Kfv.IV.37.439/2007/18.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Bálint Ákos György ügyvéd által képviselt a dr.Hegyesi Miklós ügyvéd által képviselt Fővárosi Földhivatal (Budapest, Sas u. 19.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a dr.Hubert Mária ügyvéd által képviselt az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján meghozott 25.K.32.222/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 25.K.32.222/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 20.00020.000 (húszezer-húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Fővárosi Kerületek Földhivatala a 42092/5/
- számú határozatával az
- december 20-án keltezett társasági szerződés, az
- január 1-jén kelt közgyűlési határozat, és a CG-01-09-566165/
- számú cégbírósági végzés alapján a Budapest, XIV. kerület helyrajzi számú ingatlanokra a felperesi társaság tulajdonjogát átalakulás jogcímén bejegyezte, és az alperesi beavatkozó tulajdonjogát törölte. Az alperesi beavatkozó törvényességi kérelmére a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy a tulajdonjog-bejegyzést kérő felperesi társaság elhallgatta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 23.P.88858/1997/
- számú ítéletével a bejegyzés alapjául szolgáló közgyűlési határozatokat érvénytelenné nyilvánította, illetve a szintén bejegyzés alapjául szolgáló cégbírósági végzést a Fővárosi Bíróság a 30.G.75.182/1998/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte. A Fővárosi Főügyészség óvást nyújtott be az elsőfokú közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt, ezt követően az elsőfokú közigazgatási szerv a 42092/5/
- számú határozatával az ingatlanokról a felperesi társaság tulajdonjogát törölte és az alperesi beavatkozó szövetkezet tulajdonjogát visszaállítás és vétel jogcímén visszajegyezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes a
- március
- napján meghozott 30351-4/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes által a földhivatali eljárásban benyújtott okiratok - a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.153/2005/
- számú ítéletében előírtak szerint - az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet
- §-ának /1/ bekezdése értelmében nem alkalmasak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott ítéletében megállapította, hogy a bejegyzéshez benyújtott cégbírósági okiratok önmagukban nem feltétlenül alkalmasak és elegendők a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez. A tulajdonjog átruházási szándéknak ugyanis határozottan ki kell tűnnie a földhivatalhoz benyújtott okiratokból. A perbeli ügyben a közgyűlés vagyonfelosztásra és vagyonmérlegre vonatkozó határozatait a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerősen érvénytelenítette, a perújítási kérelem benyújtása pedig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nem befolyásolta. A Legfelsőbb Bíróság ítéletére a felperes nem csatolt olyan okiratot, melyből a felek tulajdon-átruházási szándéka határozottan kitűnik. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy mind az
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.)
- §-ának /3/ bekezdése, illetőleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-ának /3/ bekezdése szerint a közigazgatási hatóságot a közigazgatási perben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.153/2005/
- számú ítélete indokolásában megállapította, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzésnek elengedhetetlen feltétele az olyan okirat, amelyből a tulajdonjog átruházási szándék határozottan kitűnik. Ilyen okiratnak önmagában a cégbíróság határozata nem elengedő. A Legfelsőbb Bíróság a megismételt eljárásra adott iránymutatásában előírta, hogy az alperes köteles az ingatlan- nyilvántartási bejegyzéshez szükséges egyéb feltételeket is vizsgálni. Ugyanakkor azt is leszögezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a közgyűlés vagyonfelosztásra és vagyonmérlegre vonatkozó határozatait a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerősen érvénytelenítette, illetve hogy a perújítás kérelem benyújtása az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nem befolyásolta. Mindezekből következik, hogy az alperes nem várhatott a felperes perújítási kérelmének elbírálásáig, ennélfogva az alperes nem tarthatta függőben a fellebbezési eljárást, hanem érdemi döntést kellett hoznia. Bár a K.15/
- és a K.16/
- számú határozatok rendelkeztek a vagyonmérlegről és arról, hogy a perrel érintett ingatlanok az átalakulással létrejött felperes tulajdonába kerülnek, tény volt az is, hogy ezen közgyűlési határozatokat a PKKB 23.P.88.858/1997/
- számú ítélete jogerősen érvénytelennek nyilvánította. Ennélfogva ezek a határozatok a bejegyzés alapjául nem szolgálhattak. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát. Előadta, hogy a Fővárosi Bíróság a Pp.339/A. §-a alapján tévesen hagyta figyelmen kívül a Legfelsőbb Bíróság
- június
- napján meghozott, becsatolt Gfv.X.30.077/2007/
- számú ítéletét, amely a felek közötti jogviszonyt véglegesen és jogerősen rendezte. Az ügyben az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-ának /2/ bekezdése, az Áe.
