← Magyarország

Mfv.10475/2007/3 – Kúria

Mfv.II.10.475/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gáspár Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Koppány Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése megállapítása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 26.M.141/

  1. szám alatt indított és a Fővárosi Bíróság 59.Mf.635.726/2006/
  2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 59.Mf.635.726/2006/
  3. számú ítéletét részítéletnek tekinti, azt nem érinti, és a felperesnek a jogerős ítélet meghozataláig terjedő időre elmaradt munkabér iránt előterjesztett kereseti kérelme tárgyában a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 72.000 (hetvenkettőezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét 210.000 (kettőszáztízezer) forintban állapítja meg. I n d o k o l á s A felperes munkaviszonyát az alperes
  4. december 7-én kelt rendes felmondással, átszervezésre hivatkozással, megszüntette. A munkáltatói intézkedés ellen a munkavállaló keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, melyben kérte a munkaviszony megszüntetése jogellenességének a megállapítását, a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől az ítélet jogerőre emelkedéséig elmaradt jövedelem, továbbá az Mt.
  5. §-ának

(4)bekezdésére figyelemmel hat havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezését az alperesnek. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 26.M.141/2005/
  1. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát és kötelezte a munkáltatót elmaradt munkabér címén - az elsőfokú bíróság ítéletének meghozataláig 4.545.473 forint, az Mt.
  2. §
(4)bekezdése alapján 3 havi átlagkereset, azaz 1.075.653 forint és ezen összegek után a törvényes kamat megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott felperesi fellebbezésben az Mt. 100. §
(4)bekezdésére alapítottan további háromhavi átlagkereset megfizetésére, és a másodfokú ítélet meghozataláig terjedő időre elmaradt munkabér megtérítésére kérte kötelezni a munkáltatót. Kérte továbbá a perköltség tekintetében a munkaügyi bíróság ítéletének a megváltoztatását és költségátalány iránti igényének megítélését. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. a A Fővárosi Bíróság 59.Mf.635.726/2006/
  1. számú ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét a „per főtárgya" tekintetében helybenhagyta, az alperest terhelő perköltség mértékét részben és akként változtatta meg, hogy az alperest további 50.000 forint költségátalány megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és alperesnek az első- és másodfokú bíróság határozatának meghozatala között eltelt időre elmaradt munkabér megfizetésére kötelezését kérte. Másodlagosan a másodfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálati kérelem keretei között történő hatályon kívül helyezését és e körben, - az összegszerűség tisztázása érdekében a megyei bíróságnak új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú eljárásban tisztázott, alperes által összegszerűségében nem vitatott, a felperesnek elmaradt munkabér iránti igényét, annak a másodfokú eljárásban, az összegszerű igazolásának, vagy előterjesztésének hiányában a bíróság azt elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - a felülvizsgálati kérelem keretei között - a Pp.
  2. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Mt. 100. §-ának
(6)bekezdése szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak) illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A peres iratok tanúsága szerint a felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében, valamint az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében is az elmaradt munkabér iránti igényét a jogerős határozat meghozataláig terjedő időre kérte megállapítani, és annak megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót. A munkaügyi bíróság a felperes részére az elmaradt munkabért az ítélete meghozataláig terjedő időre ítélte meg. A másodfokú bíróság az ítéletével a „per főtárgya" tekintetében a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, csupán az elsőfokú perköltség összegét változtatta meg. Nem rendelkezett azonban a felperes további - a másodfokú határozat meghozataláig terjedő időre előterjesztett - elmaradt munkabér igénye felől. Az ítélet indokolása csak azt tartalmazza, hogy „a felperes további elmaradt munkabér igényt is előterjesztett, azonban annak összegszerűségét nem igazolta". A másodfokú bíróság az összegszerűség tekintetében a Pp. 240. §
(1)bekezdése alapján a hiány pótlása iránt nem intézkedett. Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre [Pp. 213. §
(1)bekezdés]. A jogerős ítélet a fentiek szerint ennek a követelménynek nem felel meg. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet részítéletnek tekintette és azt nem érintve a felperes további, a jogerős ítélet meghozataláig terjedő időre elmaradt munkabér-igénye tárgyában a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. §
(4)bekezdés]. A Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Zanathy János s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Istvánné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.