Gfv.XI.30.263/2008/5.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Mészáros Attila ügyvéd (…) által képviselt K-i Társult Földtulajdonosok Vadásztársasága (…) felperesnek a dr. Bilonka Béla ügyvéd (…) által képviselt Sz. Vadásztársaság (…) I.r., valamint a F. G. (…) által képviselt K. és Környéke Földtulajdonosok Közössége (…) II.r. alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Siklósi Városi Bíróságon 4.P.20.226/
- szám alatt indult perében a Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság
- március 11-én kelt 2.Pf.20.091/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a
- szeptember hó 29-én tartott tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 2.Pf.20.091/2008/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 15 nap alatt 30.000 (Harmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a II.r. alperes földtulajdonosi közösség
- szeptember 12-én Kémesen vadászterületet kialakító gyűlést tartott, melyen jelen volt a felperes képviseletében Sz. J.. A közgyűlés levezető elnökeként dr. F. I. ismertette azt a felperes és a II.r. alperes között létrejött egyezséget, mely szerint a két társaság az általuk kezdeményezett mintegy 6000 hektár területet egymás között 50-50 %-os arányban osztják meg. A II.r. alperes képviselője F. G., valamint a felperes képviseletében Sz. J. tájékoztatták a jelenlévőket a közgyűlésen kialakításra kerülő vadászterület határairól. A II.r. alperes a 2/
- számú határozattal az egyezségnek megfelelő módosítás után kialakításra kerülő mintegy 3000 hektár vadászterületet és ennek alapján számított szavazati arányokat tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadta. Ezt a követően a II.r. alperes földtulajdonosi gyűlés az 5/
- számú határozattal elfogadta a vadászterület határát, a 6/
- számú határozatban F. G-t képviselőjének megválasztotta, majd a 7/
- számú határozatában úgy döntött, hogy a kialakított vadászterületet haszonbérbe adás útján hasznosítja oly módon, hogy azt az I.r. alperes földtulajdonosok vadásztársasága haszonbérbe veszi az üzemtervi időszakra, azaz 10 évre. A 9/
- számú határozatban a II.r. alperes a kialakított vadászterület haszonbérleti díját 300 Ft/hektár/évben állapította meg azzal, hogy az kövesse az infláció mértékét. Az újonnan kialakított vadászterületen a felperesnek az
- augusztus 31-én kelt haszonbérleti szerződés alapján már érvényes haszonbérleti joga állt fenn. Ennek alapján a felperest a Földművelésügyi Minisztérium Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatala a 732/1997/
- számú határozatával, mint vadászatra jogosultat nyilvántartásba vette.
- január 4-én a felperes vadásztársaság képviseletében O. G. bejelentette az FVM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Vadászati és Halászati Osztályának - hivatkozással a
- szeptember 12-i k-i közgyűlésen történtekre - hogy mint haszonbérlő az újonnan kialakított vadászterületen előhaszonbérleti jogával élni kíván.
- január 13-án a felperes vadásztársaság közgyűlést tartott, ahol a felperes képviseletében O. G. elnök kijelentette, hogy folyamatban lévő vadkár ügyük áll fenn P. Cs-vel szemben, továbbá L. J-ék is kértek vadkárt a felperes vadásztársaságtól.
- február 13-án az alperesek haszonbérleti szerződést kötöttek, melynek alapján a II.r. alperes az I.r. alperes vadásztársaság, mint haszonbérlő részére 10 éves határozott időre a vadászati jogot hasznosítás céljából átadta 300 Ft/hektár/év haszonbérleti díj kikötése mellett. A szerződés
- pontjában a II.r. alperes arról tájékoztatta az I.r. alperest, hogy a földtulajdonosok többségének döntése alapján csak annak adható haszonbérbe a vadászterület, aki a földtulajdonosok felé nem tartozik bérleti díjjal, vagy vadkárral. A szerződés
- pontja értelmében a haszonbérlő I.r. alperes kötelezte magát arra, hogy mint vadásztársaság az egy vadászra jutó nettó vadászterületet minimum 150 hektárban biztosítja (a perbeli 3000 hektáros vadászterület esetében ez 20 vadászt jelent).
- február
- napján a felperes törvényes képviselője egyeztetett az alperesek tagjaival arról, hogy a haszonbérleti szerződéssel érintett területről a vadászati felszereléseit, létesítményeit elszállítja. A felperes képviseletében O. G.
- márciusában a haszonbérleti szerződést megismerte olymódon, hogy azt valaki a postaládájába bedobta névtelenül.
- március 20-án a felperes törvényes képviselője levélben értesítette a II.r. alperes képviselőjét arról, hogy a felperest előhaszonbérleti jog illeti meg a perbeli vadászterületen és e jog gyakorlására a felperes igényt tart. Ebben az időszakban a felperes vadásztársaságnak volt folyamatban vadkár ügye és vadkárral kapcsolatos tartozása is volt - pl. a Siklósi Városi Bíróság előtt 1.P.20.504/
- szám alatt volt vadkár megtérítése iránti polgári peres eljárás M. F. C. felperes és a K-i Vadásztársaság között. A felperes vadásztársaság taglétszáma is meghaladta a haszonbérleti szerződésben írt mértéket. A taglétszámot a felperes
- október 4-én csökkentette le a haszonbérleti szerződésben írtaknak megfelelően. A Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati Osztálya az I.r. alperest - kérelmére -, mint vadászatra jogosultat
- március
- napján kelt és
- május
- napján jogerőre emelkedett határozatával nyilvántartásba vette. Az I. r. alperes
- augusztus 17-én írásban tájékoztatta a felperes képviselőjét a haszonbérleti szerződés megkötéséről és annak egy példányát is megküldte a részére, kérve, hogy nyilatkozzon arra. Erre válasz nem érkezett, ezért az I.r. alperes
- szeptember 19-én megismételte a felhívást. A felperes
- október
- napján tett írásban a haszonbérleti szerződés teljes tartalmára vonatkozó elfogadó nyilatkozatot. A felperes a
- április 27-én benyújtott és
- október 2-án napján módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek között
- február 13-án létrejött haszonbérleti szerződés felperessel szembeni hatálytalanságát, valamint azt, hogy a perrel érintett vadászterületre a szerződés a felperes és a II.r. alperes között jött létre. Kérte az I.r. alperes kötelezését mindezek tűrésére. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 54.000 Ft perköltséget. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 27.000 Ft másodfokú perköltséget. A jogerős ítéletben foglalt indokok szerint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.)
- §
(2)bekezdése értelmében a vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Ptk-nak az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A felperes vadásztársaság a becsatolt
- augusztus 31-én kelt haszonbérleti szerződéssel igazolta, hogy a perbeli vadászterületre haszonbérleti jog illette meg. A II.r. alperes
- szeptember 12én megtartott közgyűléseiről készült jegyzőkönyv pedig azt igazolta, hogy az újonnan kialakított vadászterületen is a felperes volt a haszonbérlő. Ezért a felperest a perrel érintett vadászterületre előhaszonbérleti jog illette meg. A Ptk-nak az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó
- §-a rendelkezéséből következik, hogy a II.r. alperesnek, mint haszonbérbeadónak a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt az előhaszonbéleti jog jogosultjával, azaz a felperessel közölnie kellett. Ezzel összefüggésben a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes törvényes képviselője jelen volt a II. r. alperes közgyűlésén, ahol határoztak a földtulajdonosok arról, hogy az újonnan kialakított vadászterületet haszonbérbe kívánják adni és arról is, hogy mi a haszonbér mértéke. Így a felperes már
- szeptember 12-én tudott az ajánlatról, valamint arról is, hogy a II.r. alperes vadásztársaság kívánja haszonbérbe venni a vadászati jogot. Ezt követően
- márciusában a felperes törvényes képviselője saját állítása szerint is megismerte az alperesek között létrejött haszonbérleti szerződést. A felperes tehát ebben az időpontban élhetett volna előhaszonbérleti jogával, amit igazol az a körülmény is, hogy
- március
- napján az előhaszonbérleti jog gyakorlásának céljából levelet intézett a II. r. alperes törvényes képviselőjéhez. Ebben az időpontban azonban a felperes nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyeket a haszonbérleti szerződés
- és
- pontja tartalmazott, mert egyrészt a felperesnek folyamatban lévő vadkár ügyei voltak, másrészt a taglétszáma is meghaladta a haszonbérleti szerződésben írt létszámot. A bíróság hivatkozott az e körben irányadó állandó bírói gyakorlatra, mely szerint vizsgálni kell, hogy az elővásárlási (előhaszonbérleti) jog jogosultjának elfogadó nyilatkozata komoly és megalapozott-e, azaz abban az időpontban, amikor tudomást szerzett az előhaszonbérleti jogot sértő szerződés létéről, rendelkezett-e teljesítő képességgel, vagy sem (BH.2002/107). A felperes nem vitásan ebben az időpontban nem rendelkezett megfelelő teljesítőképességgel és taglétszámát is csak 8 hónappal a szerződésről való ismeretszerzést követően csökkentette le a szerződésben írt mértékre. Ebből a jogerős ítélet azt a következtetést vonta le, hogy a felperesnek a
- márciusában tett előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozata nem tekinthető komolynak és megalapozottnak, így az nem eredményezhette a felperes által elérni kívánt joghatás kiváltását. A bíróság alaptalannak találta a felperes arra való hivatkozását, hogy az alperesek a haszonbérleti szerződést nem közölték vele szabályszerűen, amely miatt ő nem is tudott volna élni az előhaszonbérleti jogával. E körben a bíróság rámutatott arra, hogy a szabályszerű közlés hiánya nem akadályozza annak megállapítását, hogy a jogosult nem élt az elővásárlási jogával (EBH.2006.1408). A felperes törvényes képviselője elismerte, hogy a haszonbérleti szerződést követően rövid idővel
- február
- napján egyeztetett az alperesek képviselőivel és más személyekkel arról, hogy a perrel érintett vadászterületről a felperes vadásztársaság a különböző berendezéseket, magasleseket, létesítményeket elszállítja. Ezt a felperesi szándékot az alperesek joggal vélhették úgy, hogy előhaszonbérleti jogával nem kíván élni a felperes, hiszen a törvényes képviselője részt vett azon a
- szeptemberi közgyűlésen, ahol pontosan megtudta, hogy a II. r. alperesnek mi a célja az újonnan kialakított vadászterülettel. Ennek ellenére a felperes sem akkor, sem később semmilyen jelzését nem adta annak a szándékának, hogy ő maga is igényli a vadászati jogot a perbeli területen. A bíróság megállapítása szerint emellett a felperes törvényes képviselője elismerte, hogy 2007 márciusában a postaládájában megtalálta a haszonbérleti szerződést, ezért ekkor, vagy az ezt követő rövid időszakban kellett volna a szükséges teljesítőképességgel rendelkeznie, ezt viszont nem igazolta. A felperes által csatolt
- márciusi nyilatkozatban nem esik szó arról, hogy a felperes vállalja a vonatkozó rendelkezések teljesítését. haszonbérleti szerződésre A bíróság alaposnak találta az I.r. alperes hivatkozását a BH.2005/
- számú eseti döntésre, melyben kifejtésre került, hogy az elővásárlási jog a tulajdonost megillető rendelkezési jog korlátozását jelenti. A tulajdonjogból fakadó egyik részjogosítvány - a rendelkezési jog -korlátozása és a jogbiztonság követelménye miatt az elővásárlásra jogosultnak e joga gyakorlása során jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia olymódon, ahogy az az adott helyzetben elvárható (Ptk.
