Gf.40264/2008/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.264/2008/

1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Orsós Ferenc jogtanácsos által képviselt ..... felperesnek a dr. Szirmai Gábor ügyvéd (11986 Budapest, Fő u. 150.) által képviselt ..... alperes elleni kártérítés iránti perében a Fővárosi Bíróság
2. március 17-én kelt 16.G.40.867/2006/
3. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 /Ötvenezer/ forint másodfokú perköltséget, és az államnak külön felhívásra 356.100 /Háromszázötvenhatezer-egyszáz/ forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes mint megrendelő és az alperes mint vállalkozó
4. augusztus 4-én „vállalkozási szerződés" megjelöléssel írásbeli megállapodást kötöttek a „..... lakás építési terület őrzése" tárgyában. Az őrzött terület Budapest, ..... kerületében a ..... utca által határolt részen helyezkedik el. A szerződés
5. pontja szerint alperes feladatát képezte a ..... utcai építkezés őrzés védelme
6. augusztus
7. napjától kezdődően minden nap 16,00 órától másnap 7,00 óráig; munkaszüneti napokon 24 órás szolgálat, amely időpont a közvetlen munkahelyi vezetővel egyeztetésre kerül. A váltás megkezdését és befejezését átadás-átvétel előzi meg, az őrzési idő megkezdése előtt ¼-¼ órával, ahol a felek az őrnaplóban rögzítik az átadás-átvételt. „Az őrzés időtartama alatt a vállalkozó köteles az építkezésre ki-be közlekedő mindennemű teher és személygépkocsit ellenőrizni és az esetleges eseményeket azonnal jelezni". A
8. pontban alperes úgy nyilatkozott „az őrzés- védelem ideje alatt bekövetkezett vagyonvédelemmel összefüggő minden olyan kárért, amelyért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik és kötelezettsége megállapítható teljes anyagi felelősséggel tartozik". A
9. pont értelmében a szerződés keretein kívül eső munkákat felperes öt nappal, de legkésőbb 48 órával korábban közli az alperessel. A
10. pont rögzíti azt is, az őr köteles az általa őrizendő munkaterület legalább egy pontjára ellenőrző őrfüzetet kifüggeszteni és abba a járőrözés időpontjait bejegyezni. Alperes a szerződés teljesítéséhez megbízottat vett igénybe, az őrzést a megbízott biztonsági őrei végezték. A perbeli időszakban az épülő lakások alatt már kialakításra került egy mélygarázs, amelynek a ..... utcáról nyíló bejáratánál ideiglenesen egy lánccal és lakattal zárható kaput helyeztek el. A lakat kulcsait a biztonsági őrök őrizték, rajtuk kívül másnak a lakathoz nem volt kulcsa. A felperes perben nem álló építésvezetője ..... felperesi engedéllyel rendszeresen a mélygarázsban tárolta a munkába járáshoz használt ..... forgalmi rendszámú Citroën C5 típusú személygépkocsit. ..... a gépkocsival
11. szeptember 15-én is beállt a mélygarázsba. A garázs kapuját a szolgálatban lévő két biztonsági őr egyike - ..... - nyitotta ki, illetve zárta be. ..... a gépkocsi kulcsait az építési területen felállított iroda konténerben lévő, nem zárható íróasztala fiókjába helyezte, lezárta a konténert és eltávozott a helyszínről. Az éjszaka folyamán eltűnt a mélygarázsból a gépkocsi, valamint az iroda konténerben lévő íróasztalból annak kulcsai és a mélygarázs kapujáról a lánc a lakattal együtt. A ..... által
12. szeptember 16-án tett feljelentés alapján indult büntető eljárás során a Budapesti Rendőr-főkapitányság
13. október 13-án 120-4417/2004.bü számú határozatával a nyomozást felfüggesztette, tekintettel arra, hogy nem sikerült felkutatni olyan személyi vagy tárgyi bizonyítékot, amelynek alapján az elkövető kiléte megállapítható lenne. ..... kártérítés iránti munkaügyi pert indított a jelen per felperesével szemben. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság
14. január 16-án kelt 8.M.644/2005/
15. számú ítéletével a jelen per felperesét ..... részére kártérítés címén 4.555.000 forint és ezen összeg után
16. november 1-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, perköltség címén pedig 150.000 forint megfizetésére, továbbá az illetékhivatal javára 273.000 forint le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte. Az ítéletet a Zala Megyei Bíróság
17. május 12-én 4.Mf.20.415/2006/
18. számú ítéletével helybenhagyta és a jelen per felperesét ..... 91.000 forint perköltség, a Magyar Államnak 273.000 forint feljegyzett illeték megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása egyebek mellett rögzíti, a gépkocsi a munkába járáshoz szükséges dolognak minősült, a lopást megelőzően kétséget kizáróan megállapíthatóan a helyszínen volt. A kár bekövetkeztében ..... is közrehatott azzal, hogy a jármű indítókulcsát a helyszínen, az iroda konténerben hagyta. A kár bekövetkezése azonban nem kizárólag a munkavállaló ezen magatartásának következménye, mert őrzött területről volt szó. Erre tekintettel a felek között a jelen per felperesére terhesebben 30-70 %-os arányban kármegosztásnak volt helye. A munkaügyi perben született jogerős ítélet alapján felperes
19. június 30-án ..... kifizetett összesen 5.389.450 forintot, amely összegből 4.550.000 forint a tőke, 598.450 forint a költség és 241.000 forint a kamat.
20. szeptember 16-án pedig felperes az illetékhivatalnak 546.000 forintot fizetett meg. A felperes
21. március 6-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében alperest 5.935.450 forint kártérítés és ezen összeg után
22. június 30-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékének megfelelő késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, a szerződés alapján az építési terület őrzése körében az alperes feladatát képezte a ki- be közlekedő teljes teher és személygépkocsi forgalom ellenőrzése. Amennyiben az alperes eleget tett volna ellenőrzési kötelezettségének, a perbeli gépkocsi nem tűnhetett volna el észrevétlenül a mélygarázsból. Az alperes szerződésszegő magatartása következtében felperest a munkaügyi perben ..... javára megítélt összeggel és a felmerült perköltséggel azonos összegű kár érte. Kárát az alperes a Ptk.
23. §-a alapján köteles megfizetni. Utalt arra is, az alperes kártérítési felelőssége abban az esetben is fennáll, ha azt nem az alperes, hanem az alvállalkozója alkalmazásában álló biztonsági őrök mulasztása idézte elő, tekintettel arra, hogy az alvállalkozó magatartásáért is az alperes felel. Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Egyebek mellett előadta, a perbeli szerződés tárgyát az építési terület őrzése képezte, ezért őrzési kötelezettsége csak az építési terültre szokásosan bevitt anyagokra és felszerelésekre vonatkozott, magán tulajdonban álló dolgok, így a perbeli gépjármű őrzésére azonban nem terjedt ki. A szerződés keretjelleggel határozta meg őrzési feladatait, amelynek konkrét tartalmát az őrutasításban, az eseti utasításokban foglaltak és az őrnapló bejegyzések határozták meg. A vele szemben az őrzési kötelezettségével összefüggésben indult más perekben született bírósági ítéletekben foglaltakra utalva állította, az építési anyagok és felszerelések körén kívül eső nem szokásos egyéb dolgok őrzése csak külön megállapodás és tételes átadás-átvétel esetén képezte feladatát. Hangsúlyozta, a perbeli gépkocsira nézve az őrnapló nem tartalmaz bejegyzést, amiből az következik, hogy a gépkocsi az őröknek megőrzésre nem került átadásra. Hivatkozott arra is, felelősége azért sem állapítható meg, mert nem volt kulcsa ahhoz az irodakonténerhez, amelyből a gépkocsi kulcsait ellopták. Ugyancsak kizárja felelősségét, hogy a felperes a szerződés teljesítése körében nem tett eleget együttműködési kötelezettségének, mert az építési terület hiányzó kerítését nem pótolta annak ellenére, hogy ennek szükségességét az őrnaplóban többször is jelezte. Felperesnek egyébként is az alperes biztosítójával szemben kell érvényesíteni kártérítési igényét. Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítást folytatott, továbbá beszerezte a büntető eljárás és a munkaügyi per iratait. ..... tanú egyebek mellett úgy nyilatkozott, a mélygarázs ideiglenes kapuja lánccal és lakattal volt zárható, a lakat kulcsait az őrök a ..... utcai őrbódéban tartották. A garázs kapuját a biztonsági őr nyitotta ki és zárta be. Az őrök tudtak arról, hogy a gépkocsit felperes engedélyével a garázsban tárolja. Az őrnaplóba történő bejegyzést nem követelte meg az őröktől, tehát ily módon nem vetette át velük az autót. ..... az alperes ügyvezetője egyebek mellett előadta, a nagyobb értékű dolgok átvétele az őrnaplóban vagy az annak melléklettét képező jegyzőkönyvben történik, az őrök feladata, hogy az őrutasításnak megfelelően az építkezésen lévő anyagokat és gépeket őrizzék. A munkaügyi perben a
24. január 16-i tárgyaláson tanúként meghallgatott ..... biztonsági őr egyebek mellett úgy nyilatkozott, a mélygarázshoz csak az őröknek volt kulcsa. A mélygarázsban csak ..... autója állt, aki mindig szólt, ha a kocsival be akart menni. Ezt egyébként csak úgy tehette meg, ha az őrök kinyitották neki a garázs kapuját. Az elsőfokú bíróság
25. március 17-én kelt 16.G.40.867/2006/
26. számú ítéletével alperest a felperes javára 5.935.450 forint, valamint 5.389.450 forint után
27. június 30-tól, 546.000 forint után
28. szeptember 13-tól a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékének megfelelő kamat és 662.900 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a peres felek között a Ptk.
29. §