- §-ának /1/ bekezdése, illetőleg a Ket.
- §-ának /1/ bekezdése alapján az eljárás felfüggesztésének lett volna helye. Állította a felperes, hogy az alperes és a Fővárosi Bíróság tévesen hivatkozik a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási perben hozott ítéletének azon megállapítására, hogy a perújítási kérelem benyújtása az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nem befolyásolta. A Legfelsőbb Bíróság az ítélethozatal időpontjában a perújítás eredményét még nem vehette ugyan figyelembe, de ez nem jelentheti azt, hogy a hatályon kívül helyezést követő új eljárás ne lett volna felfüggeszthető. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint az alperes köteles a cégbírósági határozat figyelembevételén túlmenően megvizsgálni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges egyéb feltételeket is. A legfelsőbb bírósági ítélet az eljárás felfüggesztése kérdésében semmilyen iránymutatást nem tartalmaz, azonban ha a törvény előírja az eljárás kötelező felfüggesztését, akkor azt az eljáró hatóságnak teljesítenie kell. Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmük megalapozott volt, amelyet igazol a perújítás kedvező eredménye. Előadta továbbá a felperes, hogy
- augusztus 1-jén az alpereshez becsatolta a Legfelsőbb Bíróságnak a perújítás tárgyában hozott ítéletét és kérte, hogy a keresettel támadott határozatát az alperes vonja vissza, mivel azt a bírósági ítéletet, amely alapján a döntését meghozta, a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, így a sérelmezett határozat jogalapja megszűnt.
- augusztus 6án a Fővárosi Bíróságnál is bejelentette, hogy a PKKB ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, így erre az érvénytelen és nem létező ítéletre alapított ítélet törvénysértő. Sérelmezte a felperes továbbá, hogy sem az alperes, sem a Fővárosi Bíróság nem fogadta el az általa
- február 27-én 1-
- sorszám alatt becsatolt okiratokat azzal az indokolással, hogy a PKKB 1997ben jogerős ítéletével a közgyűlési határozatokat érvénytelenítette. Ezzel sem az alperes, sem a Fővárosi Bíróság nem járt el a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint, amely előírta, hogy a bejegyzéshez szükséges egyéb feltételeket is vizsgálnia kell az alperesnek. Végül azt is kifogásolta a felperes, hogy sem az alperes, sem a Fővárosi Bíróság nem vette figyelembe a szövetkezeti törvény 88/A. §-ának a részletes átalakulásra vonatkozó speciális szabályait. A felperesi kft. cégbírósági bejegyzését elrendelő legfelsőbb bírósági ítélet szerint is a felperes az eredeti szövetkezet jogutóda, így a beavatkozó is jogutóda az eredeti szövetkezetnek, de azzal semmiképp sem azonos még akkor sem, ha ugyanazon néven alakult meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.153/2005/
- számú ítéletével az alapeljárást jogerősen elbírálta, ezért jelen perben kizárólag a megismételt eljárásban hozott 30.351-4/
- számú közigazgatási határozat felülvizsgálatát kellett elvégeznie a Fővárosi Bíróságnak. A Legfelsőbb Bíróság megismételt eljárást elrendelő ítéletével érdemben és jogerősen elbírált alapeljárásban hozott határozatok a perben támadott közigazgatási határozat jogszerűsége szempontjából jelentőséggel nem bírnak. A Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően a megismételt eljárásban a felperes nem csatolt olyan okiratokat, amelyekből a felek átruházási szándéka határozottan kitűnik. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében ugyancsak a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Részletesen kifejtett álláspontja szerint nem volt olyan, a törvényes előírásoknak megfelelő okmány, amelynek alapján a perbeli ingatlanok tulajdonjogát a keresettel támadott határozat meghozatalakor a felperesi kft. javára át lehetett volna jegyezni. Erre irányuló szándéka a szövetkezetben maradó tagoknak sem volt. Előadta a beavatkozó azt is, hogy téves a felperesnek a szövetkezeti törvény 88/A. §-ára hivatkozással kifejtett jogi álláspontja, a „kettős jogutódlásról”, a felperes összekeveri az átalakulást a részleges átalakulással, s ennek eredményeként téves jogi következtetésekre jut. A szövetkezet a részleges átalakulás során nem szűnt meg, jogutódja nincs. A szövetkezetek részleges átalakulása esetén a szövetkezetből kiváló tagok által létrehozandó gazdasági társaság nem jogutódja a szövetkezetnek. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban hangsúlyozza, hogy jelen közigazgatási per tárgyát kizárólag az alperes megismételt eljárásban hozott, az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyó döntése törvényességének felülvizsgálata képezte. A Ket.
- §-ának /3/ bekezdése értelmében a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes a megismételt eljárásban a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.153/2005/
- számú ítéletében adott iránymutatás szerint járt el és hozta meg határozatát. A felperes felülvizsgálati kérelmére utalással, a perújítási eljárással összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Ebből következően a jelen közigazgatási perben eljárt bíróságok sem vehették figyelembe döntésük meghozatalánál a perújítás tárgyában hozott ítéletet, mert az alperes határozatának meghozatalakor a perújítási eljárás még folyamatban volt. A Legfelsőbb Bíróság is megállapította hatályon kívül helyező ítélete indokolásában, a perújítási kérelem benyújtása nem befolyásolta, hogy az alperes megismételt eljárásban érdemi döntést hozzon. A perújítási kérelem benyújtása, a folyamatban lévő perújítási eljárás nem ad alapot sem a Ket.
- §-ának /1/ bekezdése, sem az Inytv.
- §-ának /2/ bekezdése alkalmazásához, vagyis az eljárás felfüggesztéséhez, mert ennek törvényi feltételei jelen ügyben nem álltak fenn. A Legfelsőbb Bíróság a fentiek előrebocsátása után megállapította, hogy az alperes törvényes határozatot hozott az elsőfokú közigazgatási határozat helybenhagyásáról; a felperes a megismételt eljárásban sem csatolt olyan okiratot, amely a felek tulajdonátruházási szándékát tartalmazza. A felperes azonban bármikor kérheti a jelen peres eljárást követően is jogának bejegyzését, amennyiben az erre alkalmas okirat rendelkezésére áll. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, a földhivatalnak nincs hatásköre arra, hogy a felek közötti tulajdoni vitát eldöntse. A földhivatal hatásköre arra terjed ki, hogy a felek által benyújtott, rendelkezésére álló okiratok alapján a jogot bejegyezze az ingatlan-nyilvántartásba, vagy alkalmas okirat esetén a kérelmet elutasítsa. érintő változást bejegyzésre nem Téves volt végül a felperesnek a szövetkezeti törvény 88/A. §-ára hivatkozása is, mert e rendelkezés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi relevanciával nem bír, a földhivatal a bejegyzést akkor teljesíti, ha a hozzá benyújtott okiratok megfelelnek az Inytv. vonatkozó rendelkezéseinek. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésén alapszik. szóló Budapest,
- november
- Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok Dr.Kárpáti Zoltán sk.