- § /1/ és /4/ bekezdése). A vételi ajánlat közlése az alperesek részéről elmaradt, azonban a felperes a szerződést megismerte, de ehhez képest az elfogadó nyilatkozatot majdnem 8 hónappal később,
- októberében tette meg. Az indokolatlan időmúlás a felperes elővásárlási jogát elenyésztette. A vételi ajánlat közlésének hiányában is megállapítható, hogy a felperes elővásárlási jogának gyakorlásáról ráutaló magatartással lemondott. A felperesnek a vadászati hatósághoz tett
- január 4-i előhaszonbérletre vonatkozó bejelentése sem eredményezhette, hogy ő legyen a haszonbérleti jog jogosultja, figyelemmel arra, hogy az előhaszonbérleti jogot joghatályosan, kizárólag a haszonbérbeadónak lehet bejelenteni. Végül a bíróság a per összes adatát és körülményét mérlegelve, nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az I.r. alperes
- augusztus 15-én és szeptember 19-én is kérte a felperes nyilatkozatát a szerződéskötési szándékáról a szerződési feltételek maradéktalan teljesítése mellett -, mert megállapítása szerint a felperesnek már ezt jóval megelőzően,
- márciusában tudomása volt a
- februárjában megkötött haszonbérleti szerződésről. Utalt a bíróság arra is, hogy a
- augusztus 15-i írásbeli szabályszerű ajánlatközlésre csak
- október
- napján érkezett válasz a felperestől. Mindezek együttes értékelésével a bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy a felperes előhaszonbérleti jogával nem, illetve nem megfelelően élt, ezért utasította el a keresetet. A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az elővásárlási jogosult akkor jár el helyesen, ha akkor kéri a sérelmére elkövetett jogsértés orvoslását, amikor arról tudomást szerez és egyben azonnal kifejezésre juttatja vételi szándékát. Ezt a felperes nem tette meg haladéktalanul, a jogsértés orvoslását nem kérte és vételi szándékát sem juttatta kifejezésre, elfogadó nyilatkozatát késedelmesen tette meg, ezért az indokolatlan időmúlás a felperes előhaszonbérleti jogát elenyésztette. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének való helyadást kért. Kérelmét arra alapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk-nak és a Vtv-nek az előhaszonbérletre vonatkozó anyagi jogi szabályait, továbbá a Pp.
- §
(1)és 213. §
(1)bekezdését, valamint az
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdését. Iratellenesnek állította a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy az alperesek között létrejött haszonbérleti szerződés teljes tartalmát már
- márciusában megismerte. E körben azzal érvelt, hogy a
- szeptember 12-i földtulajdonosi gyűlés határozata és a
- február 13-án aláírt haszonbérleti szerződés lényegesen eltért egymástól, mert a földtulajdonosi gyűlés a haszonbérlet feltételei közül csak a haszonbérlőt és a haszonbérleti díjat határozta meg, míg az öt hónappal később kötött haszonbérleti szerződés ennél lényegesen több, leginkább megszorító feltételt tartalmazott. Másrészt peradat, hogy a teljes haszonbérleti szerződést az alperes csak
- augusztus 15-én küldte meg a felperes jogi képviselőjének, majd
- szeptember 19-én a felperes vadásztársaság elnökének. Sérelmezte, hogy a bíróság nem folytatott le bizonyítást arra vonatkozóan, a
- márciusában bedobott haszonbérleti szerződés azonos volt-e tartalmában, - különösen a
- és
- pont vonatkozásában - a
- augusztus 15-én és
- szeptember 19-én szabályszerűen kézbesített haszonbérleti szerződéssel. Ezért a jogerős ítéletnek az az állítása, hogy a felperes törvényes képviselője a haszonbérleti szerződés teljes tartalmát
- márciusában megismerte, nem helytálló. E körben a felperes fenntartotta az első és másodfokú eljárásban már kifejtett jogi álláspontját. Ha a bíróság elfogadja a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy a felperes a haszonbérleti szerződés teljes tartalmát már
- márciusában megismerte, akkor - a felperes álláspontja szerint - figyelembe kell vennie azt a tényt, - amelyet az első fokú ítélet
- oldal
(2)bekezdés is tartalmaz -, hogy a felperes törvényes képviselője
- március 20-án levélben értesítette a II.r. alperes földtulajdonosi képviselőjét: a felperest előhaszonbérleti jog illeti meg a perbeli vadászterületen és e jog gyakorlására a felperes igényt tart. Így az előhaszonbérleti jog gyakorlásának bejelentése tekintetében időmúlás nem róható a felperes terhére. A felperes előadása szerint, amikor a felperes törvényes képviselője
- február 21-én egyeztetett az alperesek tagjaival, akkor a Vtv.
- §
(3)bekezdése és a Vhr. 14/A. §-a szerint járt el és a korábbi haszonbérleti szerződése megszűnése folytán elszámolt a haszonbérbe adóval. Ezt a magatartását a jogerős ítéletet tévesen értelmezte akként, hogy az alperesek alappal feltételezték, a felperes előhaszonbérleti jogával nem kíván élni. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a másodfokú tárgyalás napján
- március 11-én járt el a Baranya Megyei Bíróság társadalmi szervezeteket nyilvántartó csoportjánál és ekkor derült ki, hogy az I.r. alperes a földtulajdonosi gyűléskor meg sem alakult, a haszonbérleti szerződés aláírásakor jogerősen még nem volt bejegyezve. Ezt mint tárgyalás előtt közvetlenül tudomására jutott tényt adta elő a fellebbezési tárgyaláson, s ezt a másodfokú bíróság alaptalanul hagyta figyelmen kívül, mert e tényről korábban a felperes nem tudott. Az I.r. alperes a
- szeptember 12-én tartott földtulajdonosi gyűlés után több mint két hónappal
- november 27-én nyújtotta be a Baranya Megyei Bírósághoz a nyilvántartásba-vételi kérelmét. A Megyei Bíróság
- február 26án vette nyilvántartásba, s a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés
- február 28-án emelkedett jogerőre. Az alperesek tehát akkor kötötték meg -
- február 13-án - a haszonbérleti szerződést, amikor az I.r. alperes nem volt jogerősen nyilvántartásba véve. A másodfokú bíróság megsértette a Ptk.
- §
(2)bekezdését és az
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdését, mert nem vizsgálta, hogy az I.r. alperes mikor került jogerősen nyilvántartásba-vételre, illetőleg, hogy haszonbérlőként olyan szervezetet jelölt ki a földtulajdonosi gyűlés, amely ekkor még meg sem alakult és nem volt nyilvántartásba-véve, ezáltal nem felelt meg a Vtv. 16. §
(1)bekezdés
- a)pontjában meghatározott haszonbérlő fogalmának sem. Emellett képviselője sem írhatta volna alá a haszonbérleti szerződést a jogerős nyilvántartásba-vétel hiánya miatt. Hivatkozott továbbá a felperes arra, hogy a haszonbérleti szerződés a hasznosítás feltételeit illetően - különösen a szerződés 9. és 13. pontjai olyan megszorító feltételeket tartalmaznak, amelyekről a 2006. szeptember 12-i földtulajdonosi gyűlés egyrészt nem döntött, illetőleg azt utólag nem hagyta jóvá, másrészt ez a két feltétel az 1997. augusztus 31-i haszonbérleti szerződésben sem szerepelt. Ekként a haszonbérleti szerződés túlterjeszkedett a tulajdonosi gyűlés határozatain, azt egy újabb föltulajdonosi gyűlés nem hagyta jóvá, ezért a két megszorító feltétel a felperes irányában hatálytalan és érvénytelen. Felülvizsgálati kérelméhez új bizonyítékként csatolta az OITH által kiadott igazolást az I.r. alperes nyilvántartásba vételéről. Az I.r. alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felülvizsgálati bíróság megállapítása szerint a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. A felperes alaptalanul sérelmezte a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy a perbeli haszonbérleti szerződést már 2007. márciusában megismerte. Ezt a tényt ugyanis a felperes képviseletében eljárt H. G. elnök meghallgatása során elismerte (lásd 2007. október 2-án kelt 6. sorszámú jegyzőkönyv 4. oldalát). A felperes csak a felülvizsgálati kérelmében vonta kétségbe azt, hogy a 2007. márciusában tudomására jutott haszonbérleti szerződés tartalmában azonos volt a később szabályszerűen külön is kézbesített haszonbérleti szerződéssel. A Pp. 275. § /1/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet pedig a felperes képviselőjének elismerése alapján a Pp. 163. § /2/ bekezdése értelmében megalapozottan fogadta el tényként azt, hogy az alperesek között létrejött haszonbérleti szerződés tartalmát a felperes 2007. márciusában megismerte. Miután a felperes az első fokú eljárásban nem vonta kétségbe, a bíróságnak nem kellett vizsgálnia, hogy a 2007. márciusában felperes tudomására jutott bérleti szerződés tartalmában mindenben azonos-e a később írásban is kézbesített haszonbérleti szerződéssel. A felperes ezzel ellentétes jogi álláspontja téves. A Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta a felperesnek azt az érvelését is, hogy a korábbi haszonbérleti szerződése megszűnése folytán végzett elszámolást a jogerős ítélet tévesen értelmezte. A Vt. felperes által hivatkozott szakaszai alapján történt elszámolás ugyanis önmagában nem tette volna szükségessé azt, hogy a felperes a haszonbérleti szerződéssel érintett területről elszállítsa a vadászati létesítményeit és felszereléseit. Ha a felperesnek komolyan szándékában állt volna előhaszonbérleti jogának gyakorlása, akkor nyilvánvalóan arról egyezkedett volna a II.r. alperessel ismerve a 2006. szeptember 12-én tartott földtulajdonosi gyűlés 7/2006. és 9/2006. számú határozataiban foglaltakat -, hogy küldje meg az I.r. alperessel kötendő szerződést, s csak akkor fogja elszállítani a létesítményeit, illetve a felszereléseit, ha nem tudja elfogadni az abban részletezett feltételeket. Miután a felperes nem így járt el, a ténylegesen tanúsított magatartását a jogerős ítélet a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően, okszerűen értékelte. Alaptalan a felperesnek az a jogi okfejtése is, hogy keresetének elutasítása amiatt is jogszabálysértő, mert jogerős nyilvántartásba-vétel hiányában az I.r. alperes a haszonbérleti szerződés megkötésekor nem felelt meg a haszonbérlővel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek. A jelen per elbírálása szempontjából annak van jogi jelentősége, hogy a felperes nem az alperesek által kötött szerződés érvénytelenségének, hanem a vele szembeni hatálytalanságának megállapítását kérte. A hatálytalanság megállapítása csak az egyébként érvényes szerződéshez kapcsolódhat. A jogerős ítélet is a felperesnek a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítása iránti kereseti kérelmét bírálta - bírálhatta - el. Ebből a szempontból pedig nincs jogi jelentősége annak, hogy az I.r. alperes nyilvántartásba-vételéről rendelkező határozat csak a szerződés megkötését követően emelkedett jogerőre. A felperes az alperesek által kötött szerződésbe kívánt belépni a haszonbérlő helyére. Ezért a haszonbérleti szerződés felperessel szembeni hatálytalansága megállapítása iránti kereseti kérelem elbírálása körében nincs jogi jelentősége annak, hogy egyébként ez a haszonbérleti szerződés a hasznosítás feltételeit illetően a 2006. szeptember 12-i földtulajdonosi gyűlés határozatához képest megszorító feltételeket tartalmazott-e, vagy sem. Mindamellett a felperesnek a 2007. március 8-án kelt és a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadászati és Halászati Osztályának címzett abból a bejelentéséből, hogy "az előbérleti jogunkkal élni kívánunk, a kifüggesztett ajánlatban írt feltételeket elfogadjuk, a jelenlegi vadászterülethez alkalmas létszámmal a soron következő közgyűlés után rendelkezni fogunk megalapozottan az a következtetés vonható le, hogy a felperes ismerte azokat a feltételeket, amelyeket a haszonbérleti szerződés 13. pontja a létszámra vonatkozóan tartalmazott. Erre is tekintettel a jogerős ítélet a bizonyítékok okszerű értékelésével helyesen állapította meg, hogy a felperes abban az időpontban, amikor az alperesek által megkötött haszonbérleti szerződés a tudomására jutott - 2007. márciusában - nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyeket a haszonbérleti szerződés 9. és 13. pontja tartalmazott, mert egyrészt a felperesnek folyamatban lévő vadkár ügyei voltak, másrészt a taglétszáma is meghaladta a haszonbérleti szerződésben írt létszámot. Ez volt a valódi oka annak, hogy határidőben nem élt az előhaszonbérleti jogával. A jogerős ítélet a bizonyítékok okszerű értékelésével, helytállóan állapította meg, hogy a 2007. március 20-a előtt már megismert haszonbérleti szerződés tekintetében a 2007. március 20-i levélben II.r. alperessel közölt elfogadó nyilatkozat nem volt komoly és megalapozott, a 2007. októberben közölt elfogadó nyilatkozata pedig - bár ekkor már a szükséges feltételekkel rendelkezett - elkésett. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokok alapján a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § /3/ bekezdése alkalmazásával. Az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazott 78. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az I.r. alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének jogi képviseleti munkadíjának megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM. rendelet 3. § /2/ bekezdésének
- a)pontja, /5/ bekezdése és a 4/A. § /1/ bekezdése alapján a 20 %-ÁFA-t is tartalmazó összegben állapította meg. A felperes, mint társadalmi szervezet, az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § /1/ bekezdés
- d)pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesült, ezért az általa le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest, 2008. szeptember 29. Dr.Murányi Katalin sk. a tanács elnöke Dr.Török Judit sk. előadó-bíró Váradi Károlyné dr. sk. bíró