról tudott, hogy a felperes érdeklődött a beruházás iránt, de hogy azért-e mert megkeresték, vagy pedig azért, mert be kívánt ruházni, azt nem tudta. Életszerű is, hogy a felperes üzleti ügyeibe nem avatta be a vele üzleti kapcsolatban nem álló jegyzőt. E vallomás és a felperesi előadás alapján azonban nem lehet valósnak tekinteni azt a cikkbeli állítást, hogy a felperes korábban szeretett volna társként bekerülni a beruházásba. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett - a fellebbviteli tárgyaláson módosított fellebbezése szerint - elsődlegesen az ítélet megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan eljárási szabálysértés okáni hatályon kívül helyezése iránt. Elsődleges kérelmével kapcsolatban előadta, hogy az a tétel, miszerint ... város Önkormányzata korábban 257 parkolóhely 1,92 milliárd forintért történő bérbevételét határozta el, tényállítás, a felperesre semmilyen formában nem vonatkozik, ezért a felperes ebben a körben személyes érintettség hiányában helyreigazítás kérésére nem jogosult. A cikk tartalmát a maga egészében értékelve, álláspontja szerint az a megállapítás tehető, hogy a szerző a felperessel kapcsolatos politikai véleményét fogalmazta meg, mely szerint a felperesi ellenérvek a mélygarázs vásárlás ellenében nem megalapozottak. E körben több, valóban a felperes személyét érintő - álláspontja szerinti - értékítélet hangzott el, ezek közös nevezőjeként azonban nem lehet megjelölni a bíróság által ekként értékelt, felperesre egyébként nem vonatkozó tényállítást. A szerző érvelésének lényege abban fogható meg, hogy egy kedvezőtlenebb parkolási konstrukció helyett tulajdonhoz jut a város és ráadásul olcsóbb vételáron, mint amennyiért bérelhetne. Az, hogy az első, bérleti jogviszonyról döntő képviselő-testületi ülésen a bérleti díj nem hangzik el, a cikk egészének tartalma alapján leszűrhető mondanivalója szempontjából lényegtelen. Az elsőfokú bíróság által megállapítottakkal szemben a közleményben szereplő kijelentések egyike sem a fenti tételre alapított következtetést fogalmaz meg, ezért a bíróság a tényekből helytelen következtetést levonva, megalapozatlanul kötelezte az alperest e körben helyreigazítás közlésére. Azzal a tétellel, miszerint felperes önkormányzati képviselő a polgármestert politikai hatalom megszerzése érdekében kritizálja, kiemelte, hogy ez a tétel értékítélet, melyet a közszereplő felperes abban az esetben is köteles elviselni, ha azt magára nézve bántónak, sértőnek érzi. Tényállításként csak az a múltban lejátszódott, vagy a jelenben zajló olyan esemény értékelhető, mely az érzékelés körébe vonható. A feltételezések éppen ezért kizárólag vélemény-nyilvánításként értékelhetőek. A cikk szerzőjének következtetése tényállításként nem értékelhető. „A ... Hotel beruházásában felperes társként szeretett volna részt venni, ám végül inkább Ausztriában fektetett be": Felperesi álláspont szerint az iménti kijelentés esetében szintén megállapítható, hogy azok közül csupán az egyik tekinthető tényállításnak, a másik értékítélet, amelynek helytállóságát a bizonyítási eljárás is igazolta. A befektetési szándékra történő utalás szintén következtetés, ráadásul a felperes is előadta, hogy érdeklődött a hotel építése kapcsán a befektetési lehetőségekről, de végül nem vett részt ebben. Azon tényállítás, hogy a felperes Ausztriában fektetett be, szintén nem ad alapot helyreigazításra, lévén hogy a helyreigazítást kérő személynek megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. „A ... Hotel parkoló vásárlásáról szóló előterjesztéseket felperes aligha ismerhette meg": Felperesi álláspont szerint szintén tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság e vonatkozásban a tényállítást, hiszen ezen kijelentés szintén következtetés, ráadásul a felperesnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével összefüggésben tanúsított magatartásával kapcsolatos. Jelentőséggel bír ebben a körben, hogy a felperes azon kétségtelen tényállításokat, melyek a részvételére vonatkoznak, nem kifogásolta, csupán azt az értékítéletet, mely ebből a következtetést vonta le. A fellebbviteli tárgyaláson fenntartotta azt a nyilatkozatát is, hogy az elsőfokú bíróság olyan kérdésben is döntött, amelyet a felperes a helyreigazítási kérelmében nem sérelmezett. A másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy a bíróságnak a jogvitában a felek jogérvényesítő képessége biztosítása érdekében előzetes tájékoztatási kötelezettsége van, amelynek tartalmát a Pp.3.§-ának