Bf.100/2008/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés a./ pontja szerint minősülő jövedéki orgazdaság bűntette miatt 1 év - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 150.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött időnek a büntetés végrehajtás elrendelése esetén történő beszámításáról, a pénzmellékbüntetésnek - meg nem fizetése esetén - az átváltoztatási kulcsáról, a bűnjelekről, a jövedéki termék elkobzásáról. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.230/

1. számú átiratában észrevételezte az elsőfokú eljárásban tárgyalás anyagává tett iratok ismertetését a felolvasás helyett, ezért tárgyalás kitűzését, az iratok felolvasását, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke a tárgyalás előkészítése körében tisztázta az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvi pontatlanságát és megállapította, hogy a kifogásolt iratismertetés pontatlan jegyzőkönyvezés, mivel az iratokat a bizonyítási eljárás bejezetté nyilvánítása előtt teljes körben felolvasta, ezért nyilvános ülésre tűzte az ügyet. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén a védő az írásban megindokolt fellebbezéssel egyező perbeszédében a felmentés végett előterjesztett fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből helytelen következtetéseket vont le, a közvetetett bizonyítékok logikai láncolata nem alkot zárt egységet. Bizonyítási indítványt terjesztett elő a vádlott által a telefonbeszélgetéstől a parkoló gépjárműig megtett távolság időtartamára vonatkozó bizonyítási kísérletre, valamint védence személyes meghallgatását kérte. Csatolta a vádlottal szemben meghozott jövedéki bírságot kiszabó nem jogerős határozatot. A vádlott felszólalásában ártatlanságának hangot adva hangsúlyozta, hogy azt gondolta a főnöke tudtával szállított, mivel erre hivatkozott az őt telefonon utasító személy. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a Fővárosi Ítélőtábla előtt már nem kifogásolta az átiratban jelzett eljárási szabálysértést - és a bizonyítékokat értékelő tevékenységet támadó fellebbezés elutasításával - az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védelmi fellebbezés alaptalan. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és a megelőző bírósági eljárást teljes körben a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint felülbírálta. Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, tisztázódott, hogy az ügyész által kifogásolt eljárási szabálysértés nem történt meg. A megyei bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségét megalapozó bizonyítékokat beszerezte, megvizsgálta és a bizonyítékokat értékelő tevékenységét a szükséges körben színvonalasan teljesítette. A felderített, iratszerűen rögzített tényeket ésszerűen, és meggyőzően indokolta, ténybeli következtetései logikusak. A védelem által téves következtetés cáfolatára indítványozott bizonyítási kísérlet elrendelése nem bír olyan jelentőséggel a megalapozottan megállapított események tükrében, amely kérdésessé tette volna az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét, és nem befolyásolta a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását. A Fővárosi Ítélőtábla a védelem bizonyítási indítványát, mint szükségtelent elutasította. Az iratokból kitűnően a bel- és külföldön rendszeres fuvarozó tevékenységet végző vádlott a nyomok nélkül megpakolt és fedőáruval leplezett - jövedéki ellenőrzés alól elvont - 74 millió forintot meghaladó belföldi értékű zárjegy nélküli cigarettával menet- és szállítólevél nélkül; az egyébként beszerelt és használható állapotú tahográf korong kiiktatásával; - munkaidőn kívül; a saját pénzéből vásárolt autópálya matricával ellátva - váratlanul elindult a cége tulajdonát képező teherautóval a cél felé. Az iratokból kitűnően az ismeretlen telefonáló irányítása mellett a város határában, egy parkolóban kellett átvenni az értékes rakománnyal felpakolt, nyitott állapotú teherautót, amelyről a helyszínen szerzett tudomást, hogy a munkáltatójának tulajdonát képezi; nem tudta, hogy a szállítmányt ki, hol milyen körülmények között veszi át tőle, stb. A felsorolt körülmények együttes értékelése alapján törvényes az elsőfokú bíróság következtetése, hogy tisztában volt a rakománya jellegével és azt a gépkocsi átvételével azért szerezte meg, hogy az anyagi haszonból részesüljön. A vádlott nem terhelte vallomásával a főnökét, bár azt tagadta, hogy a teherautót kölcsönkérte volna. A szállítás előtti órákban a cége telephelyére hajtott saját személygépkocsijával, de amikor észrevette, hogy a főnöke házában jövedéki ellenőrzés folyik megbeszélés nélkül távozott. Később a szállítás megkezdése után telefonbeszélgetés tényét rögzítették a híváslisták alapján a vádlott és a tanú között, de a vádlott előadása szerint meg sem említette, hogy éppen merre felé tart a cég teherautójával nem a megszokott, a munkaviszony alapján végzett szállítások során tapasztalt körülmények mellett. Kétségtelen, hogy számos terhelő adat és tény utal kívülálló személyek jogellenes közreműködésére, azonban nem változtat a vádlott büntetőjogi felelősségén. Az elsőfokú bíróság logikus, meggyőző, téves következtetésektől mentes indokolása mellett az ítélet tényállása megalapozott, megindokolt, ezért a másodfokú eljárásban irányadó volt és a felülbírálat alapját képezte. Ezért a másodfokú eljárásban a védőnek a tényálláshoz kötöttség és a felülmérlegelés tilalma folytán a megalapozott tényállást nem volt lehetősége eredménnyel támadni. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. Az elsőfokú bíróság maradéktalanul felsorolta a büntetés kiszabását befolyásoló enyhítő tényezőket, és erre figyelemmel a büntetési tétel alsó határában állapította meg a büntetés mértékét. A büntetés tettarányos, az alkalmazott mellékbüntetéssel együtt a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is alkalmas a büntetési célok hathatós biztosítására, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, mint törvényes döntést a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A további fellebbezés lehetőségét a Be.

1. § kizárja. B u d a p e s t,
2. év december hó
3. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró . Kiss Sándor s.k. bíró A Heves Megyei Bíróság 1.B.5/2008/
4. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.100/2008/
5. számú végzése folytán jogerős, a szabadságvesztés kivételével végrehajtható! B u d a p e s t,
6. év december hó
7. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő