Debreceni Ítélőtábla Bf.III.477/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt avádlott ellen indult büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- évi július hó
- napján kihirdetett 9.B.1446/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 77.048 (Hetvenhétezernegyvennyolc) Ft terheli, míg 8.664 (Nyolcezer-hatszázhatvannégy) Ft-ot az állam visel. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen 6.000 (Hatezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen a vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést, amelynek konkrét indokát és irányát nem jelölték meg. A védő perbeszédének tartalmából következően a fellebbezést elsősorban felmentésre, másodsorban gondatlanság megállapítására, valamint a büntetés enyhítésére irányulónak kell tekinteni. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a fellebbviteli főügyészség az átiratában a tényállás helyesbítésével és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés megváltoztatásával az ítélet helybenhagyását indítványozta. A tényállást illetően rámutatott arra, hogy a sértett által a vádlottnak okozott sérülések nem képezhetik a tényállás részét. Eljárási szabálysértést észlelt a tanú kihallgatásával összefüggésben, akit a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján abszolút mentességi jog is megilleti a sértett korábbi terhelti pozíciója miatt. Ezen túl a bűnösségi körülmények sem teljes körűek és helytállóak, továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a három személy igazságügyi orvosszakértői vizsgálatával kapcsolatos költség teljes egészében nem terhelhető a vádlottra. A vádlott a fellebbezés írásbeli indokolásában azt kifogásolta, hogy az első fokú bíróság miért fogadta el a sértettek vallomását, mert az esemény az általa előadott módon zajlott le. Azt továbbra is elismerte, hogy sérüléseket okozott a késsel történő hadonászás közben, illetőleg a nyilvános ülésen azt hangsúlyozta, hogy a sértetteket véletlenül szúrta meg, s így keletkeztek a sérülések. Az ítélőtábla a fellebbezésekkel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta - Be. 348. §
(1)bekezdés -. Megállapította, hogy az első fokú bíróság a tényállás felderítéséhez szükséges bizonyítékok mindegyikét beszerezte, s azokat maradéktalanul a mérlegelési körébe vonta. A bizonyítási eljárás lefolytatása mindenben megfelel az eljárási szabályoknak. A fellebbviteli főügyészség átiratában jelzett, s eljárási szabálysértésként minősített körülmény ekként nem értékelhető. A jelen büntetőeljárás avádlott és nem pedig a sértett ellen indult, így a sértett tanúkénti kihallgatása során nem illeti meg a Be. 82. §-a
(1)bekezdésének a/ pontjában írt mentességi jog. Az első fokú bíróság a bizonyítékok értékelésekor és mérlegelésekor meggyőzően megindokolta, hogy melyeket és miért fogadott el. A vádlott azt a tényt nem vitatta, hogy késsel sérüléseket okozott a sértetteknek, csupán az eseménysor kezdetével kapcsolatos körülményre nézve nyilatkozott a sértettektől eltérően, amely megítélése szerint a felelősségét befolyásolja, hiszen a sérüléseket véletlenül okozta. A rendelkezésre álló bizonyítékok egyenkénti elemzése és egymással történő összevetése eredményeként az első fokú bíróság arra a helytálló következtetésre jutott, hogy az elfogadott bizonyítékok összefüggő logikai láncolatot alkotnak. A tényállás megállapításakor az elsődleges nyilatkozatokat, illetőleg vallomásokat tekintette irányadónak, s ennek meggyőző indokát adta, mint ahogy annak is, hogy a vádlott, valamint a tanúk tárgyaláson elhangzott vallomása miért nem volt elfogadható. Az ítélőtábla a megyei bíróság által megállapított tényállást megalapozottnak találta, s nem mellőzhető a sértett cselekvőségére vonatkozó tényállásrész /mint a teljes történet része, s a vádlott javára szóló egyik enyhítő körülmény ténybeli alapja/, azonban szükséges a következők rögzítése is: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a 2007. október 11. napján hozott B.351/2007/19/II. számú határozatával a sértettel szemben súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt indult nyomozást a Be. 190. §-a
(1)bekezdésének d/ pontja alapján a Btk. 29. §-a
(2)bekezdésében írt büntethetőséget kizáró okból - jogos védelem miatt megszüntette. Az előbbiekkel a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján kiegészített tényállás e törvényhely
(2)bekezdése értelmében a másodfokú elbírálás alapjául szolgál. A leírtak tükrében tényként állapítható meg, hogy a vádlott védekezése, valamint a fellebbezésének az indokolása az első fokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadja, amely nem vezethetett eredményre. Az irányadó tényállás a vádlott javára a jogos védelmi helyzet megállapítását sem teszi lehetővé, hiszen az eseménysor elindítója éppen a vádlott sértett sérelmére megvalósított cselekvősége volt. A tényállás alapján a vádlott bűnösségére levont következtetés okszerű és a jogi minősítés is helyes. Az e körben kifejtett jogi álláspont kifogástalan, amelyet az ítélőtábla is maradéktalanul oszt. A büntetés kiszabása körében feltárt alanyi és tárgyi bűnösségi körülmények köre nem teljes, illetőleg helyesbítést is szükségessé tesz. A vádlott javára kellett értékelni azt a körülményt, hogy ő maga is sérülést szenvedett el, míg súlyosító körülmény a veszélyes eszköz használata. Ugyanakkor az enyhítő körülmények köréből a sértettek közrehatására utalás mellőzendő éppen a vádlott cselekvőségeire, valamint az eseménysort elindító tettére figyelemmel. Ez vonatkozik arra az indokolatlanul különös nyomatékkal figyelembe vett magatartásra is, hogy a cselekmény elkövetése után a sértettel együtt hajtotta álomra a fejét. Az első fokú bíróság által kiszabott büntetés inkább enyhe, mint súlyos, hiszen a halmazatban lévő súlyosabb bűncselekmény büntetési tételének - 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés - alsó határát csak nyolc hónappal haladja meg. Ennek elsődleges indoka nyilvánvalóan a sértettek megbocsátása, s az egyik cselekmény kísérleti szakban maradása. Ezzel szemben az ugyanilyen jellegű bűncselekmény miatti felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés próbaidejének hatálya alatti elkövetés, a halmazat, az ittasság, valamint az elkövetéshez használt eszköz olyan okok, amelyek a büntetés enyhítése ellen szólnak, de a büntetési tétel alsó határát jobban megközelítő büntetés önmagában is alkalmatlan lenne a büntetési célok eléréséhez. A kifejtettekre figyelemmel, minthogy sem a vádlott, sem a védő fellebbezése nem járhatott eredménnyel semmilyen irányban, az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 361-362. -§-ai szerinti nyilvános ülésen a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés igényelt helyesbítést, minthogy a vádlott nem kötelezhető annak a költségnek a megfizetésére, amely miatt felelősség nem terheli. Nevezetesen az ő igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatával kapcsolatos költség elkülönül, hiszen e sérüléssel összefüggésben az azt okozó a sértettel szemben nyomozást megszüntető határozat született. A nyomozást megszüntető határozat a költség viseléséről nem rendelkezett, s e vonatkozásban - a fellebbviteli főügyészség indítványától eltérően az ítélőtábla akként határozott, hogy azt az állam viseli a Be. 339. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 338. §-ának
(2)bekezdése értelmében. A vádlott előzetes letartóztatásának további beszámítása a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdésén alapul, míg a nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költség megfizetése a Be. 381. §-ának
(1)bekezdésén. Debrecen,
- évi október hó
- napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja-előadó-, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 9.B.1446/2007/
- számú ítélete a másodfokú végzéssel jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- évi október hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke