Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.233/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a felperes neve (7100 Szekszárd, Béla tér 3.) felperesnek a Dr. Holobrádi Emese Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen cégbírósági határozat hatályon kívül helyezése iránti perében, melybe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Tihanyi Lívia ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt Felperesi beavatkozó (felperesi beavatkozó fél címe), az alperes pernyertessége érdekében a Meiszner Ügyvédi Iroda (címe,ügyintéző dr. Meiszner Éva ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó (beavatkozó fél címe ) beavatkozott a Tolna Megyei Bíróság 16.G.40.002/2008/
- számú ítélete ellen a felperesi beavatkozó
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az alperesi beavatkozó javára megítélt 60.000 (hatvanezer) forint perköltséget az állam köteles megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította tényállás szerint a felperesi beavatkozó
- október 27-én úgy nyilatkozott, hogy az
- május 29-én megkötött opciós szerződésben kikötött jogával élni kíván, és nyilatkozatával megvásárolja az alperes üzletrészeinek 60 %-át. Egyúttal kérelmet terjesztett elő az alperes akkori ügyvezetőihez, hogy haladéktalanul készítse el az új tagjegyzéket és kérje a változás bejegyzését a cégbíróságtól. Miután ez nem történt meg, a felperesi beavatkozó
- november 4-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Tolna Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon.
- október 3-án a felperesi beavatkozó és az alperesi beavatkozó között engedményezési szerződés jött létre, melynek tartalmát illetően a felperesi beavatkozó jogi képviselője útján a cégeljárásban úgy nyilatkozott, hogy a szerződéssel az alperesi beavatkozóra engedményezte a S. Rt.-vel szemben fennálló követelését, annak valamennyi biztosítékával, így a F. és K. Rt. és a T. K. Kft. alperesi társaságban meglévő üzletrészei tekintetében a felperesi beavatkozó által érvényesített vételi jogon alapuló követeléssel együtt. A jogutódlásra tekintettel kérte a cégbíróságot, hogy az alperesi beavatkozót az eljárásba való belépés lehetőségéről tájékoztassa, a továbbiakban pedig a felperesi beavatkozót az eljárásból bocsássa el. A Tolna Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.17-05000200/
- számú végzésével a kérelemnek megfelelően döntött. Az alperes változásbejegyzési kérelme alapján a cégbíróság a
- november 6án kelt, a Cégközlönyben
- december 6-án közzétett Cg.17-09-000478/
- számú végzésével az alperes tagjai sorából a Faházépítő és Kereskedelmi Rt.-t törölte, és az alperesi beavatkozót, mint az alperes 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját
- október 15-ei hatállyal a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a cégbíróság a Cg.17-09-000478/
- számú végzését és a Cg.17-05-000200/
- számú végzését helyezze hatályon kívül. Álláspontja szerint a cégbíróság mindkét végzése azért jogszabálysértő, mert a
- október 3-án kelt engedményezési szerződés és a felperesi beavatkozó jogi képviselőjének
- március 7-én kelt cégbírósághoz címzett bejelentése arra vonatkozó adatot, hogy az alperesi beavatkozó megszerezte volna az alperes 60-os üzletrészét, nem tartalmaz. Az alperes felszámolója által összehívott
- október 15-ei taggyűlés 1/2007.(X.15.) TGY. határozata is tévesen úgy emlegeti a alperesi beavatkozót, mint a felperesi beavatkozó jogutódját, holott ez a felek szerződéses akaratával ellentétes, hiszen a alperesi beavatkozó nem vált jogutóddá. A „jogszerűtlen" iratok következménye, hogy a cégbíróság változásbejegyző végzése is jogszabálysértő. Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzését a cégbíróság felhívására kérte. Az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy a felperes keresetindítási joga a
- évi V. tv. (Ctv.) 65.§
(1)bekezdésén alapul. A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott Cg.17-05-000200/
- számú végzés fellebbezéssel támadható végzés, amely első fokon jogerőre emelkedett, az ügyészt e végzéssel kapcsolatban keresetindítási jog nem illeti meg. Az elsőfokú bíróság meglátása szerint a változásbejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben elsődlegesen a cégeljárás formai kellékei vizsgálhatók, annak azonban nincs helye, hogy a bíróság a felek esetleges szerződéskötéskori szándékát vizsgálják. Az ilyen jellegű vizsgálódás a cégeljárás kereteit is messze meghaladja. A cégbíróság is csak azt vizsgálhatja, hogy a bejegyzéshez szükséges okiratok a szükséges formai kellékeknek megfelelnek-e vagy sem, illetve általában rendelkezésre állnak-e vagy sem. Jelen esetben éppen a felperesi beavatkozó jelentette be a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogutódlást. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jelen ügyben semmi jelentősége nincs annak, hogy a felperesi beavatkozó akkori jogi képviselete korábbi nyilatkozatát a cégbíróság Cg.17-09-000478/
- számú végzése
- december 6-ai közzététele után visszavonta, illetve, hogy mi volt a felek vélt vagy valós szándéka a jognyilatkozat megtételekor. Mindezt a cégbíróságnak nem volt kötelessége vizsgálni. A peres eljárásnak nem tárgya a beavatkozók között
- október
- napján kelt engedményezési szerződés tartalma, annak azon túli értelmezése. Az ítélet ellen a felperesi beavatkozó jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését változassa meg, és a keresetnek adjon helyt. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében figyelmen kívül hagyta a Ptk.
- §
(2)bekezdését, amely szerint a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül, a dolog átadása is szükséges. Tulajdonjogot szerezni tehát érvényes jogcím nélkül nem lehet. A felperesi beavatkozó képviselőinek bejelentése nem teremtett érvényes jogcímet az alperesi beavatkozó részére az üzletrészek megszerzésére. Az üzletrészek átruházását a cégbíróság írta elő, amikor 17-05-000200/
- számú végzésében felhívta az alperest a törvényes működés helyreállítására, és kötelezte az alperes felszámolóját, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtson be az üzletrész felosztását követő hatályos tagjegyzéket, amely tartalmazza az opciós szerződés alapján az alperesi beavatkozó tagként történő feltüntetését, egyben a változásbejegyzési kérelemben jelentse be az üzletrész átszállásának napját és időpontját. Ebben az esetben a cégbíróság és a perbíróság vizsgálódási kereteibe tartozik annak megítélése, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek, illetve ilyen értelemben jogsértő-e a bejegyzés vagy a változásbejegyző végzés. A cégbíróság a 17-05-000200/
- számú végzésében részletesen leírja a tényállást, ennek során a cégbíróság igen részletesen megvizsgálta a becsatolt szerződések tartalmát. Az alperesi beavatkozó jogutódként történő elfogadásakor azonban megsértette a Pp.
- §-át, amikor a felek előadását a becsatolt okiratok tartalmával nem vetette össze, hiszen akkor megállapíthatta volna, hogy a becsatolt szerződés nem alkalmas arra, hogy a felperesi beavatkozó által már a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása előtt megszerzett tulajdonjogot az alperesi beavatkozóra átruházza, illetve arra sem, hogy az alperesi beavatkozót a törvényességi felügyeleti eljárásban a felperesi beavatkozó jogutódjaként elfogadja. Hivatkozott arra is, hogy a Ctv.
- §-a szerint a cégbíróság a kötelezően illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok tekintetében köteles megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A keresettel támadott végzés meghozatalát megelőző eljárás annyiban speciális, hogy az üzletrész átadását nem egy üzletrész adásvételi szerződés alapozta meg, hanem a cégbíróság „kötelezése", ennek jogszerűségének vizsgálata mindenképpen részét kell hogy képezze a Ctv. 65.§ alapján indult eljárásnak. Amennyiben a cégbíróságnak a keresettel megtámadott bejegyző végzés alapjául szolgáló átruházásra kötelező végzése és az az alapján született taggyűlési jegyzőkönyv jogszabályellenes - mert olyan opciós jog alapján adják át az alperesi beavatkozónak az üzletrész tulajdonjogát, amely nem létezik - így az ezen dokumentumok alapján elrendelt bejegyzés maga is jogszabályellenes. A felperes a fellebbezéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ítélet megváltoztatása azért is indokolt, mert az elsőfokú bíróság a felperest perköltség megfizetésére kötelezte, holott a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint a perköltség viselésére az államot kell kötelezni. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elektronikus cégiratok alapján a következőkkel egészíti ki: Az alperes
- október 19-én előterjesztett változásbejegyzési kérelmében a cégjegyzék 1/8 rovatából a F. és K. Részvénytársaság törlését, a cégjegyzék 1/10 rovatába a alperesi beavatkozó bejegyzését kérte. A kérelemhez mellékelte a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, a jogi képviselő meghatalmazását, a tagjegyzéket és a
- október
- napján 14 órakor megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet. A cégbíróság a
- sorszámú végzésével a változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, mert a kérelmező az eljárási illetéket csak részben fizette meg. Az alperes
- november 5-én ismételten kérte a változások bejegyzését a korábban benyújtott okiratok alapján. Az elsőfokú bíróság a tényállást egyebekben helyesen állapította meg, és abból érdemben helyes jogi következtetést von le. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokait a következőkkel pontosítja illetve kiegészíti: A Ctv. 65.§
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti per nem a felek közötti jogviták eldöntésének eszköze, hanem a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat, melyben arról kell dönteni, hogy a végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek-e. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A változásbejegyzési eljárásban a Ctv. 50.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-
- § és 27-29.§) illetve létesítő okirat valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1.-
- számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. idézett rendelkezései meghatározzák a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per kereteit. A perben eljáró bíróságnak azt kell vizsgálni, van-e olyan jogszabálysértés, amit a cégbíróságnak a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hivatalból észlelnie kellett volna. Helyesen hivatkozott a fellebbezésben a felperesi beavatkozó arra, hogy a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján a cégbíróság nemcsak a csatolandó okiratok meglétét és azok formai vizsgálatát köteles elvégezni, hanem azt is meg kell állapítania, hogy az okiratok tartalma megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az alperes
- október 19-én előterjesztett változásbejegyzési kérelme mellékleteként nem csatolta a beavatkozók között létrejött engedményezési szerződést, ezt az okiratot nem is kellett csatolnia, hiszen nem tartozik a Ctv. 1.-
- számú mellékletében felsorolt okiratok közé. A Ctv.
- számú mellékletének II.1.aa) pontja előírta, hogy a korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan a változásbejegyzéséhez szükséges okirat az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés. Ezt a rendelkezést azonban a
- évi LXI. tv.
- §
(2)bekezdés h) pontja 2007. szeptember 1.-től hatályon kívül helyezte, így az üzletrész átruházását igazoló okiratot a változásbejegyzési kérelemhez nem kellett mellékelni, azt a cégbíróságnak nem kellett vizsgálni. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pernek nem az a tárgya, hogy az alperesi beavatkozó megszerezte-e az üzletrész tulajdonjogát, hanem az, hogy a cégbíróság végzése, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek-e. Ezért a másodfokú bíróság érdemben nem foglalkozhatott a fellebbezésnek az alperesi beavatkozó tulajdonszerzését vitató indokaival. A Ctv. 65.§
(1)bekezdése szerinti per a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés elleni jogorvoslat, melyben a törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzések jogszerűsége nem vizsgálható, e végzések ellen jogorvoslatként a fellebbezés vehető igénybe. A cégbíróság Cgt.17-05-000200/2. és 17-05-000200/5. számú végzése jogerőre emelkedett, e perben nem lehet arra hivatkozni, hogy a cégbíróság e végzései jogszabálysértők. A Pp. 78. §
(3)bekezdése szerint, ha a bíróság, az ügyész illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján azzal hagyta helyben, hogy az elsőfokú ítéletben az alperesi beavatkozó javára megítélt 60.000 forint perköltség megfizetésére nem a felperes, hanem az állam köteles. P é c s, 2008. december 18. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró