Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.91/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- december
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- június
- napján kihirdetett KB.I.30/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a bűncselekmény megnevezésének helyes jogszabályi hivatkozása a Btk.
- §
(1)bekezdés III. fordulata. I n d o k o l ás : A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- június
- napján kihirdetett KB.I.30/2008/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében és ezért megrovásban részesítette. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd tudomásul vette az ítéletet. A vádlott és a védő szintén 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést felmentés érdekében, az ítélet megalapozatlansága miatt. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.88/
- számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott cselekményét minősítse a Btk.348.§
(1)bekezdés III. fordulatába ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségének. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Észrevételezte a másodfokú katonai ügyészség, hogy az elsőfokú bíróság a Be. 301.§
(1)és
(3)bekezdésében foglaltak megszegésével, anélkül tartott az iratok felolvasása helyett iratismertetést, hogy erre az ügyész, vádlott és védő egybehangzó indítványt tettek volna. Álláspontja szerint azonban ezzel az elsőfokú bíróság ún. relatív eljárási szabálysértést követett el. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn. A bejelentett védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelemében felülbírálta. A védőnek a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács ítélete felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú katonai tanács átirata alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás befejezését követően az okiratokat felolvasás útján ismertette. Erre figyelemmel az a következtetés vonható le, hogy a katonai tanács eljárási szabálysértést nem követett el. A másodfokú bíróság megállapította azt is, hogy a vádlott a tárgyaláson nem érezte magát bűnösnek, azonban ténybelileg beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlottnak a ténybeli beismerő vallomása, a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján állapította meg. A katonai tanács által megállapított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a védőnek a felmentésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett, figyelemmel a felülmérlegelés tilalmára. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyesen állapította meg azt, hogy a tényállásban írt magatartásával megvalósította a Btk.348.§
(1)bekezdésében írt szolgálatban kötelességszegés vétségét. Tévedett azonban ítélete rendelkező részében, valamint indokolásában is, amikor azt rögzítette, hogy a vádlott magatartásával az adott katonai vétség IV. fordulata szerinti bűncselekményt valósította meg. A Btk.348.§
(1)bekezdésében írt szolgálatba kötelességszegés vétségét az követi el, aki őr- ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszesitalt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon, súlyosan megszegi. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott részéről nem a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezés más módon, súlyosan történő megszegése valósult meg, hanem a rendeltetési hely elhagyása. Az elsőfokú bíróság által a tényállás részeként megállapított, a vádlott által megszegetett munkaköri leírás biztonsági mellékletének releváns pontja azt tartalmazza, hogy; „A munkaterületről, az oda beosztottak csak indokolt esetben és a váltás érkezését követően távozhatnak el. A munkaterület felügyelet nélkül nem maradhat.” Megállapítható, hogy a vádlott épp a munkaterületet hagyta el engedély nélkül, a fogvatartottak felügyelet nélkül maradtak, így a magatartásával az adott bűncselekmény III. fordulata szerint nevesített elkövetési magatartást, a rendeltetési hely elhagyását valósította meg. Az ítélőtábla katonai tanácsa ezért, az első fokú bíróság ítéletének jogszabályi hivatkozását a rendelkező részben foglaltak szerint nevesítette. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Megállapítható azonban, hogy az elsőfokú katonai tanács által alkalmazott megrovás intézkedés inkább enyhének tekinthető, a hasonló ügyekben folytatott gyakorlatra tekintettel. A Btk.71.§
(2)bekezdésében írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság a vádlottal szemben a rosszallását fejezi ki és felhívja a figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- december
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- december
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző