← Magyarország

Kf.27581/2008/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.581/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Partos és Noblet Ügyvédi Iroda ………………., ügyintéző: dr. Tóth Csaba ügyvéd) által képviselt ………….. Műsorszolgáltató Zrt. ………………. felperesnek a ………………… jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. évi április hó
  3. napján kelt 23.K.33.790/2007/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszám alatt előerjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét az alperes 1482/
  6. (VI.27.) számú határozata ellen, melyben megállapította, hogy a felperes mint műsorszolgáltató
  7. január 12-én és 25-én megsértette a Rádiózásról és televíziózásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 8.§-ának

(2)bekezdéseiben foglaltakat, ezért az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján alkalmanként 1.000.000 forint, összesen 2.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte, továbbá az Rttv. 18.§
(1)bekezdésének 2007. január 12én hat alkalommal történt megsértése miatt, az Rttv. 112.§
(1)bekezdés
  1. e)pontja és 135.§-a alapján alkalmanként 80.000 forint, összesen 480.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatban foglaltakkal egyezően megállapította, hogy a felperes főműsor időben a „……………", „…………….", „……………", „…………….", „…………….." szórakoztató műsorszámokat, műsorajánlót és reklámblokkot közvetített, 25 percnyi közszolgálati műsorszám közvetítése nélkül. Egyezően az alperesi érveléssel úgy ítélte meg, hogy a műsorszámok egyike sem tekinthető az Rttv. 2.§-ának 19. pontja szerint közszolgálati műsorszámnak, míg az a tény, hogy egyes epizódjai közvetve ilyennek mutatkozhatnak, nem jelenti azt, hogy a filmprodukció egésze is kielégítené ezeket az ismérveket. Megállapította továbbá, hogy a határozatban érintett műsorajánlóban a támogatót nem jelölte meg cégszerűen, a képek tanúsága szerint a „szórakozz" kifejezés, a …………. felírat, valamint a ……………. embléma, megjelenítésénél nem hangzott el a cégszerű megfogalmazás, illetve kiírással sem történt meg mindez. A kiszabott szankció vonatkozásában megállapította, hogy az alperes a határozatában rögzítette mindazokat a korábbi hasonló jogsértéseket, ami miatt szankcionálta a felperest. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes az ítélet megváltoztatását, az alperesi határozatban megállapított jogsértés és a kiszabott bírság mellőzését, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, vagy enyhébb szankció alkalmazását kérte. A felperes a fellebbezési eljárásban fenntartotta, hogy a „………….." és a „……………." olyan műsorszámok, melyek megfelelnek a közszolgálatiság Rttv. 2.§-ának 19. pontjában található definíciójának, ugyanis a „………………" ifjúsági műsor, amely a nézők mindennapi életvitelét segíti, családi problémák megoldására ad humoros formában mintákat, míg a „………………." című sorozat epizódjának bemutatása olyan közérdeklődésre számot tartó információnak minősül, amely megfelelően kiszolgálja a nézők tájékozódási, kulturális igényeit, így az maradéktalanul megfelel az Rttv. 2.§-ának 19. pont
  2. f)pontjában meghatározott kritériumoknak. A „……………" epizódjai olyan aktuális társadalmi problémákkal foglalkoznak, mint a korrupció, vagy a társadalomra kivetett túlzott mértékű adó, és a „……………….." a bűncselekmény felderítését, az elkövető elleni bizonyítékok beszerzését mutatják be nagy részletességgel, betekintést engedve a nyomozó hatóságok munkájába. Az a körülmény, hogy a sorozatok mindezt fiktív történetek alapján, egy a nagy közönség számára is élvezetes szórakoztató formában teszik, álláspontja szerint nem csökkenti a sorozat nézők tájékozódási igényét kiszolgáló értéküket. Előadta továbbá, hogy az alperes a szankció mértékének megállapítása során nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy az Rttv. 135.§
(1)bekezdése alapján elsődlegesen a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megállapítására kell törekednie, és csak ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatja a második fordulatot. Határozatának tartalmaznia kellett volna legalább egy utalást arra, hogy a jogosulatlanul elért bevétel kétszerese ez esetben nem megállapítható, ezért a Pp. 339/B.§-a szerint mérlegelési jogkörében eljárási szabályt sértett, indokolási kötelezettségének nem tett eleget. E vonatkozásban a határozatának a hatályon kívül helyezése indokolt. Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. A fellebbezési kérelem indokolási részében előadottakra a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a vitatott műsorszámok közszolgálati minősítésével kapcsolatosan helyesen foglalt állást, helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes határozatában jogszabályt nem sértett, míg az Rttv. 18.§
(1)bekezdés megsértésének megállapításával kapcsolatos jogsértésre a fellebbezés indokolása nem terjedt ki. Az Rttv. 8.§-ának
(2)bekezdése kimondja, hogy közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben (18 óra 30 perc és 21 óra 30 per közötti időszakban) legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. A felperes a jogsértést megalapozatlanul vitatta arra hivatkozással, hogy az érintett „…………………" és „ ……………….", illetve a „………………" közszolgálati műsorszámnak minősülnek. E műsorszámok nem sorolhatók az Rttv. 2.§
  1. pontjában meghatározott esetek köréhez, mely szerint a műsorszámnak olyannak kell lennie, amelyik e speciális szabály elvárásának megfelel, vagyis a közérdeklődésre számot tartó, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlést tartalmazza és az a nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgálja. Nem tekinthető ilyennek az Rttv. 2.§.
  2. pontja szerint egyéb műsorszámba sorolható szórakoztató témájú filmalkotás. Jogalap tekintetében az alperes határozata jogszabályt nem sértett. A jogsértés miatt az alperes a Pp. 339/B.§-ának megfelelően szankcionálta a felperest, a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik, azok felülmérlegelésére az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége. A felperes fellebbezésében sem hivatkozott olyan mérlegelési szempontokra melyeket az alperesnek figyelembe kellett volna vennie. A felperes az Rttv. 135.§-ának megsértésére a keresetében nem hivatkozott csak a peres eljárás során. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság e kérdésben állást foglalt, a másodfokú bíróság csupán utal arra, hogy a tárgyi időben realizált bevételt a felperesnek kellett volna bizonyítania, annak hiányában az alperes az Rttv. 135.§-a második fordulata szerint jogszerűen gyakorolta mérlegelési jogkörét. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, míg a feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles viselni. Budapest,
  1. évi november hó
  2. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.